62. cikk: Vis maior

Day 2,410, 06:41 Published in Hungary Hungary by Schelling



Kedves barátaim, haragvó játszótársaim!

I. Bevezetőül. Távollétem okáról

Első kérdésetekre válaszul: nem hunytam el, sőt nem is kívánok Oliverray vagy Hupákolás babárjaira törni.

Csupán annyi történt, hogy végeztem hivatali dolgaimat. Hétfőn (június 2-án) hajnalban cikket írtam a Szociális Közlönybe. Valamikor délelőtt sikerült is kiadni. Egyből utána, kilenc körül kiosztottam az előző napi harci csomagokat. Kis késéssel, de a cikk most fontosabb volt. Utána még egy-két levelet megválaszoltam. Elmentem ebédelni, és talán szundítottam is egy keveset délután. Estefelé visszatértem, hogy lássam a közlönycikkre érkezett hozzászólásokat, és kiutaljam az edzőtámogatást. Terjedelmes kommentálásra volt szükség. (Tanulság: ne etesd az éhes lovakat pattogatott kukival.) Egy-kettő közülük nem publikus választ igényelt. Időközben éjfélhez közeledett. Ajvé. A gépelést félbehagyva átfutottam a friss pm-eket, majd nekiláttam az aranyak küldésének a minisztérium orgjáról. Az első tízest talán még sikerült, azután katt – kikapcsolt a gépem. Mi a szösz? Az ördögbe is, most odaveszett az a levél, pedig már éppen készen volt… Bekapcs újra. Nem megy. Programhiba, bluescreen. Még egy újraindítás. Ismét nem jut el az oprendszer betöltéséig. Egy órácska próbálkozás után feladtam. Kikapcs. Rá is fért: már forró volt a ház teteje. Nézzük pozitívan: ameddig hűl, addig szusszanok kicsit. Kettő körül újra próbáltam. Egy-két percnél tovább egyszer sem tudott bekapcsolva maradni. A macska rúgja meg, épp a legrosszabbkor… Na jó, talán több pihentetésre van szüksége. Pár óra csúszás még elviselhető. Korán keltem, és még át sem öltözve a géphez ültem. A büdös francba, ez bizony most sem megy… Mit fogok most tenni? Fogjuk a böhömöt, vigyük javíttatni.

Egy olyan vacak szerény adottságokkal bíró kisvárosban élek, ahol nem könnyű szervízt találni. Egy nem túl drága, de nehezen beszerezhető alkatrész hibásodott meg. (Technikai nyalánkság infósoknak: az AMD-2-es hűtőkeret egyik tartópöcke tört le.) Három hétig alatt sem sikerült beszerezni. Nap nap után reméltem, sikerül a javítás, sűrűn jártam be az üzletbe érdeklődni. Utána jött a megvilágosodás múlt szombaton, hátha lehet ragasztani. A ragasztó kötött, haza is hoztam. A Windows kicsit még gondolkodott rajta, el akar-e indulni, de végül engedett. Ez pár órával ezelőtt volt. Az első dolgom kiadni ezt a cikket.

Tudom, a több napi kimaradásommal sokaknak okoztam kellemetlenséget. Erre tekintettel – és azzal együtt, hogy önhibámon kívül maradtam távol – mindenkitől elnézést kérek!


II. A teendők sorrendje

A második kérdésetek az lehet, milyen sorrendben fogom a hivatali, szociális minisztériumbeli elmaradásokat pótolni. Nézzük.

❶ Az akció noha lezárult, az edzőtámogatási aranyakat ki fogjuk utalni. Megítéltettek, tehát így jogos.

Aki akción kívül fejlesztene, megteheti. Aki megvárná a július elejit, ezt is lehet. A fő, hogy a minisztérium tájékoztatva legyen, melyik az első nap, amelyiktől fogva az új terem használatba kerül. (Az ellenőrzés miatt.)

❷ A harci csomagokat kiküldjük.

Sajnos itt nem tudunk minden igényt maradéktalanul kielégíteni. A pénzküldemények ugyebár hetvenkét óra után elévülnek. Az ennél frissebb igényléseket el tudjuk küldeni.

❸ Válaszolunk a levelekre.

Mindenek előtt azokra, amelyek a szociális minisztériumot keresték fel hétfő (június 2.) óta. A kérdések egy részére reményeim szerint ez a cikk is választ ad.

Emellett magánjellegű, de nem kizárólag magáncélú leveleim is vannak. Köztük olyanok is, amelyek már hétfőn közel egy hete érkeztek. Igyekszem mielőbb válaszolni, barátaim. Kérlek, legyetek tekintettel a napokban feltorlódott állami hivatali feladataim nagyobb sürgősségére.

Az új kormánnyal fel fogom venni a kapcsolatot. Szolgálataimra továbbra is számíthatnak – amennyiben még igényt tartanak a munkámra.

❹ Lezárjuk a szociális minisztérium májusi ciklusát.

A negyedik hét (május 27. – június 2.) és a három napos töredék forgalmának rögzítését fentiek után el tudjuk végezni. Ezt az április óta megszokott precizitással a közlönyben is közzé fogjuk tenni. A zárókészlettel az előírások szerint fogunk eljárni.

❺ Írnék egy-két magáncikket.

Magánjellegű megnyilvánulásokra nemigen volt alkalmam az utóbbi időben. A kéthavi miniszterség élményeiről, érzéseiről adnám ki magamból, ami kikívánkozik. Továbbá ötletelnék a szociális és az oktatási tárca távlatos lehetőségeiről.

A harci csomag napi igénylése mától újra lehetséges. Ezzel együtt fentiek (❶-❺) elvégzése feszített munkatempó mellett is legalább 3 napot fog igénybe venni. Legalább hármat.


