[ICS] Senkit nem érdekel, hogy elfoglalják CTD-t (is)?

Day 2,335, 17:05 Published in Hungary Slovakia by Istencsaszar

Üdvözlöm a kedves olvasókat!

A címben szereplő kérdés volt az, ami felmerült bennem, miután kevéssel éjfél után feljöttem ma és körülnéztem az erepen. Mindenki tudta, hogy a horvátok előbb-utóbb fel fognak szabadítani egy területet és akkor nyilván vagy mi, vagy ők adnak előbb NE-t a másikra és megkezdődhet a háború. Ha mi tudtunk volna kezdeményezést szerezni, kicsit jobb volna a helyzet, mert legalább napközben indíthatnánk a támadásainkat, nem kéne az éjszaka közepén azzal foglalkozni, hogy védjük a hazát.

Miután sikerült elbarmolni az ír NE-vel a a dolgot, biztossá vált, hogy az övék lesz a kezdeményezés és ennek köszönhető, hogy azóta már WTD-t elfoglalták és nagyon valószínű, hogy ez lesz a sorsa CTD-nek is.

Miért mondom, hogy elbarmoltuk? Azért, mert sikerült abszolút előkészítetlenül NE-t adni egy országra, akivel kvázi egy régióban voltunk határosak. Gyakorlatilag kettőben, de az egyiken, az eredeti szlovén régión egy RW futott, ami a beadás pillanatában, ha jól emlékszem, 66-0 volt a felkelők javára, tehát nem túlzás, ha azt mondom, hogy kvázi egy határos terület volt: Burgi.

De az osztrák területeken sem történt semmilyen előkészület, nem próbáltunk meg máshol RW-t indítani, nem próbáltuk meg Burgit megvédeni az íreknek, hogy ne tudják elvágni a határt (sőt, én Burgi piros shoutokat láttam), vagy akár az is megoldást jelenthetett volna, ha úgy időzítjük az NE beadást, hogy az előző RW-t megvédjük az íreknek és a csata utolsó köreinél, amikor már biztos a védők győzelme, adjuk be az NE-t, elkerülve ezzel azt, hogy el tudják magukat vágni tőlünk.

Mindezt persze arra az esetre értem, ha akartunk egyáltalán az írekkel háborút. Mert értelme nem sok lett volna. A második régió után határosak lennénk a lengyelekkel, akik ugyanúgy NE-t adnának, mint eddig bármikor, illetve csak esélyt adunk a horvátoknak, hogy kezdeményezéssel tudjanak ránk rontani. Ez utóbbi sem lehetett meglepetés, mert a szerbek ellen is minden egyes alkalommal ugyanezt csinálták. Szépen eléldegéltek Indiában, amíg nem volt semmi dolga déli szövetségesünknek, majd amint NE-t adott be valakire, rögtön jött a felkelés, előkerült a mastercard és már okozták is a zűrzavart, néha a szlovének, néha a szerbek ellen. Most ránk került a sor.

Ráadásul az ír NE-nek gyakorlati haszna sem volt, mert a szlovének már időközben átvették a kezdeményezést és Ausztriába zárták be a betolakodókat. A végleges kiűzésük meg csak úgy történhet, ha valaki lefoglalja a lengyeleket és a chileieket is, hogy azok ne tudjanak NE-t adni a kiűzést vállalóra, meg persze ha a horvátok nincsenek itt. Ergo az ideális megosztás például az lehetne, hogy a szerbek átveszik a horvátokat, a görögök, akik tét nélkül tehetik, NE-t adnak Chilére olaszban, a románok és a magyarok lefoglalják a lengyeleket, a szlovének meg kiűzik a betolakodót.

Szóval a helyzet adott. Megtámadtak minket és az eredeti területeink vesznek oda egyesével. Gondolná az ember, hogy legalább ilyenkor mutatkozik valami érdeklődés, valami plusz, valami felpezsdülés, vagy bármi. De nem. Tegnap csont nélkül elvesztettük WTD-t, azaz Győrt. Páran tankolgattak egy-két körben, de hatástalan volt.

Eddig ez a CTD még ennyi érdeklődést sem váltott ki. Megy 3 órája a csata, lement két teljes kör. A HK-ban nyoma sincs és semmilyen más kormányzati újságban sincs. Shoutot is maximum ha hármat láttam, akkor már sokat mondtam, pedig bőven ezer fölött van a barátaim száma, szóval lenne merítési lehetőség.

Egyébként az sem érhetett senkit a meglepetés erejével, hogy este támadtak, mert mindig ilyenkor támadnak, mégse volt egész nap egy cikk se, egy shout se, még csak egy utalás sem az egy napja lejárt HK-ban, hogy maradjon fel minél több ember, hogy esetleg legyen valami esélyünk. (Itt jegyezném meg, hogyha nyernek, akkor holnap 11 körül ismét támadás várható)

De igazából fölösleges is lett volna, mert a jelenlegi szervezettségi fokunkon, ami egyébként egyenlő a nullával, akkor sem lett volna semmi esélyünk, ha tízzel több ember marad fent 1 és 2 között.

A fő probléma az, hogy Magyarországon eluralkodott az individualista szemléletmód. A közösségi célok immáron tényleg marginálissá silányultak. Ez az egyik fele, a másik pedig az, hogy az évek során folyamatosan az aktuális kormányok le-lecsíptek egy-egy szeletet a szervezettségből, végül a napiparancs script és a zsoldrendszer megszűnésével az utolsó szög is rákerült a koporsóra.

Azóta nincs semmi, ami nyomokban szervezettségre emlékeztetne. Elég csak megnézni ezt az elmúlt másfél-két napot, amikor elvileg honvédő háborút folytatunk.

