[ICS] Külpolitikai hibák az elmúlt időszakban

Day 2,969, 03:45 Published in Hungary Slovakia by Istencsaszar

Sziasztok!

A mai napon befejeződő ciklus alapvetően pozitív volt, azonban, ahogy korábban már az MK leköszönő cikke alatt is jeleztem kommentben, volt néhány, alapvetően kisebb jelentőségűnek gondolt döntés, amivel én magam nem értettem egyet, mivel hibásnak tartom a koncepciót is, amire ezek a döntések épültek. Véleményem szerint ez nem csak a mostani kormány "hibája", hanem egy folyamat egyes állomásai. Ez a folyamat már hónapokkal ezelőtt kezdetét vette.

Miről is beszélek?

Először is nézzük meg az MPP-szettünket, hogy nagyjából képbe kerüljön, hogy milyen változások is mentek végbe ezen a területen az utóbbi hónapok során!


A magyar MPP-szett

Ahogy látható a listát végigböngészve, a jelenlegi helyzetünk egyfajta köztes állapot, ugyanis két nagy, egymástól jól elkülöníthető blokk országaival tartunk fenn MPP-s kapcsolatot. (Mivel szövetség tagjai nem vagyunk, ezért jelenleg talán ez jelzi leginkább a külpolitikai kapcsolataink irányát.)

Az egyik nagy blokk az exCoT csoport. Innen van MPP-nk a bolgárokkal, a macedónokkal, a mexikóiakkal, az indonézekkel és a macedón kolóniának számító Nigériával. Részben ide sorolható a néhány napja megkötött spanyol MPP is, de az ő helyzetünk inkább hasonlatos a miénkhez, hiszen ők az exCoT és az exEDEN között helyezkednek el félúton, lévén, hogy a chileieken és a macedónokon kívül jó viszonyt (és MPP-t) tartanak fenn a horvátokkal is többek között.

A másik blokkot az Asteria és proAsteria országok képviselik. Gondolok itt elsősorban Szerbiára, Szlovéniára, Perura, vagy akár Iránra. Ezek az országok hagyományos és jó szövetségeseink. A szerbek és a szlovének esetében a helyzetet erősíti az is, hogy stratégiai érdekeink is nagyrészt megegyeznek, részben, de nem kizárólag a szomszédsági viszonyból fakadóan.

Természetesen ezen kívül van még MPP-nk olyan sehova be nem sorolható államokkal is, mint például Lengyelország, Oroszország és még több, jelentéktelen, kisebb állam.

Az első trend, ami megfigyelhető az MPP-k kapcsán az az Asteria MPP-k számának csökkenése és az exCoT államok súlyának növekedése a szettünkben. Az előbbi nyilvánvalóan részben az utóbbinak a folyománya, hiszen mindenki számára világos lehet az, hogyha mondjuk kötünk egy spanyol MPP-t, akkor a portugálok nem fognak velünk kötni, vagy ha kötünk egy macedónt, miközben a franciákkal harcolnak, akkor a franciák nem fogják megújítani velünk.

Ez a folyamat egy tudatos külpolitikai koncepció részének tűnik a mindenkori kormányok részéről. Legalábbis merem remélni, hogy ez a helyzet és nem csak ad hoc lépések egymásutánja adja ki ezt az eredményt. Márpedig, ha ez egy koncepció, akkor az elhibázott. Miért?

Elkezdtünk eltávolodni az Asteriától, rendben van. Elkezdtük lebontani azt a keretet, ami hosszú időn keresztül a pozíciónk stabilitását adta. Az ugyanis kétségtelen, hogy a tavaly téli kormányok jó diplomáciáján kívül a proAsteria státusz és az Asteria MPP-szett volt az, ami garantálta a német és az osztrák területek megtartását és így a fullbónuszt.

Szóval távolodunk az Asteriától. De hova? Az ellenkező oldalon két meghatározó blokk van, ahogy már többször elhangzott korábban: a görög-horvát-török trió által vezetett exEDEN tömb és a macedón-bolgár-chilei tengely köré épülő exCoT.

A helyzetet és az Asteria ellenes erők pozícióját nehezíti, hogy a két blokk egyes államai szívből utálják egymást és a legalapvetőbb koordinációt is megtagadják a másik féllel. Mindenki ismeri a görög-macedón vagy a horvát-bolgár ellentétet, de említhetnénk a bolgár-török konfliktust is. Ez a helyzet olyan végletekig kiélezett a két tömb között, hogy sok esetben inkább együttműködnek az egyes országok az Asteriával a másik ellen, minthogy összefogjanak és nagyjából egyensúly-közeli helyzetbe billentsék a nemzetközi erőviszonyokat. Jelenleg is ez figyelhető meg. A macedón-bolgár páros és rajtuk keresztül a teljes exCoT, Chile kivételével, látványosan segíti az Asteriát a török-horvát-görög tengely ellen.

Ez a hadi segítségen és a stratégiai koordináción (pl.: bolgárok átengedték a szerbeket, hogy azok kicsapják a horvátokat Indiából) túl konkrét MPP kötésekben is megnyilvánult. (pl.: iráni-bolgár MPP, vagy korábban perui-bolgár)

A két csapat közül mi természetesen csak az exCoT felé tudunk nyitni, hiszen jelenleg a görögök ülnek a gyarmatainkon, pár hónappal korábban a horvátok próbáltak eltörölni és még egy bábállamot (Thaiföld) is a nyakunkra hoztak, akitől csak most, decemberben sikerült megszabadulni a lengyelek segítségével.
De ezen felül is egyértelmű, hogy a viszony vagylagos, tehát választanunk kell, hogy a bolgár-macedón vagy a horvát-görög oldalra húzunk inkább. Innentől kezdve nincs kérdés, hogy az exCoT oldal felé indulunk el.

