A Pastorius - hadművelet
Harcos82
Tisztelt olvasóim!
Most egy 1942-es német tervet mutatok be, melynek célja az amerikai ipar szabotálása lett volna.
A Pastorius - hadművelet
Ez a merész és ügyetlenül végrehajtott terv az amerikai hátországba hozta volna el a háborút - ám már azelőtt kisiklott, hogy megkezdődhetett volna.
Dráma vagy vígjáték? Nehéz erre válaszolni. 1942. június 13-án történt, hogy Long Island partján, valahol Amagansett mellett, John C. Cullen, a parti őrség tagja a dűnék között összetalálkozott négy bujkáló férfival. Ha pár perccel korábban érkezik, még azt a tengeralattjárót is láthatta volna, amelyik kitette ezeket a szabotőröket amerikai földre, de amúgy a parttól 180 méterre megfeneklett. A kapitány eszeveszett küzdelem árán tudta csak kiszabadítani a járművet akkor, amikor a munkába tartó első gépkocsik elrobogtak az Atlantic Avenue-n.
Lebukás
Cullen meglepve látta, hogy a négy férfi láthatóan épp akkor öltözik át: a német egyenruhát amerikai civil öltözékre cserélték. Ez talán különösen hangzik, de a tervezők azt gondolhatták, hogy amennyiben a katonák rögtön az elején fogságba esnek, hadifogolyként bánnak majd velük.
Cullennek fogalma sem volt, mit kellene tennie. Teljesen meghökkent és ledermedt - ráadásul egymaga négy emberrel nézett szembe. Mikor egyikük kötegnyi bankjegyet (260 dollárt) nyomott a kezébe, egyértelmű megvesztegetésként, rá se nézett a pénzre, csak odébbállt.
„Apja, anyja van, ugye? Szeretné még viszontlátni őket?... Vágja ezt zsebre, és érezze belőle jól magát. Felejtse el, amit itt látott."
Ahogy a feje kitisztult, visszatért a parti őrség állomására, és jelentette, amit látott. Mire a felfegyverzett őrjárat a partra ért, a németek már természetesen felszívódtak, és egy kora reggeli vonattal New Yorkba utaztak. Jelenlétükre azonban fény derült: baljós kezdet ez egy hadművelethez.
John Cullen (balra) villámgyors akciója keresztülhúzta a szabotőrök számításait.
Körözés alatt Walter Kappe, a Pastorius - hadművelet szellemi atyja, a német katonai hírszerzés tagja.
Ipari szabotőrök
Amerika első német telepes közösségének alapítójáról, Francis Dániel Pastorusról kapta a nevét az akció, melyet eredetileg a német hírszerzésnél dolgozó Walter Kappe hadnagy eszelt ki. A nagyszabású terv kétéves tevékenységet irányzott elő, melynek legfontosabb feladata vízerőművek és alumíniumfeldolgozó üzemek elleni támadások végrehajtása lett volna. Célpontként a Niagara-vízesés közelében található vízerőművet választották, illetve öntödéket Illinoisban és a Tennessee völgyében, továbbá fontosabb zsilipeket a Kentucky állambeli Louisville közelében.
Kappe azokból a nagy számban hazatérő német emigránsokból toborzott ügynököket, akiket az Ausland Intézet hívott vissza Németországba (tekintélyes pénzjutalom mellett). Ernst Burger és Herbert Haupt amerikai állampolgárok voltak, előbbi még a Nemzeti Gárdában is szolgált. A többiek azelőtt az Egyesült Államokban dolgoztak. A komoly mennyiségű robbanóanyag mellett (melyet később megtaláltak az argansetti dűnék között elásva) kaptak még 175 ezer dollárt a feladat elvégzéséhez.
Porba hullt terv
Georg John Dasch bizonyult a leggyengébb láncszemnek. Az ügynök, aki Argansettnél pánikba esett, és megpróbálta lefizetni az őrt, eszét vesztette, és alig egy héttel később feladta magát a fővárosban. A kihallgatás során gyorsan beárulta nemcsak Long Island-i bajtársait, hanem négy másik, korábban és észrevétlenül érkezett ügynököt akik a floridai Jacksonville környékén, Ponté Vedra Beachen szálltak partra.
Német szabotőrök arcképcsarnoka; a képeket a New York-i hatóságok készítették 1942-ben
Forrás: Michael Kerrigan, „II. világháború, tervek, melyek sosem váltak valóra 1939-1945”
Amennyiben tetszett a cikkem, kérlek shoutold!
A Pastorius - hadművelet
www.erepublik.com/en/article/2199722
Tisztelettel: Harcos82
Comments
Nem szép elsőnek lenni.
Csak második 🙂
Erről olvastam, de már nagyon régen. Frissűlt az adatbázis. 🙂
Érdekes cikk. Köszi!
hmm hmm
A sikeresekről nem tudunk semmit, ez ennek a "szakmának" a nagy hátránya.
A többi meg háborús propaganda, mert a dezinformáció nem mai találmány.