Puma történelem 3 /25 komment kell. Thx /

Day 2,470, 01:28 Published in Hungary Hungary by Busmann2

25 komment plz

Természetesen vadászgépeik (La-5, La-7, Jak-9, Jak-3, stb.) is jelen voltak, így nem volt könnyű a magyar és német vadászok dolga. Ezt csak nehezítette, hogy a Bf 109 G szinte valamennyi változata a 4000-6000 méter fölötti magasságban hatékonyabb, a Sturmovikok pedig kifejezetten alacsonytámadók. A szovjetek ellen alkalmazott taktika tulajdonképpen igen egyszerű volt. A magyar vadászok általában 6000 méter felett repültek be az adott légtérbe - ha a látási viszonyok ezt lehetővé tették, felhős időben 1000 méteres berepülés sem volt ritka - míg erre a magasságra a szovjet vadászok ritkán emelkedtek. Ők 3-4000 méteren kísérték a földközelben repülő és földi csapatokat támadó Il-eket. A messerek a 2-3000 méteres magasságfölényüket kihasználva, zuhanásban törték át a vadászok "védőgyűrűjét", majd hátulról-alulról lőtték az Il-ek hűtőjét.

Ha a hűtő találatot kapott (amihez nagyon jó célzás kellett!), akkor gyakran kigyulladt vagy füstölni kezdett a gép. Az Il-ek vadászvédelme legtöbbször nem tudott beavatkozni a támadók tempóelőnye miatt. A vadászok közül inkább a La-5, La-7 típusokat tartották veszélyesebbnek. Repülni kellett alacsonytámadó bevetéseket is, amiket nem nevezhetünk éppen veszélytelen feladatnak. Az ellenséges földi csapatok a pisztolytól a 37 mm-es légvédelmi gépágyúig szinte minden lehetséges tűzfegyverrel védték magukat a támadóktól. A veszteségek jó részét alacsonytámadások közben szenvedte el az ezred. Dec. 22-ig újabb 24 fő repülőgép-vezető volt a veszteség. Ennek ellenére a magyar pilóták szép eredményeket értek el a vöröscsillagos gépek ellen. Például január folyamán a

101/I. repült 83 bevetést, elért 28 győzelmet, elvesztett 3 pilótát és kb. 20 gépet, a
101/II. repült 53 bevetést 25 légigyőzelem ellenében, 2 fő veszteséggel, a
101/III. pedig 15 győzelmet ért el 1 fő veszteséggel.

Január közepén megalakult a 101/III. osztály, 3 századdal - 101/7. Káró Ász, 101/8. Ricsi, 101/9. Béka - Kovács József őrnagy parancsnokságával. Ekkor már Bf 109 G-10 és G-14-es gépeket használtak. Januárban mindössze 7 nap volt teljesen alkalmas a bevetésre, így végre alkalom nyílt némi pihenésre... Amint az idő jobb lett, a bevetések újra sűrűsödtek, tovább forgott a haláltangó. A növekvő saját légigyőzelmekkel szemben a veszteségek, bár számszerűleg rendkívül alacsonyak voltak, de mégis igen súlyosan érintették a még megmaradt, kiképzett és már nagy haditapasztalattal rendelkező vadászok egyre fogyó, kis létszámú csoportját.

A 101. Vadászezred feladata 1945 elején már csak a saját arcvonal légitámogatása volt. Az I. és III. osztályt összevonták, majd később újra szétválasztották. A földi helyzet miatt a front magyarországi szakasza gyorsan haladt nyugat felé, így a Pumáknak március 21-én el kellett hagyni Veszprémet és Kenyeribe kellett átrepülniük. 24-én Szombathelyre, majd azt követően Grosspetersdorfba, 31-én pedig Tullnba települtek. A háborút ezekről a repterekről is fegyelmezetten és becsülettel vívták, noha a hazájukat már nem védhették. Áprilisban újabb átszervezés, az osztályok géplétszámát 16-ra csökkentették - tulajdonképpen minden osztály, egy megerősített századnak felelt meg. Az utolsó hónapokban, nem volt más, tengelyhatalmi, harcoló repülőalakulat a 101-eseken kívül a front ezen szakaszán, ők vették fel a harcot az amerikai és szovjet gépek tömegeivel egészen a május 3-i végig. Az utolsó győzelmet ápr. 17-én aratta Kiss főhadnagy egy Jak-9-cel szemben. 1945. április 23. az ezred utolsó bevetési napja. 8 gép szállt fel egy alacsonytámadási feladatra. 3 gép nem tért vissza (légiharc Mistelbach és a Morva folyó között). Pilótáik máig eltűntként vannak nyilvántartva. A következő héten gépeket még kaptak, de bevetést már nem repültek. A háború végét Raffeldingben élték meg, ahol az egység összes gépét felgyújtották. Május 5-én megadták magukat az amerikai 206. műszaki zászlóalj parancsnoka előtt és elindultak a Wels közelében lévő hadifogolytáborba.

Összefoglaló:

A Pumák az 1943-as oroszországi, valamint az 1944-es honi légvédelmi és az 1944-45-ös arcvonalbeli harcok idején a következő "hivatalosan is elismert" légi-győzelmeket érték el: 70 db szovjet repülőgépet 1943-ban, 218 darabot 1944-45 év folyamán. Összesen 288 lelövés. 61 db amerikai négymotoros bombázót 1944-ben, 3-at '45-ben és 46 vadászgépet 1944-ben, 1-et '45-ben. Összesen 108 légigyőzelmet arattak az amerikaiak ellen. A Pumák az amerikaiak és szovjetek ellen összesen 396 igazolt légi győzelmet arattak. A legeredményesebb pilóta, vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós, 29 igazolt légigyőzelemmel. A háború alatt egyszer sem lőtték le, nem kellett ejtőernyős ugrást vagy kényszerleszállást végrehajtania. 1971-ben halt repülőhalált a MALÉV koppenhágai járatának katasztrófája során.