Az eélet rendje a játékban
Mandalaa
Általános folyamatként élhetjük meg az evilágunkban azt, hogy egy aktív karakter az évek múlásával egyszer csak csendben, minden különösebb jel nélkül visszavonul, majd kacérkodva a csábító ehalál gondolatával némán megszűnik létezni. Végül is így van ez rendjén, nem igaz?
Érdekes módon az magyar eközösség mindeközben nem felejt, mi több ragaszkodását fejezi ki bizonyos megszeretett, megszokott dolgaihoz. Talán ennek része lehet a Point Of View. újság statisztikai vonala, amely éveken át igyekezett a közösség elé tárni érdekesnek vélt statisztikai témákat. Legyen az gazdasági, vagy akár katonai, urambocsá emagyar társadalmat is érintő téma. Talán megszerethették ezt a fajta statisztikát olyan megközelítésből, amely korábban esetleg nem volt jelen az emagyar sajtóban.
Jó érzés számomra az, hogyha ez így alakulhatott, hiszen valójában mindig is ez volt a célom. A statisztikára úgy tekintettem itt a játékban, mint egy semleges, közös kapocsra, amelyben valahol mindannyian helyet foglalunk mindenféle hovatartozás, érdekszféra nélkül, amelyben mindannyian feloldódhatunk egy pillanatra.
A statisztika áldásos felülete mindig egyfajta semlegességet, egyben kohéziós erő képét sugározta számomra atekintetben, mintha néhány pillanatra egy nagy csapat lenne az egész emagyar társadalom mindenféle széthúzás nélkül. Talán megteremtődtek azok a pillanatok is a statisztikai írások olvasása során, amikor mindenki egy egész kerek bizonyos, hasznos részeként gondolhatott magára abban a közösségben, amely az emagyar társadalomról, azaz valójában rólunk szólt.
A száraz statisztika ezáltal egy új értelmet nyerhetett az olvasó lelkében, s olyan közel hozhatta egy adott pillanatban az olvasókat egymáshoz, amennyire csak lehetséges.
Vénségemre jó érzés erre így visszatekinteni, amennyiben helytálló a hipotézisem. Egy biztos, vigyázzatok egymásra, vigyázzatok az új jövevényekre, mert ők fogják a jövőnket képviselni itt a játékban.
Tisztelettel:
Mandalaa
Mandala Ferdis
Comments
Ugye ez nem egy búcsú cikk?
A cikk születése óta egy kicsit konszolidálódott a lelkem. Még nem búcsú írás.
Köszönöm a pozitív kicsengésű hozzászólást.
No ha el mersz menni harapok
Még nem megyek el, maradok. A harapással még várhatunk. 🙂
bocsi éjjel lemaradt a " xD" 🙂 örülök ám a jobbulásodnak 🙂
Kezdetben főleg a te cikkeid olvastam.
Nagyon érdekesek voltak, vannak.... talán lesznek.
.
Aztán mikor aktivizálódtam (2-3 hónaposan) onnantól mindent elolvastam. De a statisztikai-elemző témájú cikkek terén a te újságod maradt az etalon.
Köszi!
Köszönöm.
Elbocsátó szép üzenet?
Ha igen, végiggondoltad... sok sikert rl.
Majd követünk egyszer.
Végül még csak a vajúdás egyik kinyilvánított állomása lett ez az írás. Maradok, ameddig, lehetséges.
Köszönöm a hozzászólást.
szia
Ne menj a fény felé!
Szép cikk, és én is megélhettem, és szívesen olvashattam pár statisztikai adatokkal foglalkozó cikkedet is.
Vissza is lapozok az újságodban, kíváncsivá tettél. Bár vannak adatok amik elvaulnak egy idő után.
Jól értettem, ez nem búcsú cikk?
Nem lett búcsúcikk, csak a lelkem egy pillanatnyi állapotát vetettem papírra. Maradok még...
Kár.
Pedig a múltkor pont írni akartam már, hogy a fejlécben a paintes képet igazán cserélhetnéd már valami jobbra.. akkor ez most már így marad? 🙁
Maradok még...
Az első fejlécet én csináltam. Az nem tetszett Golikának, ezért készítette ezt el nekem. Azóta ezt használom. 🙂
,,Csak egy maradhat!''
Kolor mek Klór - Híglander (Hegylakó)
http://www.erepublik.com/en/citizen/profile/1345638
o7
Statisztikában etalon.
ellustultál te is 😃 ne adjátok át magatokat az őszi mélabúnak, ha kérhetem 🙂
buzis
[removed]
Jó kis írás. Köszi