148
Gazdasági elképzeléseink!
Az elvesztett high régiók új helyzet elé állítják a gazdaságot, de tragédia - gazdasági szempontból - nem történt. A magyar vállalkozók eléggé bátrak és leleményesek, eddig sem jelentett problémát, hogy magyar cégek alakuljanak más országok területén. A három legfontosabb dolgonak az export/import mutató, a kezdők integrálását és a fogyasztás növelését tartjuk.
Tény, hogy kényelmesebb itthon üzemeltetni egy céget, de a sikeres vállalkozó egyik legfontosabb ismérve az, hogy alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
Sokat hallani mostanában az elöregedő társadalmunkról, és ennek hátrányiról. Kevesebbet beszélünk ennek előnyeiről, például a tapasztalt cégvezetőinkről. Induljunk ki abból, amiben jók vagyunk, és abból építsünk új startégiát!
A Termetes Kormány gazdasági stratégiája:
Kihelyezett gazdaság
A lényeg, hogy a 3 nyersanyag szektorban amivel nem rendelkezünk, ne külföldi nyersanyagra támaszkodjon Magyarország, hanem bövitsük ki a piacot, és külföldön is huf forgalmat generáljunk.
A kihelyezett gazdaság lényege, hogy a magyar landos cégek ugyanúgy dolgozzanak tovább a high régiókban, mint eddig, és ugyanúgy magyar munkaerőt foglalkoztassanak, mint eddig. Így a cégek profitja, és a fizetések is Magyarországra jönnének vissza, és a hazai keresletet élénkítenék. Nem kevés szervezést igényel, de megoldható a dolog.
Ha sikerül a következő választások után Termetes kormányt alakítani, akkor a Gazdasági Minisztérium megteremtené ennek feltételeit.
A GM felállítana egy adatbázist, amelyben a külföldön működő landos cégek, és a külföldön munkát vállalni szándékozók szerepelnének, és megoldaná a munkaerő közvetítést. Szintén összegyűjtenénk azokat a magyarországi feldolgozó cégeket, akik hajlandóak lennének a külföldi magyar cégektől venni a nyersanyagot. Cserébe a cégvezetőknek vállalniuk kellene, hogy forintban, feketén fizetik a munkásaikat (és nem segítik az adójukkal az ellenséges országokat). Ez némi plusz munkát jelent, de cserébe a cégek folyamatosan el lennének látva jó minőségű magyar munkaerővel. A külföldi cégeknél úgyis az egyik legnagyobb gond a 90+-os alkalmazottak keresgélése, ez a probléma így megoldódna.
Szintén segítséget kapnának az áru eladásában, nem kellene órákat tölteni a #piac szobában. Emelett Importlicens támogatást is kaphatnának a prograramban résztvevő cégek. A landos dolgozók továbbra is normális fizetésért dolgozhatnak, cserébe azért, hogy szükség esetén hazautaznak harcolni. Miután a landos fizetések máris jelentősen csökkentek, és ez a tendencia várhatóan folytatódni is fog, feltehetően ez elég vonzó lehetőség lenne a munkásoknak is. A magyar feldolgozócégek pedig megbízható, magyar forrásból tudnának nyersanyagot venni. Az egész forgalom nagyrészt megtörténhetne forintban.
A kiutaztatot dolgozok bekerülnének egy rendszerbe ami fontos csatánál aktivizálná őket. A visszahozatalra a jegyet az állam fizetné, méghozzá a szociális minisztérium moving cégében előálitott termékekből. Számitásaink szerint a fogyasztásnövekedés és a gold behozatal így is jelentöen növelné az állam adóbevételeit.
Külkereskedelem:
Itt egy olyan rendszert kell kidolgozni, ami „szürkén” működik. Ez azt jelenti, hogy mindkét érintett állam vezetése tud róla, sőt, lehetőség szerint aktívan segíti a kereskedelmet. Az export lehetőleg a nyersanyagokra kell hogy épüljön, mivel manu cégei minden országnak vannak.
