Ki lesz a jövő erepnagyhatalma?
Day 779, 06:41
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Bosko Balaban
Az erepublik egy szociszimulátor, a valóságot kívánja utánozni. A média, a munka, a politika, a gazdaság és a háborúk azok a szegmensek amelyek a játékkészítők szerint az élet legszervesebb részei. A háború a valóságban már alig van jelen, fegyveres harcok csak nagyon elenyésző mértékben fordulnak elő, többnyire helyi konfliktusok. Az erepublikot hatalmas háborúk jellemzik. A 20.században két világháború zajlott le ahol a térképeket igen jelentős mértékben rajzolták át hogy aztán a gyarmatosító nemzetek és az elnyomásra épülő rendszerek megbukjanak. A valóságban így jutunk el az erepublik létrehozásáig amely a régi időknek állít emléket.
Ezen bevezető után térjünk a tárgyra. Az egyéni célokon túl vannak közös célok. Azok az országok ahol az erepublik elterjedt, a közös célok közé kerül a nagyhatalmi státusz kivívása, vagy megtartása. Az erepublik nagyhatalmai közé tartozott Norvégia, Románia, Indonézia. Ezek az országok korábbi státuszukat elveszítették. Milyen okok húzódhattak emögött? Mik hoztak fel más nemzeteket? Magyarország, Szerbia, Oroszország felemelkedése az egyik oldalon, Lengyelország, Spanyolország a másik oldalon példák. Ezeket az okokat az IRL-ből igyekszem megválaszolni.
Népesség: Az első okot a lakosság számában keresném. Az olyan országok mint az USA, Oroszország, Brazilia potenciálisan a nagy lakosságukkal előnyben vannak.
GDP: Az adott országok gazdasági fejlettsége szintén előny. Ahol a keresetek és a szabadidő aránya is magasabb, előnyben lesznek.
Sérelmek: A történelemben a nemzetek között voltak sérelmek amik egymás felé a mai napig megmaradtak. Bár ma már nem háborúznak egymással, mégis tudjuk hogy a magyar-román, vagy a horvát-szerb ellentét a mai napig kihat. Ebben a játékban is befolyásolták a szövetségi rendszerek kialakulását a nemzetek közötti ellentétek, ezek itt előnyt hoznak. A németek a 2.világháború után minden szomszédjukkal szemben a jóviszony ápolására törekedtek, szégyenérzetet neveltek beléjük a háborús bűntettek elkövetése miatt(Magyarországon is hasonló zajlott). A németek remek példái annak hogy náluk ez a játék miért nem lehet olyan népszerű. Az osztrákoknak szintén nincsenek más nemzetekkel szemben komolyabb konfliktusaik.
A legtöbb konfliktus a közép-európai és a balkáni országok között volt az erepes nemzetek között. Ezért van az hogy az erepublik éppen ezekben a régiókban tud leginkább népszerűséget szerezni. Ha a játékba a közel-keleti államokat is betennék, az nagy mértékben változtatná meg az erepes hatalmi helyzetet. Irán és Törökország számára motiváló erőként hatna ha Irak, Szíria ellen háborúzhatnának.
Történelmi veszteségek: A nemzeti ellentétek szintjén van egy újabb belső réteg amit szintén számításba kell venni. Ez pedig az hogy a történelemben mely nemzetek számítanak győztesnek vagy vesztesnek. Magyarország egyértelműen vesztesnek nevezhető, a magyar játékosok itt próbálják a történelmi vereségeikért revansot venni. IRL Magyarország már nem tudja visszaszerezni régi területeit, itt azonban megvalósíthatjuk. Azok az országok amik veszítettek valamit, visszaszerezhetik régi területeiket amit korábban elfoglaltak.
A svédek Németországban vagy a norvégok Oroszországban a történelemben évszázadokkal korábban már jelen voltak. A románok is keletre fordultak mert nekik arrafelé voltak régebben területeik. A hódítások irányát is befolyásolja a múlt. A lengyelek Németország felé indultak mert a németek voltak számukra leginkább az elnyomás megtestesítői.
