Majd megöregszel....

Day 2,699, 05:47 Published in Hungary Hungary by Hercegno


Kedves olvasók,

Elérkezett számomra is az erepesek életében évente egyszer bekövetkezendő alkalom, az e-születésnapom. 🙂


Amióta aktív lettem, mindig alkottam erre az alkalomra valamit, tavaly azonban már Scat írt rólam egy szülinapi cikket. Belegondolni is hihetetlen, hogy már 6 éve játszom, s ebből 4 éve viszonylag aktívabban.

Sok mindent megéltem itt erepen, sok embert megszerettem itt, és talán még több olyan ember van itt, akit megszerettem és csalódtam bennük. Talán túl sokszor is, többször írtam, hogy én folyton csak csalódom itt 🙂 De talán az évek folyamán hozzászoktam ehhez, és néha még mindig naivan állok a dolgokhoz, de igyekszem nem csalódni.
De azért vannak itt olyanok is, akikkel a kezdeti ellenszenv után, mégis pozitív irányba fordult a „kapcsolatunk” amit persze ismételten igyekszek nem naivan kezelni, ami nem könnyű.

Tehát most már 6 éve vagyok itt, nagyon sok pozíciót betöltöttem, de ezeket már Scat leírta a tavalyi születésnapi köszöntőmben 🙂 Mostanában inkább távol maradok az erepes tűztől, nem vállalok pozíciókat, nem olyan rég fordítgattam, mostanában már azt se, de néha gondolkodom, jó lenne egy – egy cikket fordítani.
Évente szervezek egy ereptalit, amire azért még mindig eljönnek, aminek nagyon örülök 🙂 és a mostani talin még képek is készültek!

Ez a nap, számomra több szempontból is fontos, mivel kedvenc költőm születésnapja is, és egyben az én e-világi születésnapom is. Pont emiatt költöttem át két József Attila művet is, erepesre a születésnapom alkalmából:

Három éves koromra az eSzületésnapomra – Születésnapomra című verset:
http://www.erepublik.com/hu/article/esz-uuml-let-eacute-snapomra-2005747/1/20
Mindig igyekeztem olyan verset választani, ami teljesen passzolható az én erepes életemhez, mint pl itt a „havi kétszáz sose telt”, vagy az „ecaféházi szegleten”de akár minden sorát magyarázhatnám. Igyekeztem minden apróságra figyelni, ahogy az egy évvel későbbi versemben is.

Nekem legjobban a négyéves születésnapomra írt versem tetszik:
http://www.erepublik.com/hu/article/alkalmi-k-ltem-ny-2243415/1/20
Ez jóval személyesebbre sikerült, nagyobb szövegből tudtam dolgozni (Szabad ötletek jegyzéke) szinte teljes verset tudtam írni rl és erepes élet párhuzamban.

Ezért se tudtam már tavaly verset írni, mivel úgy gondoltam ez a versem teljesen lefedi az összes érzésem, és az erepes életem. Így idén, ha már verset választhatok, inkább a jövőbe mutató verset választok:

MAJD MEGÖREGSZEL

Majd megöregszel és bánni fogod,
hogy bántasz, - azt, amire büszke vagy ma.
A lelkiismeret majd bekopog
s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.

Lesz vén ebed s az melléd települ.
Nappal pihensz majd, széken szunyókálva,
mert éjjel félni fogsz majd egyedül.
Árnyak ütnek a rezgő anyókára.

Az öreg kutya néha majd nyafog,
de a szobában csend lesz, csupa rend lesz;
hanem valaki hiányozni fog
a multból ahhoz a magányos csendhez.

Majd tipegsz s ha eleget totyogott
rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben
áll ifju képed. Hozzá motyogo😛
"Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem."

"Mit is tehettem volna?" - kérdezed,
de fogatlan szád már nem válaszolhat;
s ki a nap előtt lehunyod szemed,
alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.

Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy,
mint a csikó, hogy a hámot levesse.
S a félelem tünődik, nem a vágy,
a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e.

Magadban döntöd el. Én fájlalom,
hogy nem felelhetek, ha kérde😛 él-e.
Mert elfárad bennem a fájdalom,
elalszik, mint a gyermek s én is véle.

Urals, Oroszország, 2699. nap (2015.04.11.)

Köszönöm, hogy olvastátok,
Hercegno