Join the new world

Köszöntöm a kedves olvasót!

Sokan megmosolyogják, dőre ködszurkálásnak tartják a régi dicsőség felemlegetését. Hát még az aktualizálását! Van, aki azt tanácsolja: inkább tanuljunk meg kicsik lenni. És az mit segít? Mi magyarok csupán területileg, gazdaságilag vagyunk átlagos méret alattiak, történelmi és kulturális értelemben óriások vagyunk a világban.

VII. rész/ előző cikkem: www.erepublik.com/hu/article/2247537/1/20
Mostani cikkem Géza fejedelem korát, egy átmeneti kort igyekszik bemutatni, ami a magyarság szempontjából sorsdöntő. Az ősi magyar- nevezhetjük „pogánynak”- vallás és a nyugati kereszténység összeütközése mind ideológiai, társadalmi és katonai érdekek mentén megtörténik.
A honbiztosító hadjáratok lezárultával- www.erepublik.com/hu/article/2241066/1/20 – Géza fejedelmünk az ősi magyar hagyományokat ötvözve a nyugati tipusú hagyományokkal és államisággal, megszilárdítja a főfejedelmi hatalmát és megteremti utódjának, Istvánnak az egységes magyar királyság létrehozását.
Az Európába érkezett magyarok kultúrhatásairól is érdemes említést tenni.


Géza ifjúkora /948-971/:

Géza Taksony fejedelemnek, s egy előkelő besenyő nőnek – valószínűleg Tonuzoba lánya – a fia volt. Az ő fia volt Szent István, akit a magyar állam megalapítójának tekintünk, bár ezt a munkát nagyban Géza tevékenységére építette.
Nevének eredete: A Géza név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek és hibás olvasásnak köszönheti eredetét. Nevének eredeti olvasata a Gyevü, Gyeü, Győ, Gyű alakok valamelyike lehetett (ld. az Algyő vagy a Gyevi tanyák földrajzi nevet). Kicsinyítő képzős formája a Gyeücsa, Décse lehetett.
Géza még pogány fejedelmi sarjnak született, azaz vallása a sztyeppei népekre jellemző tengrizmus volt.
Taksony életében, Tar Zerind halála után elnyerte a bihari dukátust. Szállást létesített magának a Körösök szarvasi átkelőjénél Gyécsa faluban, a mai Décsipusztán. Az Al-Duna melletti Gyécsa – ma Divécs – létesítésével pedig ellenőrizhette a keleti kereskedelmet, amely célja ekkor Perejaszlavec volt a Duna-deltában. Ez lehetőséget adott neki diplomáciai kapcsolatok kiépítésére is. Ekkor jött létre Bizánc ellen a magyar-orosz-besenyő-bolgár szövetség, amely azonban 970-ben az arkadiopoliszi csatában döntő vereséget szenvedett Bizánctól. 971-ben Tzimiszkész János bizánci császár elfoglalta Bulgáriát, II. Borisz bolgár cárt foglyul ejtette, az önálló bolgár patriarkátust pedig megszüntette, beolvasztva azt a konstantinápolyiba. Géza számára ekkor már világos volt, hogy a bizánci orientáció, a görög rítusú kereszténység felvétele Magyarország számára nem járható út.
971-re eltűntek a határokról a barátok, I. Ottó Német-Római és I. Jóannész Bizánci császár szövetséget kötött egymással. 972 húsvétján II. Ottó társcsászár Rómában a Szent Péter-templomban oltár elé vezette Theofanu görög hercegnőt. A szertartást XIII. János pápa celebrálta. Amikor mindez Géza tudomására jutott, már fejedelemként reagálhatott.
Hercegsége idején vehette feleségül Saroltot, az erdélyi Zombor gyulának a lányát, aki ekkor talán húsz éves sem volt, de azután nagy befolyást gyakorolt egész uralkodására.
A bihari dukátus Géza fejedelemmé válásakor Zerind fiára, Koppányra szállt.



Géza fejedelem kora /971-997/:

Taksony fejedelem halála után ő lett a fejedelem.
972-ben üzenetet küldött Ottó császárnak, hogy egész családjával meg kíván keresztelkedni.
Keresztelkedése alkalmával az István, a vele együtt megkeresztelt öccse a Mihály nevet kapta. A fejedelem–herceg páros keresztnevei jelképesek, a Sztefanosz „megkoszorúzott”-at jelent, azaz királyra jellemző név – Ottó latinul rexnek címezte Gézát –, a karddal ábrázolt Mihály pedig duxra, hercegre.
973 húsvétjára 12 magyar urat küldött a quedlinburgi birodalmi gyűlésre I. Ottó császárhoz: az a tény, hogy Géza nem személyesen jelent meg, és családtagjait sem küldte, azt fejezte ki, hogy ő független uralkodó, amely politikához az Árpádok később is ragaszkodtak. Géza ekkor a béke fejében lemondott az Enns (Linz) és a Traisen (Sankt Pölten) közötti területekről.


Külpolitikája:

Általánosan elmondható, hogy külpolitikájában békére törekedett, hogy belső problémáira koncentrálhasson.
Géza megtiltotta a külföldi kalandozásokat. Az Ottókkal való barátságát azonban megtartotta, sőt melléjük állt, amikor ők is ellentétbe kerültek az ellenük lázadó Henrik herceggel. 984 körül Géza újra elfoglalta Melket és elnéptelenítette a környéket. Erről a területről ugyanis az I. és II. Ottóval kötött szerződésben mondott le, de 983-ban már II. Ottó is meghalt. 985-ben Géza harc nélkül feladta a nemrég elfoglalt területeket.
991-ben Civakodó Henriknek sikerült benyomulnia a Bécsi-medencébe is, már talán ekkor lett a Lajta a határfolyó.
Wolfgang barát, Pilgrim passaui és Szent Adalbert prágai püspök karolták fel elsősorban a hittérítés ügyét Magyarországon. Az új hittel karöltve járt az egységes monarchia elvének terjedése. Utódjául a keresztségben István nevet kapó Vajkot jelölte, aki Gizellát, IV. Henrik bajor herceg (a későbbi II. Henrik német-római császár) húgát vette nőül. A bajor hercegnővel páncélos lovagok (Vecelin, Hont, Pázmány stb.), valamint iparosok és kereskedők érkeztek Magyarországra. Géza 25 éves uralkodása mély nyomokat hagyott a nemzet életében.