Nyelv: A világban a népek közötti kommunikáció alapja az angol. Ebben a játékban sincsen ez másként. Ha egy másik nemzet tagjával felakarjuk venni a kapcsolatot, akkor a közvetítő nyelvként az angol az általánosan elfogadott nyelv. Ahol magasabb az angol nyelvet használók száma, azok az országok előnyt élveznek.
Internethasználat: Az internet elterjedése és annak korlátozása szintén jelentős befolyást tud gyakorolni a játékra. Maguk a játékkészítők ezen szempont alapján döntöttek sok esetben hogy mely országok kerüljenek vagy ne kerüljenek a játékba. Európából szinte majdnem az összes ország bekerült. Afrikában és Ázsiában van a legtöbb hiányzó ország, Óceániában csak Ausztrália van a játékban.
Azok az országok ahol jobban elterjedt az internet, többen találhatják meg ezt a játékot. Az internet azonban nem csak a PC-ken terjed, itt újabb előny ha más eszközökön, notebookon, mobiltelefonon szintén magas az internetezők aránya.
Fogyasztói szokások: Az erepublik játékban a reklám bevételeket hoz a játékkészítők számára. A játékosok fogyasztói szokásait a cégek szeretnék megismerni, hogy tudják mire van igény hogy az eladásokat növelhessék. Az erepublikon így a játékosok számára felajánlanak lehetőséget hogy aranyat szerezzenek. Ezek a pénzek is befolyásolják azt hogy mely nemzetek tudnak több ingyen aranyhoz jutni. Azok az országok ahol a fogyasztói kultúra erősebb, azok előnyt élveznek. Az internetes szolgáltatások megvásárlása is ide tartozik. Azok az országok akik többet tudnak Lanára (főleg Napóleonra) költeni, ott tovább kitartanak a játékosok, hiszen anyagilag is kötődni fognak a játékhoz.
Érdemes ezeket a szempontokat végül egy országon keresztül bemutatni. Erre a legjobb példa a jelenlegi legsikeresebbnek tűnő nemzetet választani, a lengyeleket.
A lengyelek népessége 38,6 millió. A világ számos helyén élnek lengyelek. Ők szintén növelik a potenciális lengyelek számát.
A lengyel gazdaság a régióhoz képest nem teljesít rosszul. A válság őket is súlytja persze.
A lengyel történelem nagyon hasonlít a magyarhoz. Sokszor voltak más országok elnyomása alatt. Itt az erepen ezeket a sérelmeket viszonozhatják. Érdemes megnézni kik a lengyelek ellenségei: Németország és Oroszország. A valóságban is ők osztoztak Lengyelország megszállásában, itt is ellenük harcolnak.
A sérelmek és a történelmi veszteségek szintén nagyon hasonlítanak az esetükben. Azonban a németek felé inkább területeket szereztek. Az oroszok szempontjából viszont miattuk Lengyelország keleti fele veszett el. A lengyelek Fehéroroszország kimaradása miatt kevésbé tudnak keleti irányba terjeszkedni. Ha a játékba kerülnének, azzal a valóságos viszonyok közelebb kerülnének.
A lengyeleknél az angolul tudók számát nem ismerem ugyan, de jelzésértékű hogy sok lengyel ment külföldre dolgozni Nyugat-Európába és hogy sokan hazaköltöztek.
A lengyelek internethasználati szokásait szintén nem ismerem, amit tudok hogy a régión belül nem szerepelnek rosszul, azonban Dániához képest elmaradnak. A játékfejlesztők nem a lengyeleket célozták meg a játékkal, jól mutatja ezt hogy a lengyel nyelvet nem vezették még a játékba.
