Szóval Halloween...

Day 2,174, 11:45 • Published in Hungary Hungary • by tarrolo

Tehát eRepublikon is halloween van. Zsír! 😃
Igazából tetszik, hogy aktuálisak, és a halloween nemzetközileg elfogadott (na jó, inkább csak elterjedt és ismert) ünnep (na jó, inkább csak szokás). Meg ez a batzooka se olyan rossz cucc, és ha már igazából ingyen (is) jön, örülünk neki.
És most jön a várva várt "De".
DE!
Én úgy érzem, valamibe bele kell kötnöm. Nem, semmi köze sincs az eRepublikhoz. De megemlítettem azt is, nehogy töröljék a cikket.
Rögtön az elején leszögezném, hogy tartom magam ahhoz az elvemhez, miszerint MAGYARORSZÁGON K*RVÁRA NINCS HALLOWEEN!!
Illetve de, sajnos újabban k*rvára van, mivel ugyebár kötelező jelleggel be kellett vezetnünk ezt is, mint a Valentin napot. Jó, hozzáteszem, utóbbit az angoloktól vettük át és akkor már inkább azt, mint a baloldali közlekedést. De mi a falloszért akarunk mi annyira hasonlítani a nyugatra? Egyszer talán elérhetjük őket fejlettségben, én bízom benne, de teljesen más világ. Soha nem lesz ugyanolyan, és valamiért nem is sajnálom, hogy nem. Akkor viszont ez a halloweenes mizéria is tök felesleges. Haha, érted, 'tök' felesleges. Jajj, de kib@szott vicces napom van nekem ma is.
Az persze hülyeség, hogy Magyarországon mindenszentek van és nem halloween, mivel a kettő igazából naptár szerint nem zárná ki egymást. Mint a szenteste meg a karácsony; a szenteste a karácsony 0. napja. Igazából a halloween is hasonló lenne, mert 31-én este van, nem november 1-jén, mint a mindenszentek. Itt annyiról van szó, hogy pusztán nincs hagyománya nálunk. A Valentin napot se zárja ki semmi más, csak arról van szó, hogy nagyjából annyira kell, mint köröm a farkunk végére. Ha nem lennének mindezek itt felénk, annyira hiányoznának, mint az agydaganat. És nem, nem csak én vagyok ezzel így. Ha nem ismernénk magát a ezt a kultúrát, valószínűsíthető, hogy tudnánk nélkülözni. Az Egyesült Államok sem gondolkodott rajt, hogy "unalmasak vagyunk, b@zmeg, vezessük már be a busójárást, mert az mekkora buli már". És ezért nem - ahogy a halloweenért sem - hibáztatom Őket. Náluk külön kulturális jelleggel megy a halloween, nem ma kezdték. Náluk a töklámpás olyan általános, mint a december 24-én buzinak öltöztetett fenyőfa, amiről csak szobahőmérsékleten derül ki, hogy igenis tud lombhullató is lenni, ezáltal még augusztusban sem merünk papucs nélkül kalézolni a lakásban, mert annyi tűlevél van a földön, mint ahány rizsszem az esküvői öltöny zsebében, és kellemetlenebb rálépni, mint egy legóra. Egyedül a mi családunk olyan szerencsétlen amúgy, hogy direkt műfenyőt vettünk evégett, de nálunk már az is hullik. Sőt, tavaly karácsonykor tőből leesett az egyik ága. Ne kérdezd, hogyan csináltuk. És azt se, hogyan tettük vissza. De még az a szerencse, hogy amikor leesett az egyik ága, éppen rajt volt egy működésbe helyezett csillagszóró, ezáltal a padlószőnyegen található egy Mikszáth-féle fekete folt.
Na mindegy, megint eltértem a tárgytól. Annak, aki esetleg még mindig olvas; íme egy kép, ami szemlélteti, mi mindent tudnak a kultúránkról nyugaton. Nem én kreáltam a képet, én csak találtam. És igen, a testéből pénzt kereső anyukáját annak, aki kitalálta, de mit tegyünk... Szóval, íme:

