Join the new world

A sorozat eddigi írásai:
Magyarország és az EDEN
USA vs PHX I.
Malajzia és Szerbia
USA vs PHX II.

Latin-Amerika, a TO terep. Beszélhetnék ezzel kapcsolatban Peruról és lengyelekről, Bolíviáról és románokról, ukránokról, magyarokról, vagy Venezueláról és channereiről, ám a mai TO bemutató egy új célpontot mutat be, mely a májusi pártelnöki választással került fel a TO térképre: Kolumbiáról és a rá leselkedő veszélyről lesz szó, mely a spanyol tartalékos sereg (FAF) egyes tagjainak képében érkezett meg az eKarib-tenger partján elterülő országba.

Mivel az események a közelmúlt eredményei, sok bekezdést nem igényel az eddigi próbálkozások sora. A logikai vonalat a Xedik világháború kitöréséhez vezető Mexikó irányában intézett lengyel hadüzenettel kezdem meg, másnap írtam meg e cikkemet, mely az esetleges lengyel célokról szól pár szót. Itt emlékeztem Kolumbia adottságairól, arról, hogy high oil és wood területtel is rendelkezik, mely csábító lehet a lengyeleknek. S a TO csapatoknak egyaránt, teszem hozzá utólag. E cikk kapcsán írta le montaigne kommentben, hogy Mexikó-Kolumbia-Venezuela hármas valamelyikébe lengyel TO érkezhet. Nos, monti, a TO megérkezett, csak nem a lengyelek jöttek, hanem a spanyolok.

A lengyelek a világháború alatt elvesztették azt az esélyt, hogy meginduljanak Amerikába, sőt eredeti területeik is veszélybe kerültek, így a lengyel vezetés hamar lemondhatott bármely új amerikai TO lehetőségről, hisz kisebb gondja is nagyobb volt annál... A spanyolok ellenben lecsaptak a kínálkozó esélyre. Nekik hasonló gondjuk nem volt, hisz csak Brazília tett egy erőtlen kísérletet az eredeti területek elfoglalására, ám az erők összpontosítása Közép-Európába került, így szinte egyedül (mindhiába a 18 MPP, senki nem ütött a brazil offenzívában) esélye sem volt. Hamar visszaverték a támadást a hispánok, Andalúzia is csak egy napig volt brazil gyarmat🙁. A háborúból a spanyolok így pozitív mérleggel jöttek ki : nemcsak a brazilokat dobták vissza a helyükre, hanem korábban a szlovénektől megszerezték a Lengyel Birodalom korábbi gyöngyszemét, a másik eredetileg francia high wood régiót, Rhone-Alps-ot. (Jelentős lengyel kisebbséggel, akik miatt a spanyol hadügyi közlöny egy része lengyelül olvasható.)

Akkor miért kell Kolumbia? Ugyanazért, mint a lengyeleknek kellett volna az egyik olvasat szerint Mexikó: az olaj miatt. Az olaj jelentősége az elmúlt hetekben megnőtt, hisz rengeteg ember kényszerült távozásra a kiürített, illetve elesett erődrégiók miatt, gondolok itt Rhone-Alpsra, Berlinre, HelloKittyre, Inner Mongoliára, Sindhre, Limpopóra. A repülőjegyárak feljebb kúsztak, és az erep furcsa szabályai miatt a repülőjegy olajból készül. Miért nem Mexikó? - teheti fel a kérdést az éles szemű olvasó. A válasz tisztán hadügyi eredetű, Mexikó jelenleg több, mint 10 MPP tulajdonosa, ezeket nem ildomos beütni az ország biztonsága érdekében. S hasonló okok miatt folyamodott a spanyol állam a TO eszközéhez: a venezuelai orosz, valamint a kolumbiai szerb MPP elég figyelmeztetés arra, h Guayana irányában sem érdemes megindulni a spanyol hadigépezetnek.

A spanyol szempontok elemzése után rövid kitérőt teszek Kolumbia felé is. Kolumbia majdnem a végsőkig kitartott az ALA mellett, ám annak megszűntével külpolitikai hatalmi űrbe került. Többféle hatás érte az országot: a PEACE-szel és utódjával, a PHX-szel a mai napig jó a kapcsolata az országnak, gondoljunk az USA blokkolására a harmadik világháborúban, mellyel jelentős kockázatot vállalt a beütött MPPkkel (ettől a veszélytől már nem kell tartaniuk, a háborút még az utolsó világháború előtt békével lezárták), valamint a helyi elit a mostani háborúban is többször utazott PHX államok védelmére. Az Entente mint csatlakozási alternatíva is szóba jöhet Bogotának: a környék államai közül Mexikó még ALA-tagként, Venezuela meg a napokban csatlakozott a defenzív szövetséghez. Utóbbival ráadásul gyakorlóharc nyílt, melyben részt vesz a harmadik latin-amerikai Entente-tag, Paraguay. Harmadikként esetleg az EDENnel való kapcsolatfelvétel is témája lehet a kolumbiaiaknak, ezt a déli területek esetleges perui fenyegetése, valamint a spanyolokkal való RL szorosabb kapcsolat magyarázhatná (magyarázhatta volna). A közös spanyol nyelv kulcstényező ebben a TOban, amint ezt a következőkben taglalni fogom.

