Join the new world

Tisztelt ePolgárok íme egy kis román sajtó fordítás:
Eredeti cikk:
http://www.erepublik.com/en/article/romania-si-ungaria-2189338/1/20
Románia és Magyaroszág
Egy kis történelem

Magyarországot meg kell büntetni! (Sztálin “dixit”)
A Sztálin és az EDEN közti 1941. dec. 16-i beszélgetésen, aminek során Sztálin hangsúlyozta, hogy Románia területét ki kell terjeszteni Magyarország területeire (itt egyértelműen a Bécsi döntés megszűntetéséről volt szó). A szovjet diktátor többszörösen is hangsúlyozta, hogy Magyarországot meg kell “büntetni” a háború alatti magatartásáért. Azért, mert Németország oldalán lépett be a háborúba anélkül, hogy valamilyen megállapodása lett volna a Szovjetúnióval.
Az “Erdélyről” szóló jegyzet, amit a Litivinov-bizottság 1944. június 5-én adott ki, írja: “úgy, mint Magyarország, úgy Románia is határozottan megalapozza igényeit Erdélyt illetőleg. Magyarország tisztán rámutat, hogy hosszú ideje, több emberöltő óta Erdély szorosan össze volt kötve vele több szinten, úgy szellemi, mint politikai szempontból. Történelmi érveket hoz fel Románia is a maga hasznára, arra hivatkozva, hogy a mostani Erdély a római provincia, Dacia területe, ahol az ősi időkben a románok éltek és ahová a magyarok és a székelyek utólag vándoroltak be, vagy mint telepesek érkeztek…”
Ahogy a jegyzet is mutatja, etnikai szempontból csakis Románia alapozhatja meg követeléseit Erdélyre, mivelhogy a lakosság többségét a románok adják. De egy teljes etnikai behatarolás azonban lehetetlen, mert a magyar és a román lakosság nem alkotnak különálló blokkokat. Hangsúlyozva, hogy a Trianoni egyezmény elvesztette hatályosságat, a szovjet szöveg mutatja, “hogy politikai értelemben lehetetlen hatályban tartani” a bécsi bírók döntését, hogy Erdélyt Magyarországnak ítéljék egy teljes lehetetlenség, mert “Magyaroszág volt az első, aki megszegte az antikomintern-paktumot”. Magyarország a legkisebb hajlandóságot sem mutatta, hogy a Szovjetúnió felé közeledjen, éppen ellenkezőleg: részt vett minden szovjet ellenes megmozdulásban, Lengyelországgal karöltve. Magyarország beszállt a háborúba a Szovjetúnió ellen Németország oldalán azonnal, a támadás előtt mindenféle magyarázatot nélkülözve. Nem volt még a legkisebb hajlama sem, hogy a Szovjetúniónak megmagyarázza a finn és román háborúkba való beavatkozását.

Ami Romániát illeti, a Szovjetúnió arra az álláspontra helyezkedett, hogyha kielégíti annak területi igényeit (Basszarábia és Bukovina), akkor egy hosszútávú együttműködésnek az alapjait fekteti le. A szovjet jegyzet felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Romániában a jelenlegi haborúban is voltak olyan politiakai erők, amelyek hajlandóak voltak a Szovjetúnióval együttműködni és, hogy Erdély megkapása érdekében, az élvonalra az NPP-t (Nemzeti Paraszt Párt) és Juliu Maniut állítani. Ebben az együttműködésben megtalálhatóak voltak olyan partizánok is, akik beszivárogtak az erdélyi román közösségbe, akik beleuntak a “magyar elnyomás rémálmába”.












Eredeti cikk:
http://www.erepublik.com/en/article/apel-catre-valahian-si-congres-2189157/1/20
Felhívás Valahia és a Kongresszus felé
Kedves testvérek!
Eredetileg egy levelet akartam küldeni Valahian elnöknek és Gooffree-nek, de előnyben részesítem a nyílvánosságot és azt akarom, hogy mind nyílvánítsatok véleményt, miután elolvastátok az alábbi sorokat.
Felteszem, foglalkozik valaki komoly katonai stratégiával ezekben a háborús időkben, ugyanakkor észrevehetünk egy kevés mozgást a szomszédainkon Törökország összeomlásával kapcsolatban. Munkálkodtam, hogy hogyan tudjuk újra kiteljesiteni eRomániát egy javaslattal:

1. Háborút indítottunk eMagyarország ellen – teljes mértékben egyetértek, figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, amit Valahian mutatott be. Decemberben ugyanaz az eMagyarország bérbe adta nekünk Bukovinát és hajlandóságot mutatott egy baráti kapcsolatra is.

2. Meggyőződéssel harcoltunk, hogy megvan az erőnk ahhoz, hogy vissza tudjuk foglalni szövetségesünknek BSCoT területet. Nem sikerült győznünk Törökországban a példás mozgósítás és harci kedv ellenére sem.

3. Ennek következménye: eMagyarország megtámadja Dobrogeát, holott eMagyaroszág elsődleges célja Törökország megtizedelése. Észrevettük, hogy ugyanabban az időben eMagyarország és eBulgaria közt volt egy megegyezés arról, hogy meghóditsák Törökországot elosztva egymás közt CA és MCoT régiókat.

4. Nem állunk jól északon sem, ahol Ukrajna kitart Bukovina felszabadítása mellet, mintha nem is létezne más felszabaditandó területe. Nincs szükségünk arra, hogy szétszórjuk a sebzésünket azzal, hogy tartjuk Bukovinát, erőinket Dobrogeara kellett volna koncentrálnunk, és először is Törökországért kellet volna harcolnunk.
_________________________
Nem csak mi, a 200-300 aktív ePolgár tudunk hozni egy ilyen háborút, hanem mi az egészen együtt. Csak tegnap 2013 január 5-én a szavazáson 2100-an jelentünk meg az államelnöki választáson szavazni; hol van a 2100 felfegyverzett katona, amely teljes erőbedobással küzdjon Dobrogeában és Bukovinában egyaránt?
Tehát tesrverék, itt nem politikáról van szó, hanem katonai stratégiáról, úgyhogy megengedem magamnak, (mint az egésznek a részese) hogy elmondjam a véleményem:
*Nem tudom, hogy milyen feltételekkel, de egy diplomáciai megoldást kell keressünk, hogy befejezzük ezt a háborút Magyarországgal egy megegyezéssel; hogy eRomania és eMagyarország eredeti területei ne legyenek támadva, és hogy messze vigyük a háborút magunktól.
**Elköltöztessük a konfliktust a saját területünkről Törökország területére.
***A harc hosszú lesz és mi újra rendezhetjük sorainkat, mert az elmúlt két nap rengeteg készletet elhasználtunk.

És hogyha ezt meg tudjuk csinálni, akkor elindulhatunk, hogy egyesüljünk a Moldovai Köztársasággal.

Fordította: szeredai
Javította: Rajk Laszlo es kapkaboy