Létre kell hozni egy Export-Import orgot, valamint ehhez egy újságot. Ebben jelennének meg külföldön az aktuális ajánlatok, felhívások.
Magyar félről az exportálni kívánt bármilyen nyersanyagot, esetleg házat előállító cégeknek jelentkezniük kellene az Orgnál. A jelentkezésnek tartalmaznia kell azt, hogy miből, napi mennyit, és milyen áron tud szállítani. Ez ellenőrizhető a későbbiekben donate listák alapján. Amennyiben ezekben változás áll be a cég köteles ezt az Orgnak jelenteni, hogy az adatbázis ez alapján frissülhessen. Aki a vállalt kötelezettségeit önhibájából nem teljesíti, az a későbbiekben többet nem vehet részt a programban, és neve nyilvánosságra lesz hozva, nemcsak Magyarországon, hanem a többi államban is, az ilyen cselekedet ugyanis a magyar állam renoméját rontja.
Külföldi részről hasonlóképp működne a dolog. A jelentkezőnek meg kell adnia miből venne, mennyiért, és milyen maximális áron.
Ezután már „csak” annyi a dolgunk, hogy a cégeket „összehozzuk”. A lényeg a hatékony együttműködés, nem az unfair előny elérése más számára.
Ez a program föleg a vasiparra koncentrálna, első körben kipróbálás szinten főleg a kisebb-közepes lakosságú országokra, ahová licenszet nem feltétlenül érdemes venni, viszont mégis haszonnal lehet üzletet bonyolítani.
A házcégeknél inkább az exportlicens támogatást részesítenénk elönyben. Emelett pedig kisebb országokba, vagy ellenséges országokba elképzelhető akár (ha az árarány müködik) a feketpiacon a magyar piacról vásárolt termékek árusitása olcsóban.
Fontos megjegyezni, a programnak NEM célja az, hogy aki licenszet vett azt kedvezőtlen helyzetbe hozza, ezért igyekszünk olyan országokba szállítani ezzel a módszerrel ahová kevés magyar cégnek van licensze.
NAT
A Nemzeti Aranyatartalékot, egy kongreszusi törvénycsomag keretében a kongreszus ellenörzése alá utalnánk, egy kormánnyal együtmüködő de független jelöltel. Erre a posztra a KARD színeiben többször bizonyitott, és amonetáris poitikában jártas Carl Petert kérnénk fel.
A feladata egy csapat felállitása lenne, akik nem hagyják ülni a NAT pénzét és a moetáris piacon forgatják.
Carl Peters ezt a műveletett államtitkárként már csinálta, ezért bizalmunk töretlen benne.
Munkaerőpiac:
A munkaerőpiac a gazdaság azon része, amely felett az államnak megfelelő kontrollja van az újoncok képzése által. Jelenleg manu skillből túl sok van, ez tisztán látszik a Job Marketen, csakúgy mint landosból, akiknek egy része nem fog külföldre menni dolgozni. Ezért érdemes lenne a 0-ás skillű állások számát valamilyen arány szerint meghatározni. Ha a manu, land állások betelnek akkor se legyen kint több ajánlat amíg a const majdnem vagy teljesen el nem fogy. Ez viszont hosszabb távon egy kiegyenlítettebb munkaerőpiachoz vezet. Folyamatos kontroll alat kell tartani a munkaerőpiacot és a Szociális minisztérium ajánlatait ehhez kell igazítani.
Weisz Manfred Huba gazdasági miniszter jelölt
K1tt4 államtitkár jelölt
Meteoric Államtitkár jelölt
Cholera államtitkárjelölt
Szavaz Termetes re a Szolidaritás Párt
és a PPL
meg az
MKKP
és a HMSZ közös jelöltjére
Olvasd a kampány eddigi cikkeit:
<a href="http://www.erepublik.com/en/article/h-rom-a-magyar-igazs-g-elindulok-az-eln-ks-g-rt--1009224/1/20">
Ezt</a>
és
Ezt
Tény, hogy kényelmesebb itthon üzemeltetni egy céget, de a sikeres vállalkozó egyik legfontosabb ismérve az, hogy alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
Sokat hallani mostanában az elöregedő társadalmunkról, és ennek hátrányiról. Kevesebbet beszélünk ennek előnyeiről, például a tapasztalt cégvezetőinkről. Induljunk ki abból, amiben jók vagyunk, és abból építsünk új startégiát!
