This is it [Ennyi volt]

Day 657, 12:06 • Published in Indonesia Hungary • by Quicksilver

My enemies can rejoice, my friends feel sorry, moderators and admins can be relieved, everyone else can just shrug - I am leaving eRepublik.

It has been my plan ever since I left moderation, because I was sure that once becoming a critic of moderation from the outside, I would be punished for saying the truths that they do not want to face. I have told them before, I still feel for sure that they are true, and they should see it - but as I could not convince anyone about it I first had to leave moderation and now have to leave erep too. I am not saying that the insults and slander of my enemies did not play a part in my decision, because that would be a lie - but it still wasn't the main reason, as I partly got used to it, and partly it labels them more than it does me.

I have achieved many things and those were all a source of joy and learning to me, and for those I am thankful for erep, for the players and for karma. I am not going to list people I loved or respected, mainly because I would have to make a pretty long list. The end unfortunately besmirches good memories.

I am most proud of this newspaper, the Legendarium, which is one of the most famous papers on erep, and not because of the records it keeps, but because of its contents - those 435 articles that I alone wrote here on erep, about erep, during my 9 months here.

I wish all the best for everyone and good luck to eHungary!

Quicksilver


Az ellenségeim örülhetnek, a barátaim sajnálhatják, a modik és adminok fellélegezhetnek, mindenki más vállat vonhat - itthagyom az eRepublikot.

Ez volt a tervem amióta csak otthagytam a moderációt, mert tudtam, hogy amint kívülről kritizálom azt, rögtön büntetendővé válik kimondani azt - azokat az igazságokat, amelyekkel nem akarnak szembenézni. Mondtam már eddig is, és változatlanul biztosan érzem, hogy igazam van, és láthatnák ők is - de mivel senkit sem sikerült meggyőznöm, így előbb a moderációt kellett otthagynom, majd végül erepet is. Nem mondom, hogy nem játszott közre az ellenségeim folytonos fikázása és befeketítése, mert akkor hazudnék, de mégsem ez volt az elsődleges - ha fájnak is a sértések, a hangnem, már megszoktam, és tudom, hogy őket minősítik, nem engem.

Sok mindent elértem, és ezek sok örömet és fejlődést is hoztak nekem - ezekért mind hálás vagyok erepnek, az embereknek és a sorsomnak. Nem sorolom fel az embereket, akiket tiszteltem vagy szerettem, mert túl hosszú lenne a lista. Sajnálom, hogy a vég elrontja a többi szép emléket.

A legnagyobb büszkeséggel mégis erre az újságra fogok emlékezni, a Legendáriumra, amely nem a csúcsok miatt amiket tart, hanem a tartalma miatt az egyik, ha nem a leghíresebb újság erepen - az a 435 cikk amelyet én egyedül írtam itt erepen, erepről.

Minden jót mindenkinek és sok szerencsét eMagyarországnak!

Quicksilver


There is an appointed time for everything. And there is a time for every event under heaven
A time to give birth and a time to die; A time to plant and a time to uproot what is planted.
A time to kill and a time to heal; A time to tear down and a time to build up.
A time to weep and a time to laugh; A time to mourn and a time to dance.
A time to throw stones and a time to gather stones; A time to embrace and a time to shun embracing.
A time to search and a time to give up as lost; A time to keep and a time to throw away.
A time to tear apart and a time to sew together; A time to be silent and a time to speak.
A time to love and a time to hate; A time for war and a time for peace.

.