[monti] Kicsi a világ, nagyon kicsi

Day 2,829, 10:50 • Published in Hungary Hungary • by montaigne
"Tisztelt Mr. Monti, engedje meg, hogy ismeretlenül Önhöz forduljak! Közös ismerösünk, Mr Sevim Shkurti ajánlotta, hogy vegyem fel Önnel a kapcsolatot, ugyanis Ön állítólag referenciát tud róla adni. Azt is mondta, hogy ha meglátja a Sevim Shkurti nevet, akkor már azonnal sejteni fogja, hogy milyen ügyben keresem Önt. Tisztelettel A. B."

A jó öreg Sevim...kellett nekem megadnom a privát Email címemet!

"Tisztelt Mr. A.B. vagy C.D.? Az a bizonyos Mr. Sevim Shkurti egy bűnöző. Ült már börtönben kábszerek és egyéb cuccok csempészete miatt Macedóniában. Rövid ismeretségünk ideje alatt ellopta a kocsimat, igaz, ezt némi készpénz ellenében vissza is adta. Utolsó információm alapján becsületes megélhetése a koszovói albánoknak az EU-ba, nagyipari módszerekkel történő csempészete volt. Javasolom, hogy széles ívben kerülje el ezt a gazembert! Tisztelettel, Mr. Monti"

Jött is a válasz.

"Mr. Monti, helyben vagyunk. A kérdésem az, hogy Mr Sevim korrekt módon végzi-e a nem teljes mértékben korrekt munkáját? Nem akarok zsákbamacskát árulni, épp menekülök és nincs más opcióm, mint a gyalogtúra, ha érti, hogy mire gondolok. Mr Sevim azért ajánlotta Önt referenciaként, mert azt mondta, hogy Önben némi örmény vér csörgedezik, én meg szintén az vagyok. Tisztelettel, A.B."

OK, végülis nem tehetem meg, hogy nem segítek csak egy picit a véremen, de valami baromságba sem szeretnék belefutni.

"Mr. A.B. kérem, hogy vegye fel velem a kapcsolatot video skype-on! Xxxxxxxx001 user néven fog megtalálni, zárjuk rövidre az ügyet!"

-Üdv Mr Monti!
-Üdv Mr A.B. Továbbra is ragaszkodik az anonimitáshoz?
-Talán Önnek is jobb így.
-OK, szóval?
-Szíriából, ezen belül Damaszkuszból jövök, feleségemmel és két gyerekemmel. Egy kisfiú és egy kislány. Egyetemet végeztem, Kairóban. Gyógyszerész vagyok, illetve csak voltam, vagy lennék. Keresztény örmény család vagyunk, de ennek sokáig nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget. Csakhát Ön is tudja...
-Tudom, háború van.
-Az, és mi még a szerencsések közé tartozunk. Amikor kitört a balhé, akkor először Damaszkuszba mentünk, de látható volt, hogy ez nem lesz végállomás. Fogyott a pénzünk, és semmi sem volt ingyen. Sem a víz, sem a kaja, sem a szállás, munka semmi, úgyhogy innen is távoztunk.
-Damaszkusz nem elég biztonságos?
-Nézze Mr Monti, ha mondjuk ön Budapesten lakik és az IS már Gödöllőnél, vagy Vácnál tartana, akkor mennyire tudna nyugodtan aludni? Mennyire tudna nyugodtan akárcsak egy pár órára elmenni hazulról, például bevásárolni a legszükségesebbeket?
-Nagyjából semennyire.
-Érdekes, én sem. Először Észak-Ciprusig jutottunk el, onnan Dél-Ciprusra, majd Görögországon és Macedónián át vezetett az út. A macedón-koszovói határon majdnem lebuktunk, onnan viszont sima út vezetett Szerbiába. A cél Hamburg. Elvileg ott lehet munkát szerezni, és talán legális papírokhoz is hozzá tudunk jutni. De ha nem jön be Hamburg, akkor még ott van egy másik lehetőség Stuttgartban. Meglátjuk.
-Ha jól értem, ön nem egy reménytelenül szegény ember. Miért nem próbálkozott hivatalos úton?
-Hajjaj, a szír útlevél manapság nem jó ajánlólevél. Tegyük fel, hogy besétálok a damaszkuszi reptérre és kérek egy jegyet egy akármilyen járatra. Mondjuk London, tökmindegy.
-OK, tegyük fel.
-Tegyük fel, hogy fel is jutok egy ilyen repülőre. Érkezéskor Heathrow-nál úgy hajtanak el, mint egy nemkívánt magzatot. Sőt, fennáll a veszély, hogy mire nagy nehezen hazasuppolnak, addigra a damaszkuszi reptér már az IS kezére kerül. Nevem alapján sok jóra nem számíthatok, a fiamat besorozzák katonának, a kislányomból szervdonor lesz, a feleségemben meg fél hadosztály fogja örömét lelni. Szóval nem kockáztathatom azt, hogy visszaküldenek.
-Értem, és én mit segíthetek?
-Mr Sevim vázolta, hogy milyen biztonságosnak tartott útvonalat javasol. Ő azt mondta, hogy a szerb-magyar határ elég zűrös mostanában, de a szerb-bosnyák, azt követően a bosnyák-horvát, majd a horvát-magyar határnak az a szakasza, ohol nem a Dráva a határ, az gyalogosan egész jól járható. Ugyanakkor a horvát-szlovén kerülendő, mert a szlovénok keménykednek.
-Uram, ebben a témában azt kell mondanom, hogy Mr Sevim a szakember, de a megoldás teljesen életszerűnek tűnik.
-Hát jó...akkor belevágunk. Szerencsére erre még van pénzünk. Viszlát.
-Uram, ha már így összejöttünk, ön nem véletlenül aleppói örmény?
-Majdnem, egy Kessab nevű faluból jöttünk, az Aleppótól kissé nyugatra van.
-Beszarás, az én nagyapám, illetve a dédapám is aleppói születésű, de a családi kapcsolatok miatt nagyapám félig-meddig kessabi örménynek tekinthette magát.
-F*ck!...hogy hívták a nagyapját?
-Barujan. Garabed Barujan volt a nagyapám neve születésekor.
-Mr Monti, Hadd mutatkozzak be: Dr. Artur Barujan.Ezért a monogramom A.B.

Üss a közlöny szerint, vagy ahogy jól esik!

[monti] Kicsi a világ, nagyon kicsi
http://www.erepublik.com/hu/article/2545663