Miért is játszunk? / Why we play? [HUN/ENG soon]

Day 2,194, 23:48 Published in Serbia Hungary by Haszontalan pkrusi
Üdvözletem Mindenkinek, miért is játszunk?

Ezt a kérdést szerintem mindannyian feltettük már magunkban, de mielőtt belevágnék gondolataim kifejtésébe: én sem vagyok szent ember. Loptam már BHt; indítottam ehaza ellen RWt csak hogy egy általam nem kedvelt játékos ne lehessen konga; anyáztam stb, de majd kommentek alatt biztos meglesz még említve pár jótettem epályafutásom során.
Úgy gondolom van egy határ mégis, amit sosem léptem át. Nézeteltérések, személyes ellentétek ellenére azt a gondolatot próbálom továbbadni, hogy egy közösségnek nem taszító erőnek kell lennie, hanem megtartónak.

Amikor karajtól átvettem a staféta botot annyit mondott: egy GÁT vezetőnek nem kellenek leírások, magától tudni fogja egy idő után hogy mi a helyes irány. Mostanában úgy érzem, hogy egyre inkább rátaláltam erre: Nekem mint századparancsnoknak, sőt mindegyik századparancsnoknak ez az elsődleges célkitűzése, hogy a rábizott csapatott menedzselje és motiválja. Egy olyan kikapcsolódást biztosítson számukra, hogy legyen értelme visszajárni nap mint nap egy közösségbe.

Ez csak egy játék lenne? Nem hinném. Ahol mi vagyunk egy stratégia játék valóban, viszont egyet sose feledjen senki: emberek vannak a karakterek mögött. Tudom az internet világa szabadságot biztosít az egyénnek, mert nincsenek azonali következmények, nincsenek azonnali büntetések. Ezt nem lehet kikerülni, megpróbálja az ember minimalizálni a negatív élményeket, és élvezni a játék adta lehetőségeket.

Én tudom miért játszom, miért jövök fel nap mint nap. Nem azért, hogy hülyeségekkel foglalkozzak, hanem én is kikapcsolódni vagyok itt. Emellett felelősséggel is tartozom azoknak, akik szintén hasonló okok miatt lépnek be ide. Van olyan réteg, aki nálam is többet tesz a közösségért évek óta, vagy nyílvánosan téve ezt vagy szépen csendben a háttérben meghúzódva. Ő értük is felelek, és kötelességemnek érzem meghozni az alábbi döntést:

Legkorábban az ütésverseny vége után megkérem a pulse rendszer fejlesztőit és üzemeltetőjét, hogy kapcsolják le a szervert.

Van egy határ amit sosem léptem át, és ezt más se tegye. A mostani statisztikai rendszer elsősroban GÁTos ötleten alapszik, GÁTos szerverüzemeltetővel. Más századokból is jött segítség a fejlesztésben ezt nem vitatom. Éltünk már meg zsoldhamasítási botrányt is a múltam, viszont ezek a szerver feltörések nem csitultak. Miért is játszunk? Az illető lehet ezért.Ha már valaki abban leli az örömét, hogy feltör egy “ingyen kapott szolgáltatást amiért a fejlesztők a munkájukkal, az üzemeltetők a szerverkapacitásukkal fizetnek. Minimum annyi megilleti ezen személyeket, hogy a munkájukat tiszteletben tartsák!” Lehet azzal jönni, hogy akkor csinálják biztonságosabbra a rendszert, de alapvetően ez bizalmi alapú. Hiába lennének betömve a biztonsági rések, mindig lesz újabb ahol át lehet hatolni. Kérdem én: megéri? Megéri a fejlesztőknek ezzel tölteni az idejüket? Válasz úgy gondolom egyértelmű. Szerintem ez ügyben Karaj is meg fog szólalni, és egy másik oldalról fogja megvilágítani a dolgokat.

És innentől már tényleg nem játék a játék, mert komolyabb károktól elkezdve jogi következményekig minden elfordulhat. Tisztában vagyok vele, hogy a közösség nagyobbik része látja ennek kárát, és sok minden erre épül, viszont ez a szükséges rossz lépések egyike. Egy jó ideje vergődik már az ország, vergődik a közösség, nem becsüljük meg azt amit kapunk. Kérdés, hogy fel fogunk-e ébredni valaha is ebből a csipkerózsíka álomból és végre tekintettel kezdünk lenni a másik felé is.

Hogy mi lesz a jövő? Nem tudom. De miért is játszunk?

pkrusi
GÁT parancsnok