A Termetes Kormány gazdasági stratégiája:
Kihelyezett gazdaság
A lényeg, hogy a 3 nyersanyag szektorban amivel nem rendelkezünk, ne külföldi nyersanyagra támaszkodjon Magyarország, hanem bövitsük ki a piacot, és külföldön is huf forgalmat generáljunk.
A kihelyezett gazdaság lényege, hogy a magyar landos cégek ugyanúgy dolgozzanak tovább a high régiókban, mint eddig, és ugyanúgy magyar munkaerőt foglalkoztassanak, mint eddig. Így a cégek profitja, és a fizetések is Magyarországra jönnének vissza, és a hazai keresletet élénkítenék. Nem kevés szervezést igényel, de megoldható a dolog.
Ha sikerül a következő választások után Termetes kormányt alakítani, akkor a Gazdasági Minisztérium megteremtené ennek feltételeit.
A GM felállítana egy adatbázist, amelyben a külföldön működő landos cégek, és a külföldön munkát vállalni szándékozók szerepelnének, és megoldaná a munkaerő közvetítést. Szintén összegyűjtenénk azokat a magyarországi feldolgozó cégeket, akik hajlandóak lennének a külföldi magyar cégektől venni a nyersanyagot. Cserébe a cégvezetőknek vállalniuk kellene, hogy forintban, feketén fizetik a munkásaikat (és nem segítik az adójukkal az ellenséges országokat). Ez némi plusz munkát jelent, de cserébe a cégek folyamatosan el lennének látva jó minőségű magyar munkaerővel. A külföldi cégeknél úgyis az egyik legnagyobb gond a 90+-os alkalmazottak keresgélése, ez a probléma így megoldódna.
Szintén segítséget kapnának az áru eladásában, nem kellene órákat tölteni a #piac szobában. Emelett Importlicens támogatást is kaphatnának a prograramban résztvevő cégek. A landos dolgozók továbbra is normális fizetésért dolgozhatnak, cserébe azért, hogy szükség esetén hazautaznak harcolni. Miután a landos fizetések máris jelentősen csökkentek, és ez a tendencia várhatóan folytatódni is fog, feltehetően ez elég vonzó lehetőség lenne a munkásoknak is. A magyar feldolgozócégek pedig megbízható, magyar forrásból tudnának nyersanyagot venni. Az egész forgalom nagyrészt megtörténhetne forintban.
A kiutaztatot dolgozok bekerülnének egy rendszerbe ami fontos csatánál aktivizálná őket. A visszahozatalra a jegyet az állam fizetné, méghozzá a szociális minisztérium moving cégében előálitott termékekből. Számitásaink szerint a fogyasztásnövekedés és a gold behozatal így is jelentöen növelné az állam adóbevételeit.
Külkereskedelem:
Itt egy olyan rendszert kell kidolgozni, ami „szürkén” működik. Ez azt jelenti, hogy mindkét érintett állam vezetése tud róla, sőt, lehetőség szerint aktívan segíti a kereskedelmet. Az export lehetőleg a nyersanyagokra kell hogy épüljön, mivel manu cégei minden országnak vannak.
Létre kell hozni egy Export-Import orgot, valamint ehhez egy újságot. Ebben jelennének meg külföldön az aktuális ajánlatok, felhívások.
Magyar félről az exportálni kívánt bármilyen nyersanyagot, esetleg házat előállító cégeknek jelentkezniük kellene az Orgnál. A jelentkezésnek tartalmaznia kell azt, hogy miből, napi mennyit, és milyen áron tud szállítani. Ez ellenőrizhető a későbbiekben donate listák alapján. Amennyiben ezekben változás áll be a cég köteles ezt az Orgnak jelenteni, hogy az adatbázis ez alapján frissülhessen. Aki a vállalt kötelezettségeit önhibájából nem teljesíti, az a későbbiekben többet nem vehet részt a programban, és neve nyilvánosságra lesz hozva, nemcsak Magyarországon, hanem a többi államban is, az ilyen cselekedet ugyanis a magyar állam renoméját rontja.