A nagyhatalmi státuszt befolyásoló fontosabb tényezőknek ezeket látom. Vannak esélyeket javító és rontó tényezők. Egyéni tényezők is hatnak: befolyásolja az aktuális vezetők döntései, erkölcsi szintje. Ha egy közösség jó vezetőket választ meg, a gyengítő tényezők hatását csökkentheti.
Magyarországnak lehetősége van arra hogy közép hatalmi szintjét megőrizze, szuperhatalom azonban nem lehet.
Szükséges az aktív játékosokon túl a kétkattosok jelenléte, nélkülük nem lehetséges a siker.
Remélem ez a cikk a jövőben hozzájárul a későbbi baby boomok sikeres megvalósításának.
http://teszt.kuszinet.hu/stat.php">
Bosko Balaban
Ezen bevezető után térjünk a tárgyra. Az egyéni célokon túl vannak közös célok. Azok az országok ahol az erepublik elterjedt, a közös célok közé kerül a nagyhatalmi státusz kivívása, vagy megtartása. Az erepublik nagyhatalmai közé tartozott Norvégia, Románia, Indonézia. Ezek az országok korábbi státuszukat elveszítették. Milyen okok húzódhattak emögött? Mik hoztak fel más nemzeteket? Magyarország, Szerbia, Oroszország felemelkedése az egyik oldalon, Lengyelország, Spanyolország a másik oldalon példák. Ezeket az okokat az IRL-ből igyekszem megválaszolni.
Népesség: Az első okot a lakosság számában keresném. Az olyan országok mint az USA, Oroszország, Brazilia potenciálisan a nagy lakosságukkal előnyben vannak.
GDP: Az adott országok gazdasági fejlettsége szintén előny. Ahol a keresetek és a szabadidő aránya is magasabb, előnyben lesznek.
Sérelmek: A történelemben a nemzetek között voltak sérelmek amik egymás felé a mai napig megmaradtak. Bár ma már nem háborúznak egymással, mégis tudjuk hogy a magyar-román, vagy a horvát-szerb ellentét a mai napig kihat. Ebben a játékban is befolyásolták a szövetségi rendszerek kialakulását a nemzetek közötti ellentétek, ezek itt előnyt hoznak. A németek a 2.világháború után minden szomszédjukkal szemben a jóviszony ápolására törekedtek, szégyenérzetet neveltek beléjük a háborús bűntettek elkövetése miatt(Magyarországon is hasonló zajlott). A németek remek példái annak hogy náluk ez a játék miért nem lehet olyan népszerű. Az osztrákoknak szintén nincsenek más nemzetekkel szemben komolyabb konfliktusaik.
A legtöbb konfliktus a közép-európai és a balkáni országok között volt az erepes nemzetek között. Ezért van az hogy az erepublik éppen ezekben a régiókban tud leginkább népszerűséget szerezni. Ha a játékba a közel-keleti államokat is betennék, az nagy mértékben változtatná meg az erepes hatalmi helyzetet. Irán és Törökország számára motiváló erőként hatna ha Irak, Szíria ellen háborúzhatnának.
Történelmi veszteségek: A nemzeti ellentétek szintjén van egy újabb belső réteg amit szintén számításba kell venni. Ez pedig az hogy a történelemben mely nemzetek számítanak győztesnek vagy vesztesnek. Magyarország egyértelműen vesztesnek nevezhető, a magyar játékosok itt próbálják a történelmi vereségeikért revansot venni. IRL Magyarország már nem tudja visszaszerezni régi területeit, itt azonban megvalósíthatjuk. Azok az országok amik veszítettek valamit, visszaszerezhetik régi területeiket amit korábban elfoglaltak.
A svédek Németországban vagy a norvégok Oroszországban a történelemben évszázadokkal korábban már jelen voltak. A románok is keletre fordultak mert nekik arrafelé voltak régebben területeik. A hódítások irányát is befolyásolja a múlt. A lengyelek Németország felé indultak mert a németek voltak számukra leginkább az elnyomás megtestesítői.