III. Zárásul

Meg volnék lepve, ha nem akadtak volna már eddig is ketten vagy hárman, akik eltűnésemet szándékosnak tüntették volna fel, vagy horribile dictu olyanként, ami kifejezetten érdekemben állt. Ezt a partikuláris véleményt szeretném eloszlatni.

Először is, ami ellenőrizhető tény: nem csupán hivatali, de magánjellegű eRepes tevékenységeimre sem szántam időt, nem tudtam volna. Nem dolgoztam (Mitsou tanúsíthatja), nem edzettem (az eGov igazolhatja) és nem termeltem. Volt közel hatszáz napom egyhuzamban („in a row”) a HW medálhoz. Levelezni, illetve a minisztériumot szervezni sem állt módomban. Komoly veszteség mindez nekem is.

De az eRepen kívüli, számítógépet igénylő dolgokkal sem tudtam foglalkozni. Például egy Rizikó-klónnal időnként játszok. Most éppen egy olyan meccsben voltam benne, ahol ügyes stratégiával két lépésre kerültem a győzelemhez. Ezt is kénytelen voltam bukni.

Az eRepes feladataim az ezen kívüli pótlandókkal szemben elsőbbséget fognak élvezni. A minisztérium szakszerű és részben elvárható működtetésében elkötelezett vagyok – talán bizonygatnom sem szükséges.

IV. Ráadás. Captatio benevolentiae

Aki jóindulattal viseltet személyem iránt, vagy segíteni szeretne a szociális minisztériumnak, illetve a minisztérium támogatottjainak, vagy pártolni szeretné Szemi kormányát, valamit tehet. Tőletek szeretném kérni, hogy a kimaradásom miatti (kormány)kritikáitokat a következő napokban mérsékeljétek a minimumra. Ne növeljük a felesleges viták számát még egyel. Egy kis megértő, együttműködő attitűdöt szeretnék kérni!

Igyekszünk, igyekszünk, igyekszünk.

Köszi és puszi:
Constanze Schelling

2014. június 3-4.


UPDATE

Fenti sorok mintegy három héttel ezelőtt keltek – kényszerű távollétem első napjaiban. Korábbi visszatérésre készültem, nem számítottam ilyen hosszú időre. Ez idő alatt viszont sok minden megváltozott. Többek között a szociális minisztérium csapata is teljesen megújult. Ezekre tekintettel módosítanom kell a II. szakaszban említett teendők sorrendjén, tartalmán.

Mindenek előtt azt hiszem, a leghelyesebb Szemit és a kormányt felkeresnem. Rajta, rajtuk múlik, mit tehetek a köz szolgálatában.

Illetőleg tájékozódni fogok, mi és hogyan változott meg június első napjai óta. (Hogyan működik a szocmin? Milyen csatákba vezetett minket Szemi? Beindult-e a Búvár Kund? Éhesló ugye még játszik? Tüzér Jancsinak sikerült-e becsajoznia, de azért még visszajár körünkbe? Hupák ugye nem adta fel cikkeket inspiráló szenvedélybetegségét? Szomorú volnék, ha nem.)

Az edzőtámogatás (❶) és a harci csomag (❷) esetében a kormánynál a döntés joga, mi legyen. A leveleim (❸) sajnos egytől egyig elvesztek… Akiket szükséges, ezzel együtt meg fogok keresni, megkísérelve ott felvenni beszélgetésünk fonalát, ahol az legutóbb leesett. A cikluszáró tevékenységek közül a könyvelésnek (❹) minden további nélkül azonnal nekilátok. Ehhez nem szükséges kormányzati felhatalmazás. És talán kérelmeznem sem kell, hogy folytathassam kötelességem pótlólagos elvégzését. A mérleg publikálása a Szociális Közlöny szerkesztőjén múlik. Ha nem ütközik szabályba, persze, jelen lapban (V&F) magam is publikálhatom. A megszámlálás után kapott készletet kész vagyok átadni, amint arról az illetékes hivatalos döntést hoz. Ami a magáncikkeket illeti (❺), nem maradtam tétlen. Jelen írással együtt a minisztériumi fejlesztésről szóló ötletelésen is dolgoztam. 90%-ig készen is van, igaz, papíralapon. (A4-es oldalon mintegy három és fél oldalnyi terjedelmet tesz ki a szösszenet.)

A lelkesedésem és a tettvágyam a csúcson van. Akinek (a történtek ellenére) bizalma van irányomban, az használhatja ezt a lelkesedést.

És persze, köszönöm azoknak, akik passzívan is kitartottak mellettem! Köszönöm Mitsou-nak, hogy inaktív munkását nem bocsátotta el! Közgazdasági szempontból pedig relatív vesztesége volt miattam. Köszönöm seregem parancsnokhelyetteseinek, akik az automatika révén átvették a sereg vezetését! Anélkül, hogy kipenderítettek volna. Köszönöm mindenkinek, aki levelével felkeresett távollétem idejében! Amennyiben nem okoztam senkiben visszavonhatatlan törést, szívesen válaszolok minden megkeresésre.

Az bánt a legjobban, hogy tisztséget bíztak rám, és sokan számoltak a jelenlétemmel, amely elvárásoknak nem tudtam megfelelni. Éppen emiatt nem minden félelem nélkül térek vissza és jelentetem meg ezeket a sorokat…








             








══════════════════════════════════
Legfrissebb cikkek listája (Latest):
1. oldal | 2. oldal | 3. oldal | 4. oldal | 5. oldal
Top20:
1. oldal | 2. oldal
══════════════════════════════════