Külföldi részről hasonlóképp működne a dolog. A jelentkezőnek meg kell adnia miből venne, mennyiért, és milyen maximális áron.
Ezután már „csak” annyi a dolgunk, hogy a cégeket „összehozzuk”. A lényeg a hatékony együttműködés, nem az unfair előny elérése más számára.
Ez a program föleg a vasiparra koncentrálna, első körben kipróbálás szinten főleg a kisebb-közepes lakosságú országokra, ahová licenszet nem feltétlenül érdemes venni, viszont mégis haszonnal lehet üzletet bonyolítani.
A házcégeknél inkább az exportlicens támogatást részesítenénk elönyben. Emelett pedig kisebb országokba, vagy ellenséges országokba elképzelhető akár (ha az árarány müködik) a feketpiacon a magyar piacról vásárolt termékek árusitása olcsóban.
Fontos megjegyezni, a programnak NEM célja az, hogy aki licenszet vett azt kedvezőtlen helyzetbe hozza, ezért igyekszünk olyan országokba szállítani ezzel a módszerrel ahová kevés magyar cégnek van licensze.
NAT
A Nemzeti Aranyatartalékot, egy kongreszusi törvénycsomag keretében a kongreszus ellenörzése alá utalnánk, egy kormánnyal együtmüködő de független jelöltel. Erre a posztra a KARD színeiben többször bizonyitott, és amonetáris poitikában jártas Carl Petert kérnénk fel.
A feladata egy csapat felállitása lenne, akik nem hagyják ülni a NAT pénzét és a moetáris piacon forgatják.
Carl Peters ezt a műveletett államtitkárként már csinálta, ezért bizalmunk töretlen benne.
Munkaerőpiac:
A munkaerőpiac a gazdaság azon része, amely felett az államnak megfelelő kontrollja van az újoncok képzése által. Jelenleg manu skillből túl sok van, ez tisztán látszik a Job Marketen, csakúgy mint landosból, akiknek egy része nem fog külföldre menni dolgozni. Ezért érdemes lenne a 0-ás skillű állások számát valamilyen arány szerint meghatározni. Ha a manu, land állások betelnek akkor se legyen kint több ajánlat amíg a const majdnem vagy teljesen el nem fogy. Ez viszont hosszabb távon egy kiegyenlítettebb munkaerőpiachoz vezet. Folyamatos kontroll alat kell tartani a munkaerőpiacot és a Szociális minisztérium ajánlatait ehhez kell igazítani.
Weisz Manfred Huba gazdasági miniszter jelölt
K1tt4 államtitkár jelölt
Meteoric Államtitkár jelölt
Cholera államtitkárjelölt
Szavaz Termetes re a Szolidaritás Párt
és a PPL
meg az
MKKP
és a HMSZ közös jelöltjére
Olvasd a kampány eddigi cikkeit:
<a href="http://www.erepublik.com/en/article/h-rom-a-magyar-igazs-g-elindulok-az-eln-ks-g-rt--1009224/1/20">
Ezt</a>
és
Ezt
Facebook
Twitter
Egy kezdőnek mindegy mi lesz, valószínűleg nem is érti még teljesen
Erre csak annyit hogy nem mindegy alapanyagra es manura mindig szukseg lesz de a hazipiac elobb utobb(meg messze van) betelik(mindenkinek lesz Q5) es utana mar csak a korhayak meg def. amire nem kell annyi ember
gyorix-org: az erep rendszere úgy működik, hogy folyamatosan egyre gyorsabban növekszik, mivel mindenki embereket próbál meghívni, lásd piramisjátékok.
Igen, egyszer összeomlik. Ez azonban nem holnap lesz, hanem valószínűleg évek múlva. Addigra még rengeteg változtatás/bővítés lesz, én nem hiszem hogy mondjuk a telítődést látva az adminok egyszerűen kinyírnák a construction iparágat.
