[Codename Cobra 2]Merre tartunk?

Day 1,960, 06:11 • Published in Hungary Hungary • by Marnemazove

Tisztelt eMagyar állampolgárok!

Az Április elsejei “tréfák” sora, nem merült ki a Görögök felé tett szándéknyilatkozatunkkal. Az alábbiakban szeretnék egy kis esélylatolgatásba kezdeni, valamint a miértek között elmerülni. Ám a cikk azért a kampánycikkjeim között fut, mert az esetleges megválasztásom esetén általam válaszott HM - Zotza -, a mai napon kiadta a hadsereget érintő terveit, ezt mindenki ízlelgetheti, a választásra készülvén.

2013.04.04-én közzé fogom tenni, a hivatalos véglegesített kormánylistámat teljes valójában, az lesz az utolsó, összefoglaló kampánycikkem, az alábbiakban inkább azt kívánom megosztani, hogy én mit is látok a jelenlegi helyzet kapcsán.


Update: Istencsaszar ugyanennek a jelenségnek a kommunikációs vonzatát tárgyaló magánvéleménye a linkre kattintva olvasható, nagyon sok hasznos infóval, ami viszont az én cikkem perspektíváján kívül esik.


A tegnapi napon, azaz Április elsején, jelen CP-nk, GregoryG tett egy lépést, az új világrend irányába. Mely lépés technokrata szemmel egyébként jogos, ámbátor mára (valamint a tájékoztatást tekintve) elhamarkodottnak bizonyult. Ennek ellenére, a lépés jogossága megkérdőjelezhetetlen, mégha az előkészítés és az időzítés tekinthető hézagosnak is. Ezt majd a történelem bizonyítja, hogy jó lépés volt-e.

Itt viszont meg kell jegyezzem, hogy nem ő volt az egyetlen aki tegnap kinyilatkoztatást tett...

Argentína-UK meg nem szavazott MPP

Illetve most nem keresném ki magát a shoutot, de egykori szerb CP (egy szerb nacionalista kisebbség prominens tagja) egy románokkal köttetendő kooperációra bíztat, hozzáteszem, hogy egy nálánál sokkal szélsőségesebb boszniai szerb tollából születetett cikkel.

Ezeknek a tényeknek a fényében, talán átértékelődnek az eddig készpénznek vett dolgok. Világunk változik, ez tény. Hogy merre tart azt mi gyökeresen nem befolyásolhatjuk. Hogy országunk merre megy, azt viszont mindenképpen. Több kínálkozó lehetőség is van, ezeket túlságosan megmagyarázni szükségtelen, világos mindenki számára, hogy válaszút elé fogunk érkezni.

Lássuk egy kicsit mélyebben, hogy melyik az a két út, amelyek közül előbb-utóbb választanunk kell...

Első lehetőség gyanánt, kitartunk szövetségünk mellett, melynek alapító tagjai vagyunk. Sok magyarázatot nem igényel. Két dolgot kell látni: a szövetségek arra vannak, hogy növeljék az elhasználható sebzést, az egyéni érdekek kivitelezésekor, valamint a TWO szövetséggel körülvett geopolitikai elrendezésünk, a jelen erőviszonyok között, egy deffenzív falat jelentenek a folyamatos háborúk ellen.

Itt viszont meg kell azt jegyezzem, hogy racionálisan, és mindenféle már évek óta berögzült frusztrációtól mentesen kell gondolkodni, ha ezt az utat kívánjuk járni, mert ez esetben sok olyan kérdéskör jöhet még a képbe, mellyel nem biztos, hogy első látásra szerelembe tudnánk esni.

A második lehetőség nem más, mint az, hogy hátatfordítunk jelen szövetségeseinknek, mert nem kívánjuk legyűrni magunkban a hosszú évek megszokásait (ami egyébként egy teljesen acceptálható lépés, hiszen a változás nehezen elviselhető, ám botorság nem számolni a következményekkel valamint látni azt, hogy a változás tőlünk függetlenül végbe fog menni). Ennek a lehetőségnek a hatalmas hátulütője, hogy az AS-el nem állunk sehogy. Márpedig, ha szövetségünk ellen fordulunk, akkor támogatásra a továbbiakban fölösleges lenne gondolni, a neutralitás is csak addig lehet megoldás, amíg nem kell valamely oldalra állni, itt ismételten a jelen helyzetben problémás geopolitikai helyzet fog leginkább ellenünk fordulni.

Az imént említett két lehetőségen kívül, kizárólag olyan lehetőségek maradnak, amiből nem tudunk profitálni. Tehát a változás, mindenképp áldozatot fog követelni, a továbbiakban csak a mindenkori vezetés és nép együttes akarata határozhatja meg a követendő irányt. Ellenben lemondásokkal fog járni, ha egyáltalán akarunk még valamit itt. (Nem az eKárpát-medencében, illetve az ukrán farmokon, hanem egyáltalán az eVilágban.) Az igazság az, hogy népünk pótolhatatlan, de erőnk mindkét oldal számára pótolható. Bár a fentebb már említett történések, az új világrend kialakulását úgy érzem messze elnapolják, akár hónapokra is (bár ezt nem tudom megmondani előre), de előbb-utóbb döntenünk kell. És ezt a döntést, csak úgy lehet meghozni, hogy valamely berögzülésünket feláldozzuk. De el fog jönni az a nap, amikor már kijelenthető lesz, hogy valamelyik oldalra állni kell. Mindkét megoldás jó lehet, de ha nem szeparálódunk el azon a napon az egyik oldaltól, akkor két szék közül a pad alá esünk, mindenféle félmegoldásokkal.

Zárásként pedig annyit szeretnék ezekhez az eseményekhez, és esélylatolgatásokhoz hozzáfűzni, hogy talán jogosan felmerült az olvasóban az a kérdés, hogy “miért?”. Tán nem is egyszer a cikk olvasása során, hanem többször is.Nos ebben a témakörben minden egyes miértre alkalmazható az általam felvetett magyarázat, mégha nehéz is elfogadni.

Unalom és hatalom. Ezt a játékot nem arra tervezték, hogy több éves berögzülésből játszák. Ugyanúgy ahogy jelenleg a TWO is hatalom növekedésre pályázik, a CoT szövetség is, hiszen régen megfigyelhető és előre megjósolható jelenség volt, hogy ahogyan nő az említett két szövetség együttes ereje az EDEN erejével szemben, úgy lesz mindinkább megosztott a közös cél tekintetében. Ennek ugye belátható egyenes ágú következménye, hogy előbb-utóbb e két szövetség be fogja kebelezni a mostani ellenségeket, ezzel pedig beáll a világ béke, és az unalom. Ennek megakadályozására pedig ismételten a hatalmi tényezőhöz fognak nyúlni, csak ez esetben egymás ellen fordítva hatalmukat.

Tisztelettel:
Marion 'Cobra' Cobretti