Nyelv: A világban a népek közötti kommunikáció alapja az angol. Ebben a játékban sincsen ez másként. Ha egy másik nemzet tagjával felakarjuk venni a kapcsolatot, akkor a közvetítő nyelvként az angol az általánosan elfogadott nyelv. Ahol magasabb az angol nyelvet használók száma, azok az országok előnyt élveznek.
Internethasználat: Az internet elterjedése és annak korlátozása szintén jelentős befolyást tud gyakorolni a játékra. Maguk a játékkészítők ezen szempont alapján döntöttek sok esetben hogy mely országok kerüljenek vagy ne kerüljenek a játékba. Európából szinte majdnem az összes ország bekerült. Afrikában és Ázsiában van a legtöbb hiányzó ország, Óceániában csak Ausztrália van a játékban.
Azok az országok ahol jobban elterjedt az internet, többen találhatják meg ezt a játékot. Az internet azonban nem csak a PC-ken terjed, itt újabb előny ha más eszközökön, notebookon, mobiltelefonon szintén magas az internetezők aránya.
Fogyasztói szokások: Az erepublik játékban a reklám bevételeket hoz a játékkészítők számára. A játékosok fogyasztói szokásait a cégek szeretnék megismerni, hogy tudják mire van igény hogy az eladásokat növelhessék. Az erepublikon így a játékosok számára felajánlanak lehetőséget hogy aranyat szerezzenek. Ezek a pénzek is befolyásolják azt hogy mely nemzetek tudnak több ingyen aranyhoz jutni. Azok az országok ahol a fogyasztói kultúra erősebb, azok előnyt élveznek. Az internetes szolgáltatások megvásárlása is ide tartozik. Azok az országok akik többet tudnak Lanára (főleg Napóleonra) költeni, ott tovább kitartanak a játékosok, hiszen anyagilag is kötődni fognak a játékhoz.
Érdemes ezeket a szempontokat végül egy országon keresztül bemutatni. Erre a legjobb példa a jelenlegi legsikeresebbnek tűnő nemzetet választani, a lengyeleket.
A lengyelek népessége 38,6 millió. A világ számos helyén élnek lengyelek. Ők szintén növelik a potenciális lengyelek számát.
A lengyel gazdaság a régióhoz képest nem teljesít rosszul. A válság őket is súlytja persze.
A lengyel történelem nagyon hasonlít a magyarhoz. Sokszor voltak más országok elnyomása alatt. Itt az erepen ezeket a sérelmeket viszonozhatják. Érdemes megnézni kik a lengyelek ellenségei: Németország és Oroszország. A valóságban is ők osztoztak Lengyelország megszállásában, itt is ellenük harcolnak.
A sérelmek és a történelmi veszteségek szintén nagyon hasonlítanak az esetükben. Azonban a németek felé inkább területeket szereztek. Az oroszok szempontjából viszont miattuk Lengyelország keleti fele veszett el. A lengyelek Fehéroroszország kimaradása miatt kevésbé tudnak keleti irányba terjeszkedni. Ha a játékba kerülnének, azzal a valóságos viszonyok közelebb kerülnének.
A lengyeleknél az angolul tudók számát nem ismerem ugyan, de jelzésértékű hogy sok lengyel ment külföldre dolgozni Nyugat-Európába és hogy sokan hazaköltöztek.
A lengyelek internethasználati szokásait szintén nem ismerem, amit tudok hogy a régión belül nem szerepelnek rosszul, azonban Dániához képest elmaradnak. A játékfejlesztők nem a lengyeleket célozták meg a játékkal, jól mutatja ezt hogy a lengyel nyelvet nem vezették még a játékba.
A nagyhatalmi státuszt befolyásoló fontosabb tényezőknek ezeket látom. Vannak esélyeket javító és rontó tényezők. Egyéni tényezők is hatnak: befolyásolja az aktuális vezetők döntései, erkölcsi szintje. Ha egy közösség jó vezetőket választ meg, a gyengítő tényezők hatását csökkentheti.