"Egy kezdőnek mindegy mi lesz, valószínűleg nem is érti még teljesen"
Na ez az ami baromira nem igaz. Az hogy a kezdő nincs minden info birtokában, nem jelenti azt mindegy lenne neki.
<a href="http://www.erepublik.com/en/article/a-landos-let-991572/1/20" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/article/a-la[..]1/20</a>
Aki például landos lesz, tudja hogy talán külföldre lesz küldve? Valószínűleg nem. És biztos hogy nem is mindegy neki.
vote Tankred
Ne nézzuk hulyenek a kicsiket
Tankred Orfeusz: aki manus vagy constos, talán nem mehet külföldre?
Tankred nem a most kezdők fognak külföldre menni, hanem az 5-ös feletti szintüek, és abból is max 80-100 ember.
De hogy bővebben kifejtsem, miért is megy egy landos külföldre mikor van itthon high régió? Mert mondjuk kevés a fizetés.
Ez pedig ugyanúgy fenn áll bármelyik másik iparágra is. Az megy ki aki akar, és senkinek nem kötelező. Ilyen szempontból megint csak mindegy hogy milyen skillje van az illetőnek.
Meteoric, olvasd el a cikket is amit írtam.
Egy manus vagy constos is valóban MEHET külföldre. Egy landosnak viszont adott helyzetben KELL. Ez nagyon nem mindegy.
A kulfoldon dolgozo magyar munkas honnan veszi majd napi kajajat/fegyveret/giftjet? Ha kulfoldrol, maris tobbet buktunk mint nyertunk. Ha befoldrol az meg mar nevetseges szintu adminisztraciot igenyel.
Exportlicensz tamogatas: kb ez a legegyszerubb mondja a goldpazarlasnak. A celorszag megemelheti barmikor 99%-ra az importadot. Foleg hazipar viszonylataban mert barmelyik orszagban lehet hazgyarat csinalni nem kell high regio hozza.
"Szurke" export: Az rendben van, hogy exportalni szeretnenk, de nem latom melyik orszag szeretne importalni? Ha lenne komoly igeny ilyenre, mar leteznenek a keretek is hozza szerintem.
Munkaeropiac: Manu/land viszonylatban lehet ertelme az egyensulyozgatasnak, viszont a constr allomanyt nem kene duzzasztani. A DS/Korhaz iparnak nemsokara le fog aldozni, hazakat meg nem mindennap vesznek a polgarok szoval meg kene elozni hogy legyen tobbszaz/ezer constr skilles munkanelkulink
Na en pl. tervezem hogy vagy a spanyolokhoz vagy az USA-ba megyek 40 welnessel dolgozni)alapvetoen ezt kellene sok embernek csinalni hogy a gazdasag helyrejojjon -persze az orggal itt kell vasarolni -nekem ez lenne a gazdasagi programom ,maskepp lehetetlen csak ha mas orszag gazdasagat tesszuk tonkre)
Tankred: elolvastam, már mikor megjelent. Viszont továbbra sem látom mi az hogy KELL? Elzavarják? Olyan se lesz hogy 0 állásajánlat lesz kint.
Egy landos is akkor megy, ha kevesli a fizetést, vagy egyéb okból, de önszántából megy ki. Soha, senki nem kényszeríti.
És ugyan ez a helyzet a többiekkel is.
gyorix-org: ezzel csak annyi a baj, hogy akkor ők is jönnek ide. Így meg ott vagyunk ahol a part szakad, mindkét ország gazdasága szétverve, és egyiknek se jó.
jaja ez lehet csak ami a cikkben all egyaltalan nem megoldas a gazdasagra ,ne ertsd felre egyik part sem nyujt megoldast ra ,csak nem kellene bealltitain ugy hogy a gazdasagmegmento- rendbehozo terv
mert nem az
ja es gyorix vagyok
Zdavid abszólut nem durva asminisztráció. Volt már ilyen.