Már itt is felfedezhető az első hiba, ugyanis egy olyan oldalra igyekszünk, ami széttöredezettsége folytán mindig alul fog maradni az Asteriával vívott küzdelmekben és maximum két-háromnapos sikereket tudnak elérni, azt is csak akkor, ha akad pár ember az adott országban, akik kifizetik az árát RL pénzben.

A második hiba, hogy ez a távolodás pont ellentétes irányú, mint az a pálya, amin a megcélzott szövetségesek mozognak, ugyanis mind a bolgárok, mind a macedónok próbálnak közelebb kerülni a szerbekhez, szlovénekhez és egyéb Asteria közeli államokhoz, miközben mi távolodni igyekszünk. Ez könnyen elvezethet a két szék között a pad alá esethez, ami azt jelentené a gyakorlatban, hogy az Asteria MPP-ket elveszítjük, köszönhetően a provokatív új MPP-knek, de az új "szövetségesek" támogatására vagy nem számíthatnánk egy komolyabb háború esetén, vagy egyszerűen nem lenne elégséges a sebzés, amit az MPP szett biztosítani tudna.

Ez utóbbi már most egy komoly veszély, ugyanis bár az összesebzés értékben nem állunk rosszul az MPP-k terén, az időzóna-eloszlás tragikus. Miután a brazilok, vélhetően a nigériai és/vagy a spanyol MPP miatt nem kötötték újra velünk az MPP-t, gyakorlatilag nem maradt klasszikus értelemben vett éjszakai sebzésünk.

A nekünk kedvezőtlen időzónában alapvetően 4 állam tudná biztosítani a megfelelő támogatást: Az USA, az argentinok, Chile és a brazilok. Az első nyilván nem opció, hiszen hagyományos ellenfeleink a játékban és ráadásul könnyen elidegeníthetjük magunktól vele a legfontosabb szövetségesünket, a szerbeket. Az argentinokkal már nem vagyunk jó viszonyban, a chileiekkel még nem vagyunk olyan nexusban, hogy támogassanak vagy MPP-t kössünk és ráadásul ezzel szintén további MPP-ket bukhatnánk, akár a fontosabbak közül is (szerb, szlovén, lengyel). Most legutóbb pedig a brazilt vesztettük el. Van ugyan néhány kisebb katonai jelentőségű, alapvetően éjszakai sebzést adó MPP-nk (kanadai, perui, indonéz), de ezek együttes értéke sem éri el a felsorolt 4 állam bármelyikének egyedüli sebzését az adott időzónában.

Miután elmondtam, hogy szerintem mik a hibák, illene azt is felvázolni, hogy mi lenne a helyes koncepció véleményem szerint.

Nos, én úgy gondolom, hogy a jelenlegi folyamatokat felismerve az lenne az optimális forgatókönyv nekünk, hogy Asteria párti országként kivárnánk és segítenénk, amíg a macedónok és a bolgárok elérnék céljukat és közel kerülnének a szerbekhez, szlovénekhez. Ez a folyamat előbb vagy utóbb szakadáshoz vezethetne az Asterián belül a nyilvánvalóan inkább az exEDENhez húzó országok (Románia, Argentína, stb.) és a szerb-szlovén páros között. Ebben az esetben, ha jól dolgoznak addig is külügyeseink és a csillagzat is szerencsés, akkor létrejöhet az exONE, ami nekünk talán a legkedvezőbb formáció lenne.

De erre csak akkor kerülhet sor, ha feltételezzük, hogy a változást akaró országok létszáma eléri a kritikus tömeget és megindul valami földcsuszamláshoz hasonló átalakulás. Sokkal valószínűbb azonban, hogy ez nem fog bekövetkezni és innentől kezdve a játék végéig az erőviszonyok nagyjából változatlanok maradnak. Ebben az esetben viszont talán érdemesebb lenne fullbónuszon, jó helyzetben kivárni a véget, mint mondjuk a törökökhöz hasonlóan, akiket egy-két pénzes ember most szépen eltörölt a térképről és esélyük sincs felszabadulni addig, amíg a másik oldal mecénásai meg nem unják, ugyanis hiába nagyobb a sebzésük, mint Iráné, MPP-s szinten súlyos sebzéshátrányban vannak. Így, ha esetleg fel is szabadulnak, akkor is maximum eredetire bezárva, TP és bónusz nélkül tengődhetnek hosszú ideig.

Szóval úgy gondolom, hogy az már egy pozitívum az utóbbi hónapban, hogy sikerült megtanulni végre, hogy nem feltétlen kell minden hónapban hadjáratot vezetni és megtámadni minden szomszédos országot random módon, csak azért, hogy elmondhassuk, hogy volt játékélmény. A következő lépést az jelentené a fejlődésben, ha a diplomáciában is lecsökkentenénk az ide-oda csapongást és megtanulnánk nyugodtan, csak a célra koncentrálva, célzott lépéseket tenni.

Maradok tisztelettel:
ICS