Magyarországnak lehetősége van arra hogy közép hatalmi szintjét megőrizze, szuperhatalom azonban nem lehet.
Szükséges az aktív játékosokon túl a kétkattosok jelenléte, nélkülük nem lehetséges a siker.
Remélem ez a cikk a jövőben hozzájárul a későbbi baby boomok sikeres megvalósításának.
Bosko Balaban
Facebook
Twitter
Discord
Comments
MI!
Lengyelország 🙂
En.
Csakis Urugay! Paraguaynak semmi esélye sincs a legyőzhetetlen és dicső seregük ellen.
Lengyelek
stadler city, én is ezt akartam beírni: MI 🙂 csak rajtunk múlik.
Kína, amint a pártnál rájönnek, milyen jó propagandaeszköz az erep🙂
Szingapúr
Ott lakik a nagyfőnök is.
Az usákok bummot szerveznek...Ha az bejön nekik akkor egy hamar vége lesz a dalnak.
kina...
Szerintem rázzuk föl indót, aztán ketten megint kenterbe verjük a világot, majd fölváltva isszuk a magyar és indó söröket!😃
"IRL Magyarország már nem tudja visszaszerezni régi területeit..."
Erre azért nem vennék mérget🙂
Az indók tényleg el vannak tűnve, mondjuk nem mintha a többieket látnám.
Malájzia...
"A háború a valóságban már alig van jelen, fegyveres harcok csak nagyon elenyésző mértékben fordulnak elő, többnyire helyi konfliktusok.."
Ezt hol mondták az rtl klubbon vagy a tv2-n? 😃 Nézz már körül a világban! Irak, Afganisztán, 1 éve Grúzia, terror elleni harc globális jelentőségű, de elég megnézni Pakisztánt, ahol szintén öldöklik egymást oszamáék és a pakisztáni/amerikai szövetségesek..
Ezen kívül is sajonos vannak még példák...
"IRL Magyarország már nem tudja visszaszerezni régi területeit.."
Ilyen hozzáállással tényleg nem
"A románok is keletre fordultak mert nekik arrafelé voltak régebben területeik..."
Aha... biztos a dákóromán elméletre gondolsz.. 😃DD
És A FÚSZ-beadványommal mikor méltoztatik foglalkzni Bosko uram?
http://www.erepublik.com/en/article/elb-nnak-velem-k-ny-r-lj-rajtam-f-sz--1125529/1/20" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/article/elb-[..]/1/20
Eddigi legjobb cikked.
R3ges: Válaszolok a kommentedre.
Irak, Afganisztán, Grúzia, Pakisztán mind helyi jellegű háborúk. Ezek azok amiket én helyi konfliktusoknak neveztem. A terrorizmus pedig egy bonyolultabb dolog, nem mennék bele.
Magyarországon egyetlen politikai erő se hirdeti hogy Magyarország a jelenlegi megtudja változtatni.
A románok Moldova és Ukrajna területeiből szereztek korábban területeket. Elég a második világháborúra gondolni amikor a Szovjetunió elleni támadás elég jelentős területeket tartottak megszállva.
"A háború a valóságban már alig van jelen, fegyveres harcok csak nagyon elenyésző mértékben fordulnak elő, többnyire helyi konfliktusok.."
az Iraki illetve Afganisztáni háború(!!!) nem háború?🙂 Helyi konfliktus?🙂
kint van kb 40 ország katonája, százak halnak meg csak ezekben naponta
helyi konfliktus nem azt jelenti hogy egy bizonyos helyen konfliktus van (itt egy akkora országban mint soksok Magyarország😁, hanem mondjuk hogy a tüntetőket leveri a helyi rendörség
kicsit más
vagy helyi konfliktus, csak hogy tisztább legyen, két drogbanda közti leszámolás.