Igen, tényleg szomorú. És nem magyar ember csinálta a képet, az a legszörnyűbb az egészben, szóval nem egy sz@r poénnak indult. Mondjuk talán jobb is így, hogy ezt komolyan gondolta, aki csinálta, mert poénnak kicsit k*rva erős lenne.
Teljesen mindegy. Nem vagyunk világelsők. Én meg személy szerint sosem leszek az semmiben. És Ti sem lesztek, mert ha valamiben nagyon jó vagy, tuti jön egy ázsiai 12 éves gyerek, aki simán lealáz. Ez az élet rendje és Eddie Murphy törvénye.
Halloween. Egy 10 éves, magyar gyerek vajon tudja, mi az? Részemről optimális esetben halványlila fingja se lenne róla. Ellenben, ha ennél többet nem is, annyit tud, hogy cukorka, jelmez, töklámpás, menőn néz ki, jó szórakozás. Kár, hogy eredetét tekintve nem szórakozásnak indult, csak világszerte mindenki ezen címszó alatt átvette. Ha ezt az USA nem látja sértőnek, akkor én se kötök bele, de szerintem szánalmas, már elnézést. Főleg, hogy az említett 10 éves delikvens az egész eredetét nem is ismeri, és simán elhiszi, hogy ez alapból világszerte általános dolog, nagy buli és semmi háttere vagy kultúrája nincs. Ez nem tetszik. Továbbá nem tetszik az az 5 kisgyerek, akiknek életkora összeadva nem adja ki az 50-et, és tegnap este mindenféle halloweenes jelmezbe öltözve kóricáltak a mi kis kertvárosi utcánkban. Házaltak. Oh God, why...? Oké, ennyi idősen kezem-lábam törtem a cukorkáért, de elmentem locsolni húsvét hétfőn, esetleg kunyeráltam anyuéktól, ha rákívántam és pont. Az említett rosszarcú kisgyerekek házaltak halloween estéjén. És tudtommal Magyarországon élek. Lehet, hogy túldramatizálom, de nekem ez rohadtul nem tetszett. Nem is szóltam hozzájuk, csak kicsit szkeptikusan néztem rájuk, ahogy elsétáltak mellettem. De ez feltétlen reflex volt, nem tudtam befolyásolni. Észre se vették, sötét volt. Halkan megjegyeztem magamban, hogy a jelmezeik árából vagonnyi csokit vehettek volna. De mindegy is. Nekem meg főleg mindegy.

Igazából ennyit akartam. Tudom, hogy nem ért velem mindenki egyet, nem is várom el. Én a saját gondolataimat írtam le, tekinthető szubjektívnak, majd ráfogom, hogy ez a kommentár műfajcsoportba tartozik.

U.i.: bevallom, mégiscsak szóltam az említett 5 kisgyereknek, de csak mert becsöngettek hozzánk is. Ajtót nyitottam, mire ők kánonban:
- Csokit vagy csalunk!!
Semmi 'jó estét' vagy 'szia' vagy 'befelhősült' vagy 'baszkakukk', csak rögtön a képembe vágják ezt. De furcsa egy szokás... Na mindegy, mosolyogtam Rájuk, majd hátrakiabáltam:
- Anyu, van itthon csoki?
- Nincs! - hangzott édesanyám válasza.
Mit tudtam volna tenni...? Visszanéztem a kisgyerekekre, mosolyogtam Rájuk, majd annyit mondtam Nekik:
- Akkor csaltok.
Majd konkrétan Rájuk csuktam az ajtót. Nem vártam meg, amíg megjelenik az arcukon a magatehetetlenség annak okából, hogy ezt a választ még nem igazán hallották, azt meg már nem ismerik a jelmezek, a házalás és a betanult szöveg mellett, hogy 'csalunk' alatt mit kell érteni, és mi a teendő, ha elvileg erre kerülne a sor.
És igen, tudom, hogy bunkó vagyok. Fent tessék emiatt reklamálni, engem az Isten ilyennek teremtett meg. Mi vagyok én, kis földi halandó, hogy keresztezzem a terveit?
Nyugi, nem mindig vagyok ilyen. Csak akkor és ott ezt láttam jónak.

Good bye, take care.
tarrolo