Join the new world

599. erep nap 23:15 Karnataka, katonai repülőtér

Ismét összegyűltünk a repülőtéren jópáran. Délelőtt jött a telefon, hogy este bevetés lesz, de a célpont még szigorúan titkos. Megálltam a szállítógép rámpája előtt és a raktér halvány fényeinél pár ismerős alakot pillantottam meg. Igaz késő éjjel volt mégis mindenkin izgalommal vegyes mosoly látszódott. "Végre újabb éles harc!"
Eszembe jutott pár régebbi kaland Szerbiában, Görögországban és én is elmosolyodtam. Igaz, Franciaországban nem tudtam ott lenni, mivel úgy gondoltam mielőtt lelövetem magam, meg kellene szereznem a diplomám, de ezért senki nem neheztelt rám. Ezért lettem tagja az IHA-nak. Egy szabadcsapat, amelyik ideális az olyan katonáknak, akik nem lehetnek a nap minden percében online. Egy kicsit az amerikai Nemzeti Gárdához hasonlítanám magunkat, bár azt hiszem ez inkább rájuk nézve hízelgő! Megjött szeretett "sofőrünk" is, akit egyből elhalmoztunk kérdéseinkkel.
"Nem mondhatok még semmit, parancsra várunk!"-jött a válasz.
"Mindenki megkapta a javadalmazását?" Erre nekiláttunk a málhánkat ellenőrizni, nehogy az utolsó pillanatban kelljen kapkodni.
A percek lassan teltek, mindenki próbált beszélgetni, viccelődni a másikkal, vagy csak elszívni még egy cigit az indulás előtt. Pont eltapostam a csikket, amikor jött a "Beszállááás!" vezényszó. Gyorsan elfoglaltuk a helyünket, a rámpa becsukódott, majd felpörögtek a hajtóművek. Végre felszálltunk. Az Indonéz repülés-irányító még kéz- és lábtörést és nyugodt utat kívánt.
Mikor elértük az utazósebességet, Sky felbontotta a lezárt borítékot és kivette belőle a térképeket és az utasításokat tartalmazó papírokat.
"Ihadékok, a célállomás: Észtország, Louna-Eesti. Itt található Q5-ös kórház. A Lettek még ma éjfél előtt ellentámadást kezdeményeznek Finnország ellen, hogy visszaszerezzék Zemgale területüket. A PEACE segítséget nyújt, és a Magyar Kormány minket is felkért! Szóval el ne csesszétek!"
Nem sokkal éjfél előtt (bár a valóságban is ilyen gyors lenne az út 🙂 ) megérkeztünk Louna-Eesti-be. Bár a helyi lakosság már mélyen aludt, az Észt hadsereg éberen várta a világ számos pontjáról érkező katonák százait.
23:40 Louna-Eesti
Csendben megközelítettük a Zemgale tartomány Finnek által megszállt határátkelő pontjait és vártunk. Egy kicsit szomorú voltam, hiszen mi lesz a Finn rokonsággal, de hamar elhessegettem ezt a gondolatot. Hiszen ők akarták! Rokon ide vagy oda, most megtudják mi a Magyarok Istene még ha Indonéziából importáljuk is.
23:43 Zemgale
Végre hangos sistergésre lettünk figyelmesek, majd pár másodperccel később megláttuk a jelzőrakéták zöld fényeit! "Támadáááás!" Felugrottunk az árokból és torkunk szakadtából üvöltöttünk. Szerencsétlen Finneknek annyi idejük sem volt, hogy a fegyverük után nyúljanak. Magasra emelték a kezüket, megadták magukat. A helyi rendfenntartó erők felszállították őket a 2 kilométerrel hátrébb várakozó teherautókra és elvitték őket az előre kijelölt hadifogoly gyűjtő helyre. Nem táborba, mert Észtország egyik legjobb szállodájában lettek elhelyezve. Hát igen, a PEACE még a háborúban is úr! Nemsokára, ha vége a harcoknak hazaküldik őket Finnországba.
0:00 Zemgale
A csapás olyan sikeres volt, és olyan nagy volt a meglepetés ereje, hogy az ellenség csak éjfél után tudott nekiállni valamiféle védelem megszervezéséhez. A főbb stratégiai pontokat elfoglaltuk a felszínen, a szórványos ellenállásokat is felszámoltuk. 20 perc alatt eljutottunk az "underground"-ig.
0:25
A hadvezetés úgy döntött, hogy hátra von, és a később érkezettek váltanak le minket. Most jelenleg Louna-Eesti lakosainak vendégszeretetét élvezzük. Nagyon kedves emberek. Sokan örülnek, hogy itt vagyunk, és segítünk a Letteknek.
Az utcán sétálva összefutunk a Magyar Honvédség századaival, az Elittel. Sok-sok ismerős arc és mind vidám! Hála égnek ezt is megéltük, hiszen bennem még élnek emlékképek a Román megszállásról, a nagy nehezen végrehajtott szökésemről, amivel végre kijutottam szülőföldemről, ahol már a kék-sárga-piros zászlók lengtek. Ej, de rég volt, és azóta hova jutottunk!
Mindenkinek van persze egy kis ingyen söre, dugi pálinkája és ha módjával is, de megalapozzuk a hangulatot. Nem telik el sok idő és felcsendül a jól ismert:
"You'll Never Walk Alone"

Chebalu
IHA
Hotel század