A vezérkari főnök, meg az alkotmánybíró esete a ló fiával

Day 1,471, 10:16 • Published in Hungary Hungary • by Akitlosz



A vezérkari főnök, meg az alkotmánybíró bíró esete a ló fiával


Ahogyan az várható volt, a megválasztott elnök és kormánya munkáját megakadályozó, megbuktató erők, a saját felforgató tevékenységük elleni védekezésként reformjavaslatokat tettek a hatalmuk erősebb bebetonozására a mindenkori választott elnökkel szemben. Náluk persze az indoklás az, hogy az elnök úgyis inkompetens, ha nem az ő emberük, tehát számukra szükséges az elnök ellenőrzése, ha éppen kiszorulnak a kormányzásból.

A javaslat két új "közjogi méltóság" bevezetését irányozza elő, a vezérkari főnököt és az alkotmánybírót.

E két új vezérürü a kongresszus elnökével és az elnökkel kiegészülve idézem:

"kettő felülbírálhatja a harmadik döntését, illetve a rendelkezésre álló eszközeivel korlátozhatja annak cselekvési szabadságát és fenntarthatják az ország működőképességét."

Ez lenne a fő feladatuk.

Itt érdemes megjegyezni, hogy ebből a négy pozícióból csak és kizárólag egy, az elnök létezik a játékon belül, csak neki vannak a játék által garantált jogosítványai.

Tehát a szándék nyilvánvaló, a választott elnök mozgásterének korlátozni akarása. De az is nyilvánvaló, hogy erre nincs további eszközük a játékon belül, csak azok, amelyek már eddig is a kongresszus rendelkezésére álltak.

Persze, az elnököt is ki lehet rugdalni mindenféle csetrepublikos csetszobákból, meg ki lehet tiltani is, de ez inkább gyerekes élvezkedés, és nem igazán egyeztetés a játékosok között.

Másik probléma, hogy már az amúgy is eléggé leterhelt elnököt terheli tovább további feladatokkal. Míg a többiek persze sokkal bővebben ráérnek fontoskodni. Őket kevésbé fogják naponta szép számmal megkeresni más országok alkotmánybírói, más országok vezérkari főnökei. 🙂

Az alkotmánybíró ugyanis csak tartalék közjogi méltóság vész esetére, azaz sok állandó dolga nem lenne.
A vezérkari főnök pedig ezen a leszavazáson kívül csak olyan feladatot kap a terv szerint, hogy ellenőrizze a reguláris hadsereg tagjainak az állampolgárságát.

Fontos mellékszálként a javaslat ugyanis tartalmazza, hogy a magyar reguláris hadsereg tagjai, csak magyar állampolgárok lehessenek.

Ez nagyon derék javaslat. Akár nemzeti értékeket hordozó párt is tehette volna. 🙂 Vote!

Az elvileg jó és üdvözlendő ötlet, hogy a magyar hadsereg tagjai magyar állampolgárok legyenek, lehessenek. Elvileg.
A "lengyelekről" és a többi állampolgárságát elhagyóról nem sokan hiszik el, hogy elsősorban Magyarországért játszanának. Én magam például biztosan nem hiszem ezt.

No de jön a gyakorlat.

Az lesz ennek az új vezérkari főnöknek a feladata, hogy naphosszat ellenőrizze a reguláris hadsereg állományát, hogy nincsen-e köztük idegen állampolgár?

S ha talál akkor mi van?

S ha valaki más talál idegen katonát a magyar reguláris hadseregben, akit a vezérkari főnök nem vett észre, akkor ezért kirúgják a vezérkari főnököt?

Szóval ez már megint egy olyan javaslatnak tűnik, ami nem eléggé veszi figyelembe a gyakorlati megvalósítás nehézségeit, és nem elég alaposan kidolgozott. Bedob egy félig kidolgozott ötletet a köztudatba, aztán lesz ami lesz. Úgysem az a javaslat célja, hogy úgy általában jobban működjön az ország, hanem az, hogy a nekik nem tetsző elnök politikáját, munkáját alááshassák.
Ha az elnök az ő emberük, a kormányban jórészt az ő embereik ülnek, akkor eleve nem jön létre a számukra olyan helyzet, hogy ezt a vezérkari főnököt és az alkotmánybírót aktivizálni kellene az elnök ellen.