Exportlicens támogatás nem goldpazarlás lásd szürke gazdaság rész, oda fogunk exportálni ahol megegyezünk a kormányal.
A const szektor kb 1 honapja folyamatosan panaszkodot hogy nincs munkaerő...
én meg huba vagyok:
GYorix de hosszú távon ezek nagyon sokat segithetnek a gazdaságnak.
De nem lehet egyszerre egyrészt 23 programot vinni, másrészt tudjuk milyen a reformvérbőség.
szolidaritas alapitvany < ha emlekszel csak azert volt hiany mert az UVVA es az allam is egyszerre epittette a DF-et meg talan a korhazat is rotacios rendszerrel
Nem hiszem, hogy "kényelmességből" működtet valaki céget Magyarországon magyar létére, és azt sem, hogy többet használnak az országnak, akik külföldön dolgoznak.
Éppen ellenkezőleg gondolom.
Szerintem ne bátorítsuk annyira a landos munkások kiáramlását, mert azok nem itthon fognak ütni, javuk nem fog itthon vásárolni és a falat se idehaza emelik.
Van kint külföldön elég jó munkaerő. Elég ha a cégvezetők haszna magyar kézben marad legalább. landon amúgy is az a nagy tétel ( 30-40%-a az árnak minimu ). Ez van és ez volt régebben is, pár száz gold kiáramlás havonta. Szerintem fontos volt a gyarmatok mások szerint nem. Most valahogy megint az lett a vélemény hogy fontosak voltak. Mindig az a jó ami nincs .
Mostmár elbuktuk ez van. majd megpróbálunk újat szerezni de lassan inkább az új rendszert érdemes megvárni mert változás lesz még most év végén mind a harcrendszerben mind a gazdasági modulban. Az pedig úgyis felborítja a mostani rendszereket.
ha vki kulfoldon dolgozik es itthon vasarol azzal penzt aaramoltat a hazai gaydasagba es kozben gyengiti a kulfoldi piacot ami megtelik
Gyorix emlékszem, és nem már elötte is hiány volt, az csak hab a tortán volt.
Aiktosz, hát aki gazdasági hasznot akar az nem ihon vezet céget. Persze van másfajta haszon is, de pont emiatt nem müködik a gazdasági haszon.
Akik külföldön dolgoznak hufért azokolyanok mintha itthon dolgoznának, persze kivéve a harc. De az meg meglesz oldva.
Györix így van.
peterbond mért írod le minde cikkhez ugyanazt ha utánanem olvasod el a válaszokat?
komolyan nem értem, harcolni idehaza fognak, nem 5000 ember fog kimenni hanem 50-100.
Az a havi 100-200 gold az 200-400 mert úgye nem megy ki de jön is be. Mért ne probáljuk ezt maximalizálni.
És igenis nem volt szükség a gyaramtokra, ez jobb megoldás a nyersanyagra, mivel ithon a vas elnyomja a landot, mig külföldön az a vezető ágazat.
A lényege ennek,hogy a felhalmozott nyersanyagot kivigyük a magyarok által üzemeltetett cégekbe.Rengetegen nem tudnak idehaza eladni.Így lesz rá lehetőség,hogy odakint eladhassák.Nekem lengyelben van fegyocégem de magyartól veszem bele a vasat.Miért?Mert jóval olcsóbb.Most 6.3HUFot keresek landosként majdnem 5-ös skillel.Ha többet fogok kint keresni egy magyar cégben aki forintban fizet akkor kimegyek.Itthon vásárolok továbbra is mert erre való az org.Ha csatába hívnak jövök.Mindez csak akarat kérdése.Ha harcolni akarok jövök ha nem akkor úgy sem.Mivel a repjegyet támogatják is így semmi akadálya sincs az utazgatásnak.
"A const szektor kb 1 honapja folyamatosan panaszkodot hogy nincs munkaerő..."
Johogy, ha 100 emberrel porgetik mestersegesen magas fizetessel a DS cegeket. De nemsokara minden teruletunkon lesz DS, korhaz se fog kelleni egy ideig, azok az embereek nyugodtan mehetnek hazat epiteni