Belpolitikája:

Uralma alatt kezdődött a nyugati rítusú egyházszervezet kiépítése. Ekkor alapították a veszprémi püspökséget és ekkor kezdődött a pannonhalmi apátság építése. Hozzá, illetve az apja miatt görög rítusú keresztény Sarolthoz kapcsolják a veszprémvölgyi apácakolostor alapítását, a görög nyelvű veszprémvölgyi alapítólevél kiadását.
A fejedelmi hatalomtól függetlenségüket megőrizni vágyó törzsi vezetők ellen kíméletlenül lépett fel, ezért az egykorú feljegyzések „véres kezű”-nek nevezik. A belső harcok részleteiről – fia harcaival ellentétben – semmit sem tudunk. Halálakor már csak három törzsfő (Koppány, Prokuj gyula és Ajtony) nem hajlott meg a fejedelmi akarat előtt. Felső-tiszavidéki terjeszkedését jól mutatják a kétélű normann-kardos temetkezések, mivel ilyen fegyvert csak a német fegyveresek használtak akkoriban a Kárpát-medencében.
A javuló nyugati kapcsolatok eredményeképpen ő volt az első, aki állandó székhelyet is választott magának Esztergomban. A vár mellett közvetlenül a városnak nevet is adó kézműves telep létesült, bőrpáncél-készítő szolgálónéppel.
Az egykor Falicsi fejedelem által birtokolt Veszprémet Saroltnak engedte át, itt kezdődött az a későbbi szokás, hogy Veszprém mindig királynéi birtok volt.
Erdélyben a gyulák voltak a fő birtokosok, de a tordai és dési sóbánya melletti Marosdécse és Dés udvarhelyek mutatják, hogy egy-két sóbányát az Árpádok már ekkor is maguknak tartottak fenn.
A magyar krónikákban község (communitas) néven emlegetett nemzeti gyűlés csak Géza idejéig gyakorolhatta a hagyományos szkíta szokásjogot, később már nem. Halálával fiára, a fiatal Istvánra korlátlan királyi hatalmat hagyott örökül.



A magyar kultúrhatás Európában a IX-X. században:

Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és – fogadjuk el – most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani.
Nézzük is meg a teljesség igénye nélkül, mit is hoztunk Európába, milyen hétköznapilag is használt eszközök terjedtek el a honfoglaló magyarság által:

Fehérnemű és ing – A magyarok megjelenése előtt az európaiak nem ismerték a fehérnemű fogalmát.
Nadrág, zakó, hosszú kabát és háromnegyedes cipő – A magyarok hozták be Európába a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa a tógához sarut, csizmát, bocskort viselt, addig a magyarok háromnegyedes félcipőt.
Gomb – A magyarok megjelenése előtt ismeretlen volt Európában a gomb, mint ruházati eszköz.
Lőcsös szekér – A magyar szekereknek már a honfoglalás idején is forgó elejük volt, tehát nemcsak négy kerekük volt, hanem lőcsük is, ami nagyságrendekkel megnövelte azok mozgékonyságát. A korabeli Európában a rögzített tengelyű szekér volt elterjedve, illetve használva. A magyar szekerek megjelenése után Európában is elterjedt annak használata.
A honfoglalás idejében már többféle szekértípust használt a magyarság, nemcsak a nagy ekhós szekeret. A kalandozásokra csak gyorsan mozgó, könnyű szekeret vihettek magukkal, mert hogy vittek, azt tudjuk a 926. évi szent-galleni kalandot leíró Eckehardt-krónikából. A Gellért-legendából viszont megismerhetjük a nagyobb utazó szekeret, amelyre Csanád comes tíz presbitert vett fel, és a kétkerekű taligát, amelyen Gellért püspököt felvonszolták, és azzal együtt letaszították.
Ősi magyar háziállataink – Szürke marha, racka juh, mangalica sertés, bivaly.
Terelő, örző és vadászkutyák– komondor, kuvasz, puli, magyar agár, magyar vizsla, erdélyi kopó.
Villa és kanál – Az európaiak bizonyítottan nem ismerték a hús megfőzésének minden titkát és minden ételt kizárólag késsel ettek a magyarok megjelenése előtt.
Tarhonya – Bőrzacskóban vitte magával a hadba induló magyar lovas. Húsporral összekeverte és felfőzte. A mai instant levesek ősét képezte.

Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt /slambuc/. –Mindezt a világ legrégebbi, mintegy 3000 éves szakácskönyvében leírt belső-ázsiai hun recept bizonyítja: az ujgúrok mentették meg hun írással.



A magyar történelem további fejezeteit a hadtörténet mentén, nagy magyar csaták és hadjáratok ismertetésével, kevésbé tudott, de mégis érdekes részleteivel kívánom bemutatni. Az adott kor magyar kultúrhatásai is az adott cikk részét fogják képezni.

Ha teheted, üss a hadügyi közlöny szerint: http://www.erepublik.com/en/newspaper/hadugyi-kozlony-177586/1