Az eAdóreform (folytatás)

Day 1,146, 04:55 Published in Hungary Hungary by Mandalaa
Az előző írás elsősorban a magyar adóztatás legnagyobb problémájára, az importvámra kívánta ráirányítani a figyelmet, de legalább akkora érdeklődés mutatkozott az szja, áfa adónemekre is.
Ezek miatt a jelen cikk további kiegészítése az importvámnak, illetve konkrét alternatívát kínál szja-áfa kérdésekre is.






IMPORTVÁM:
Ismétlésül, az importvám szintje meghatározza azt az érték küszöböt, amelynél a külföldi és a belföldi piaci szereplők versenyhelyzetbe kerülnek egymással.
Van egy olyan intervalluma is a vámtehernek, ahol sosem következik be az említett versenyhelyzet. Ez van most eMO-n, mely módfelett káros a közérdekre nézve két okból is:
- A belföldi árak adott esetben kontrollálhatatlanul elszállhatnak, illetve
- az állam fontos bevételtől mondd le.

Az előzőekben vizsgált top 10 országok közül kétségtelenül a legliberálisabb ország USA:
- 23% szja mindenhol,
- 1% vám és áfa jellemzi valamennyi iparágban, kivéve a fegyver 5% az áfáját,
- minimálbérük: 5 usd,
- az államkasszájukban 40 ezernyi usd bevétel heverészik a cikk születésének pillanatában,
- gold/valuta árfolyamuk 0.02 (50 usd)
- az átlagos bérszínvonal goldban kifejezett értéke hasonló a miénkhez
- q5 kaja: 5,14 usd
- q5 fegyver: 55,12 usd

Ők kemény versenyhelyzetet támasztanak a belföldi cégeik számára az első perctől kezdve, és mégis azt láthatjuk, hogy a gazdaságuk működik, ráadásul úgy, hogy az egyik legkönnyebb adócsalási területen emelték olyan szintre az adót, mely nálunk elképzelhetetlen lenne.

Az adópolitikájukból az látszik, hogy a munkavállalók béréből és a vállalkozói nyereségből levont adókból (szja) kívánják fedezni legnagyobb részt az állami kiadásaikat.
Az előző cikk kommentjeiben fontos szerep jutott az adócsalások különböző formáinak, és volt, aki az elkövethető csalások nehézségi szintje oldaláról közelítené meg a szükséges adóváltoztatásokat. Felmerül a kérdés, USA miért csinálja másképp?
Szerintem az amerikaiak RL-ben öntudatosabbak, adózásban fegyelmezettebbek, az adócsaláshoz való viszonyuk teljesen más. Ha valaki adót csal, azt mélyen elítéli a társadalom egésze, mert azt gondolja az átlagos amerikai állampolgár, hogyha ”az ismerősöm nem fizeti meg az adót, akkor engem lop meg, ugyanis a közösen befizetett adókból az állam fontos kollektív dolgokra költ az én érdekemben is (pl😛 lenyírja közterületeken a füvet). Ha valaki elcsalja az adót, akkor velem szúr ki.
Hát ott így vélekednek: hisznek az államban, az adót fontosnak és szükségesnek tekintik, elfogadják.
Úgy gondolom, hogy ebbéli attitűd visszaköszön a játékban is, és a többségük nem alkalmazza a minimálbér + donate adóelkerülő formulát, egyszerűen nem tartják magától értődőnek.

A többi ország közül a lengyeleknél, románoknál, indonézeknél, oroszoknál, braziloknál, azaz a top 10 országok 60%-a tartotta fontosnak 10% vagy az alattira szűkíteni a védőollót a kaja és fegyver területeken.

Amit a nemzeti konszenzus jegyében javasoltam az előző cikkben az csak az első lépés szerintem. A javaslat szerint:
- 30% védővám kajára és fegyverre (mely idővel tovább csökkentendő),
- 40%-ot védővám vasra és búzára (mely idővel tovább csökkentendő).
Amit eddig nem javasoltam:
- 8% védővám a kőre és olajra.




SZJA-ÁFA:
Az előző cikkben arról volt szó, hogy a kenyér szerepe lényegesen fontosabb, mint a fegyveré átlagos bérezés mellett. Emiatt is a kenyér árát a top 10 országok 50%-a 1-3%-os áfa mértéken tartja, míg a fegyverét hatvan százaléka 5%-ra, húsz-húsz százaléka 7%-ra és 1%-ra állította be.

Javaslat:
Első lépés: minimálbér 5 hufra emelése
Második lépés: szja minden területen 12%-a emelése
Harmadik lépés: áfa kaja 3%-ra csökkentése, fegyver áfája nem változna.

A minimálbér változás a századok életét nem borítaná fel gyökerestül. Ha kis mértékben is érinti, akkor megítélésem szerint a századok minimális korrekcióval át tudják alakítani konstrukcióikat (ha nem így van, mondjátok nyugodtan).
USA-hoz visszatérve egy rövid időre, számokkal megközelítve: a népesség 1/3-át veszem aktívnak, ami 5000 fő. Minimálbér szja vonzata: 5000 x 5 x 0.23 = 5 750 usd naponta. Nem rossz.

Munkavállaló oldaláról:
A 2 százalékpontos szja terhelésnövekedés átlagos 25 huf-ra számolva 0,5 huf nettóbér csökkenést eredményez naponta, mely nem vészes. Aki eddig is csalt az eztán is ugyanúgy fog. Ez körülbelül 1 wellnes-sel csökkenti az ütésre fordítható piszkos anyagiakat.

A kenyér áfájának csökkenéséből eredően 0,44 huf kedvezményhez jut a dolgozó, így végül naponta csupán 0,06 huffal jár rosszabbul.

Ezen túlmenően a havi minimum 1 medálért járó aranyért már a kisebb áfa kulcsú terméket fogja vásárolni, mely a 0,06 huf értékű jövedelem kiesést teljes mértékben kompenzálja, sőt jobb helyzetbe hozza a melóst, mint korábban.


Állam oldaláról:
1.) 3000 aktív játékosra számolva az szja 10%-ról 12%-ra emelésével a bevétel növekedés naponta: 3000 x 25 x 0.02 = 1500 huf.

Az átlagkeresetből körülbelül 40 wellnes-nyi kenyér vehető, mely
- 6,962025 db q3-as vagy,
- 4 db q5 kenyér ára.

2.) 3000 aktív játékosra azÁfa 5%-ről 3%-ra történő csökkentésével:
q3: 3000 x 6,962025 x 3,16 = 66 000 x 0.02 = 1 320 Ft állami bevétel csökkenés
q5: 3000 x 4 x 5,5 = 66 000 x 0.02 = 1 320 Ft állami bevétel csökkenés

3.) SZJA-ÁFA szaldó: 1 500 huf szja növekedés 1 320 huf áfa csökkenés = +180 huf többlet naponta, mely 1400 db q3, 800 db q5 kenyér áfájának megfelelő összeg.

Tehát az állam is jól jár.

Összegzés:
A bemutatott számítások alapján az átrendezéssel az állam a csatákban és költségvetésben, az állampolgár egyéni fejlődési lehetőségeiben (több kenyér → több csatákban részvétel → nagyobb fejlődés) egyaránt jobban jár.
A javaslatok megfontolása, esetleg elfogadása véleményem szerint jó irányban szolgálja mindenki életét.



Mandala Ferdis
magánember & kongresszusi képviselő