Jézusom, már egy oldal, és még noku TO.

Mivel a spanyol hadsereg reguláris része a horvát-magyar háborúban verte le a falat, és nem akart belőle kimaradni (nincs kolumbiai MPPje se a horvátoknak, se a magyaroknak), ezért a tartalék, a FAF egyes tagjait vették rá a kolumbiai túrára. Ők fogták magukat, kiutaztak és az egyenavatart kicserélve jelentkeztek kolumbiai állampolgárságért.(Gondolom, volt avatarcsere.) Három nappal a világháború kezdete után. Egyes kolumbiai képviselők pedig egyrészt a spanyol nyelv miatt, másrészt fegyelmezetlenség miatt elfogadtak vagy 15 spanyol kérelmet. (Hohó, a magyar példa ismét.) Megtekinteni itt meg itt lehet. Mivel az elfogadások zöme nagy része a kongresszusi választások előtt egy nappal esett meg, így esélyük sem volt jelöltet állítani semelyik párt színében, így muszáj volt a várakozás. (Elnökin 15 embernek az 1500 fős országban valljuk be, csak kivételes esetben van esélye.)

A türelem percei a pártelnökválasztás előtti napig számolódtak. A FAF május 14-én indította be a TO-gépezetet, mind az öt top pártba érkezett spanyol jelölt. A cél egyértelmű volt: valamelyik párt megszerzése a kolumbiai kétkatt esetleges hathatós segítségével, mellyel szabadon indíthatnak jelölteket a 25iki kongresszusi választáson.

A helyi vezetés rögtön érzékelte a veszélyt. A lakosságot előbb Neider, a helyi katonai elit tagja tájékoztatta, majd következett az elnök, Carlos Vasco cikke, mely az ATO stratégiát jelölte ki. Ebben a cikkben pedig a támogatandó jelölteket nevezték meg. A kormány ezen kívül külső segítséget is kért: a térség nagyhatalmához, Brazíliához fordult az ATOban való közreműködés céljából. A brazilok nem utasították a kérést, hisz nem áll érdekében egy esetleges spanyol Kolumbia, mely az anyaország, Peru és Dél-Afrika mellett potenciális támadóvá válhat egy Brazil Toast esetén. 15-20 emberük érkezett 15-én a veszélyeztetett államba, ahol kormányutasításra ÁP-t kaptak az ÁP elfogadására még alkalmas kongresszusi képviselőktől.

A belső és külső elhárítás még időben érkezett: a kolumbiaiak mind az öt pártot hozták. Négyet viszonylag simán, az ötödik legnagyobb párt, a Partido de Unidad eColombiana esetében már rezgett a léc: a spanyol jelölt 10 szavazattal maradt le a kolumbiai jelölttől. Ez most már nem számít, a TO első köre a kolumbiaiaké, a brazil segítséget pedig ebben a cikkben köszönte meg a kolumbiai Külügyminisztérium.

Kolumbia jelen pillanatban stabil politikailag. A kongresszusin viszont érkezhet a következő alkalom a FAF számára, ha nem sikerül elegendő jelöltet összehozni a 6 régióba. Ennek a megvalósulása a pártokon múlik...

OFF: Kérem a magyar Külügyminisztériumot, hogy annak ellenére, hogy több hete lemondtam a tisztségemről (logot PMben), fogadják el e cikkemet jelentésnek. Köszönöm.

Minden egyéb komment.

vasmegye
Cartagena, Kolumbia, Day 909 of the New World



VASMEGYE TOP 10: (Vissza az alapokhoz😁
Nalaja – Headless Chicken
torma99 – eZalai Hírlap
Smach – Median
Ipath – Flagellum Dei
outisz – Future sound of erep
Tomi_ur – The Babylon Protocol grat az MM-hez!
Istencsaszar – Magánvélemény grat az MM-hez!
Murlockij – United Murlockija
Ludrew – Csanád Vidéke
Borembukkk – New Hope

További jó szórakozást!