Azt meg úgysem gondolhatja senki, hogy az ő elnökük és kormányuk, kellő kongresszusi támogatással bármikor is hagyná, hogy ezek az új közjogi méltóságok, a vezérkari főnök, meg az alkotmánybíró bármikor is keresztbe tudjon tenni nekik.

Nem, ez arra az esetre szól érdemileg, ha éppen nincsenek a kormányban. Ilyen esetben viszont ahogyan azt ez a hónap is bizonyította amúgy is rendelkeznek elég lehetőséggel a kormány megbuktatására.

Ebben a játékban kettő döntéshozó nem megkerülhető egyidejűleg, az elnök és a kongresszus. A kongresszus szerepe felértékelődött a Natural Enemy törvény bevezetése óta. Ezáltal már a kongresszus kezdeményezheti a háborúkat. Az elnök ezt megakadályozni nem tudja.

Persze a javaslat kidolgozói a kongresszusról is hasonló véleménnyel vannak, mint az elnökről. Demokratikusan választott tisztségviselők tehát nem kompetensek.

Ez ugyanis az egyik fő érvük. Az elnök nem kompetens. Persze a játéknak elsősorban a katonai része iránt érdeklődő vezérkari főnök nyilván az.

A határozatlan időre! kinevezett alkotmánybíró további funkciója, hogy ő birtokolja az állam működéséhez szükséges csetszobákat a csetrepublikon. Valamint hozzáférés járna neki a legfontosabb állami orgokhoz és a kongresszusi honlaphoz is.

Ez igen komoly hatalom. Ami veszélyes. Az alkotmánybírót a javaslat szerint az elnök, a kongresszus elnöke és a vezérkari főnök választja teljes egyetértéssel. Határozatlan időre! A leváltásához is teljes egyetértés kell.

Mi következik ebből a gyakorlatban?
1. Ha nincs meg az egyetértés a három grácia között, akkor nincs alkotmánybíró, s máris léket kapott az új rendszer.
2. Van alkotmánybíró, ha nagy az egyetértés, azaz az elnök, a kongresszus elnöke és a vezérkari főnök közel egy táborba tartozik. Megválasztanak egy negyediket is a klánjukból. Határozatlan időre!
3. A kettes pontban megválasztott alkotmánybíró eltávolíthatatlanná válik, ha nincs egyetértés. Tehát a kettes pontnál egyetértő társaság örök időkre nem kicsi ellenőrzési, obsturkciós, destrukciós, aknamunka jogot és lehetőséget kap elvileg minden kormánnyal szemben. Minden további elnök kénytelen lenne egy olyan embert elviselni a hatalomban, aki nem élvezi a bizalmát. Hozzáféréssel állami orgokhoz. Amelyekért elvileg az elnök lenne a felelős.

Itt érhető tetten a javaslat valódi célja. Állandó ellenőrzés és befolyás szerzése a kormány felett. Értelemszerűen olyankor találják ezt ki, amikor nem ők kerültek kormányra, a további ilyen esetekre.

Értem én a szándékukat, de igazából felesleges. Ha az elnök és a kongresszus egyetértésben tud együtt dolgozni, akkor a vezérkari főnök és az alkotmánybíró úgysem tudja ezt tisztességes eszközökkel megakadályozni.

Ha pedig nagyon nincs egyetértés a kongresszus többsége és az elnök között, akkor úgysincs az a vezérkari főnök és alkotmánybíró amelyik meg tudná menteni az elnököt a leváltástól.

Az ilyen és hasonló javaslatokat az szüli, hogy a játékosok elégedetlenek a játék nyújtotta lehetőségekkel, és bővíteni szeretnék azokat. Ezért találnak ki mindenféle játékon kívüli dolgot. Ez teljességgel érthető, magam is ilyen vagyok.
De ettől még továbbra sincs semmiféle lehetőségük a játékosoknak arra, hogy a játék kereteit alakítsák.

Tehát kitalálhatunk vezérkart, alkotmánybíróságot, bíróságot, rendőrséget, tűzoltóságot, börtönt, tébolydát, akármit, de attól még ilyenek nincsenek és nem is lesznek a játékban.

Egy magát legfőbb "játéktechnikusnak" hirdető párt ezt igazán tudhatná.

Nekik kellene tehát hirdetett hitvallásuk alapján a leginkább figyelembe venniük a játék realitásait, kereteit.

Egy magyar állampolgár:
Akitlosz