Elindult a WTD elleni támadás, de közben ugye volt még horvát területünk, amin RW futott. Természetesen buktuk azt is. Ez nem meglepő, az viszont számomra az volt, hogy két kezem nem lett volna elég ahhoz, hogy megszámoljam, hány embert láttam horvát oldalon ütni FF medálért, miközben megfogható köröket vesztettünk el csont nélkül Győrnél.

Aztán ugye semmilyen érdemi szervezés nem történt a mai csatára. Egész nap mindenki ütögetett erre-arra, mindenféle konkrét, közösségi cél nélkül. Holott például több olyan lehetőség is lett volna, ahol az ellenségeinknek oda tudtunk volna pörkölni egy-egy felkelésben, de ugye a magyarok nem utaznak és nem ütnek szöviknek CO nélkül, mert az nem éri meg. Egyébként például az ausztrál oldalon a makik ellen volt CO nem is kevés.

Este meg megindult CTD, de ez még annyi érdeklődést sem váltott ki, mint WTD. Egy-két ember megint elővette a tartalékokat és tankolgatott, nekik én személyesen köszönöm, hogy a többiek helyett is igyekeznek megvédeni a hazát, de rajtuk kívül semmi. Mindenki belép, leüti a kajás körét a TP-ért és kész.

Persze az első kérdés az előző HK alatt megint az volt, hogy miért nem segítenek a szövik, miért nem nyerik meg a csatát nekünk? Őszintén kérdezem: minek segítsenek, mikor magunkon nem segítünk? Elég megnézni, hogy mások miként küzdenek a saját területeikért. Eltekintve a nagy mastercardos nemzetektől, elég, ha csak rápillantunk a mai macedón RW-re, ami az ausztrál bázisukon indult. 4-5-600 milliók csak úgy repkedtek. Nem lehetett beférni top5-be 100-200 millió alatt az élesebb körökben, nálunk meg most 40, meg 30 milliók elegendőek az 5. helyhez egy-egy körben, ami erősebb játékosok esetén alig több, mint a kajás kör. Mindezt egy olyan körben, az éjfél körül záródóban, ahol taktikailag sorsdöntő lenne a győzelem, annak érdekében, hogy reggelre ne húzzanak el túlságosan és legyen esélyünk fordítani.

Mondjuk ennek a realitása nulla. Semmi stratégiai koncepció nincs már hónapok óta. HK-ban be van írva, hogy üssed ezt meg azt és kész. Ebből adódik az, hogy folyamatosan esik be a sebzés és úgymond "csöpögtetjük" a rendelkezésre álló ütéseinket, a koordinált bevitel helyett. Mindenki üt, amikor éppen fent van, akármilyen is a falállás. Ebből két dolog sülhet ki:

1. Vagy az elején felverjük 70%-ig, mert nem üti az ellenség taktikai okokból, majd az első óra leteltével, amikor a percek már többet érnek pontban, egy nagy rohammal áttolják és nekünk már esélyünk sincs visszatolni azt, mert mindig rendelkezésükre fog állni aktív embertömeg vagy mastercard, aki visszaüti, ha próbálkozunk

2. Komolyabb csaták esetén át se bírjuk majd ütni és folyamatosan 48-49 % körül fogunk hintázni, mert a legtöbb ország nem üti agyon a csatáit és leáll, ha elérte az 52 %-ot komoly csatában, tartalékolva a következő rohamra.

Nem tudom feltűnt-e valakinek, hogy az elmúlt fél évben komolyabb csatát csak úgy nyertünk, hogy a kritikus körökben a szövetségeseink egy-egy koordinált rohammal áttolták a falat és a mi "csepegtetésünk" kiegészülve az ő koordinált ütésbevitelükkel megtartotta a megszerzett előnyt. Egy ideális országban úgy működik ez a dolog, hogy van a lakossági sebzés, ami ad egy folyamatosan elérhető és folyamatosan érkező, ugyanakkor koordinálatlan sebzéstömeget, ami tartja a falat, illetve van a seregtagok koordinált ütése, ami kulcspillanatban átbillenti vagy beviszi a döntő lökést.

Na most nekünk csak lakossági sebzésünk van. Ergo komoly csatát nem fogunk nyerni, egészen addig, amíg a szövetségeseink igen komolyan oda nem teszik magukat értünk. Ez tankolást és folyamatos szervezettséget jelent. Itt pedig visszautalnék arra, hogy egy külföldi ránéz a csatára és azt látja, hogy a magyarokat nem érdekli különösebben a dolog, akkor ő miért áldozzon csokit, fegyvert, eurót, időt arra, hogy értünk (helyettünk) tankoljon?

És akkor most nem térek ki arra, hogy ezen dolgok ismeretében jó döntés-e, hogy kilépünk egy szövetségből, ami azért az esetek nagy többségében hadügyileg ott állt mögöttünk és kipótolták a hiányosságainkat.

Úgyhogy jó lenne, ha elkezdenénk segíteni magunkon! Nem arra gondolok, hogy oldjuk meg egy hét alatt egy inaktív kormánnyal a hadügyi rendszer összes hibáját, hanem arra, hogy ha már vesztünk a rendszerszintű hibák miatt, akkor legalább mutassuk meg, hogy nem adjuk könnyen magunkat!

Ha még saját magunkat sem tudjuk megvédeni, mert nem érdekel senkit a dolog, akkor hogy várjuk el, hogy legyenek bónuszaink, legyen játékélmény, legyen hadjárat? Akkor tényleg le kell NAP-ozni mindenkivel, aki a környéken van és ülni kell az eredetin, fejlesztgetve a karaktereket.

Maradok tisztelettel:
ICS