"A 20.században két világháború zajlott le ahol a térképeket igen jelentős mértékben rajzolták át hogy aztán a gyarmatosító nemzetek és az elnyomásra épülő rendszerek megbukjanak"
"IRL Magyarország már nem tudja visszaszerezni régi területeit..."
unsub...
Ezek milyen dumák? Az elnyomásra épülő rendszerek és gyarmatosító nemzetek nem buktak el, pont, hogy az ő győzelmükkel zárult a háború.
A törökök 150 évig voltak itt, aztán mégis eltakarodtak. Trianon 18 évet bírt csak ki, a párizsi béke kb 60 éves, de te már tudod, hogy ez a végleges. A jövőheti lottószámokat is tedd közzé, ha már van ilyen tehetséged.
Magyarország régen nem ekkora lenne, ha nem olyan gondolkodású emberek ülnének a parlamentben, mint te. Ha ennyire távol áll tőled, akkor hagyd ki az IRL témákat.
Wikipedia: "A konfliktus (latin confligo3 „összevet, (fegyveresen) összecsap, megütközik, perlekedik”) egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző."
Elnyomásra épülő rendszerek alatt a kommunista(pl.Szovjetunió és fasiszta (pl.Spanyolország)országokra gondoltam. A gyarmatosító országok pedig elveszítették afrikai és ázsiai gyarmataikat.
Az hogy soha nem lesz Magyarország területe nagyobb, olyat nem állítok, de hogy nem fogom megélni ez elég valószínűnek tűnik. De ha te másként gondolod, jogod van mást gondolni. A jövőbe nem látok, de a tendenciákat ha figyelembe veszem akkor azt látom hogy a fegyveres összecsapások ideje lejáróban vannak. Az emberek között továbbra is lesznek feszültségek és az emberek továbbra is egymásnak fognak esni de ezeket a problémákat nem katonai szinten fogják már megoldani.
vote
Franco Spanyolországa szerintem nem volt elnyomó rendszer és nem is bukott meg a háború után, csak jóval később(pontosabban nem bukott meg soha, csak a halála után más irányt vettek), a Szovjetunió meg még később, szóval ennek mondatnak tényleg nincs semmi értelme.
HunW: te egyértelműen csak kötözködsz, ott keresel hibát ahol nincsen. Franco diktatúrát vezetett, elnyomta a baszkokat.
Azt pedig hogy a diktatúrák mikor buktak el arról annyit állítok hogy a 2.világháború után történtek. És ez tényleg így is van. 1990-ben a kommunista államok összeomlása után egy korszak vette kezdetét. Az egész világon demokratizálódási folyamat ment végbe a második világháború után.
A cikk nem állít semmi olyat amit a történelemben ne tanulhattál.
Te azt írod, úgy rajzolták át a térképet a világháborúk után, hogy az a gyarmatosítóknak és az elnyomó rezsimeknek rossz legyen. Ez így nem igaz, függetlenül attól, hogy a SzU felbomlása, vagy Franco halála mikor következett be.
Amúgy igényes cikk, sok munkával benne, Vote! A címben feltett kérdésre pedig csak annyit mondanék: eMagyarország, teszünk róla! 🙂
Egyetértek a cikkel, csak annyival egészíteném ki, hogy Lengyelország felosztásában Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom vett részt a 18. században. Jaj és Kínát kihagytad, mint potenciális jövőbeni e és már most is IRL nagyhatalmat.
Pár éve voltunk kinn Lengyelországban, akkor azt tapasztaltuk, hogy a lengyelek nem nagyon tudnak angolul. Utcán, boltban, vendéglőben, sehol se értették meg ha angolul szóltál hozzájuk (vagy németül).
Oroszul azt tudtak, meg lengyelül😁
De elég nagy ország, meg azóta a helyzet is változhatott.
Indiaban eleg sokan beszelnek angolul. Nem tul gazdag orszag, de csak a szuk felsobb osztaly is tobbszorose lehet magyarorszag lakossaganak. Ha Pakisztant gyapalhatnak biztos tobben jonnenek.