[ICS] Véleményem a kialakult helyzetről

Day 1,445, 07:21 • Published in Hungary Slovakia • by Istencsaszar

Üdvözlöm a kedves olvasókat!

Kezdeném azzal, hogy mi is a jelenlegi helyzet, amiről aztán később kifejteném, hogy szerintem miért jutottunk oda és mik azok a lépcsőfokok, amik ide vezettek. Szóval most érvényben van, még egy napig nagyjából, az elnöki ciklus végéig egy tűzszünet a románokkal. Ők a törökökkel vívnak végtelen tankolásokba torkolló csatákat váltakozó sikerrel. Jelenleg a a románok két régiót birtokolnak az eredetileg török területekből, az oszmánok pedig RW-ben próbálják éppen visszaszerezni Black Sea Coast of Turkey régiót. (ezúton is szeretném jelezni, hogy jó lenne, ha minél többen kiutaznának ide és segítenének a szövetségesünknek!) A románbéke után gyakorlatilag be lettünk zárva. Volt egy kitörési lehetőségünk, egy dobásunk, csak meg kellett volna verni a bolgárokat és megvédeni a kárpátaljai RW-t. Sajnos egyik sem sikerült, így még rosszabb helyzetbe kerültünk. Immáron bármikor ki tudnak minket játszani a swapokkal. Tegnap volt még egy esélyünk, hogy megállítsuk a csereberét, de az is totális érdektelenségbe fulladt, mint ahogyan az első bolgár támadás is. Szóval most se NE, se háború, se kilátás. Itt állunk jelenleg. De nézzük pontról pontra a dolgot.

Kezdődött a román tűzszünettel. Ezt annak ellenére mind a mai napig támogatom, hogy nagy többség innen eredezteti a megpróbáltatásainkat. Két okból teszem ezt:
Ez a tűzszünet gyakorlatilag az eltörléstől mentett meg minket. Látható volt, hogy akár nappal van, akár éjszaka, megvertek minket. Szövetségi segítséget alig, vagy egyátalán nem kaptunk, ők meg tankoltak és kaptak is erősítést az EDEN-től. Ráadásul még a feltételek is olyanok voltak, amire azonnal rá lehetett bólintani. Bár kétségtelen, hogy a kormány azon törekvése, hogy a saját hatalmas teljesítményének állította be a dolgot, az kicsit túlzás volt, de az kétségtelen, hogy megmenekültünk ezáltal az eltörléstől. (Aki most azt akarja kommentelni hirtelen, hogy jobb hősi halált halni, mint békét kötni, az gondolja végig még egyszer, mit is ajánlottak a románok? Visszaadták az összes eredeti területünket, direkt elveszítették a támadó csatájukat, hogy még a kezdeményezés is hozzánk kerüljön, és lemondtak az eltörlésünkről, amire láthatjuk azóta a török csatáikon, hogy goldjuk maradt egészen biztosan. Ezenkívül időt is hagytak nekünk a felkészülésre.) Ez az effektus ugyanaz, mint anno STimi alatt, WTD-nél. A lakosság érzelmei azt diktálják, hogy harcoljunk és küzdjünk, amíg van mink, de a kormánynak nem érzelmi, hanem racionális döntést kell hoznia mindig, hiszen neki az elsődleges feladata az, hogy a következő hónapban is legyen hol játszani a magyar embereknek. Én nem vagyok a kormány tagja, de ennek ellenére látom racionalitást és egyetértek ezért a békével.

A másik dolog, amiért a békét támogattam, az az volt, hogy nagyrészt a román háború az, ami miatt hónapok, évek alatt ide jutottunk ahova. Egyrészt a totális érdektelenség abból fakad szerintem, hogy valamikor tavasz végén 2011-ben a románok elleni harc és a győzelem rutinná vált. Nem volt kihívás, hogy eltöröljük őket. Ami addig mozgatta a közösséget, megvalósult vagy 10-szer és monotonná lett. És ezen a ponton kellett volna megújulnunk a közösségi célok terén, hogy újabb motivációt adjunk a népnek, de sajnos nem ez történt. (Sajnálatos módon éppen ebben az időszakban volt egyeduralkodó a ONE, így esély sem nagyon volt, hogy új kihívásokat találjunk, ami összefogásra sarkall.) Ezután a nyár folyamán szépen lassan az egyéni érdekek kerültek középpontba a közösségiek helyett. Ennek csak az egyik oka volt a közösségi célok monotonná válása, a másik fő tényező a játékszabályokban bekövetkező változások voltak. A folyamatos BH-zás, zászlózás egyre inkább kikezdte a sereg egykori legendás szervezettségét és fegyelmét.

A bolgár háború meg azért volt szerintem kiemelt fontosságú, mert leszűrhettük belőle, hogy hol tartunk a nagyvilághoz képest. Nos a konzekvenciákat levonhatjuk:
1. Ütőerőnk nem versenyképes. A papíron megjelenő 350-400 milliós sebzésünk köszönőviszonyban sincs a tényleges, koordinált sebzésünkkel. Hosszas vizsgálódások nélkül nagyjából 200, max 250 millióra becsülöm azt, ami tényleg a jó csatába megy és akkor a jó időben faktort még bele sem vettem.
2. Szervezettségünk immár nemcsak a horvátokétól marad el, hanem már a bolgárok, románok is messze elhaladtak mellettünk az ellenségek közül. Gyaníthatóan egyébként még vannak ellenséges országok, akiktől szintén elmaradunk, de ez a földrajzi távolság miatt nem jelenik meg. (gondolok itt Kínára elsősorban)
3. A lakosságunk demotivált, a vezetőségünk inaktív és szintén demotivált. Lelkesítő cikket gyakorlatilag csak én írtam, magyarázót szintén. Tettem ezt magánemberként, úgy, hogy nincs közöm a kormányhoz.
4. Az ellentétek kiéleződtek, már-már olyan szinten, hogy ezek visszafordítására esély sincs kis túlzással. Gyakorlatilag ma már nem tud úgy cikk megszületni, hogy az alatt a kommentek 60 %-a ne gyalázkodás legyen. Jól írta Ernst valahol, hogy itt már mindenki utál mindenkit és ennek hangot is ad, ha lehet.

Szóval a helyzetünk egy szóval összefoglalva: szar. Ha most beadjuk a román NE-t, másnap kapni fogjuk a bolgárt, és egy fronton nem tudunk győzni, nemhogy kettőn. A szövetségi segítségre sem várnék, mert az erős tagok (lengyelek, szerbek) jobbra-balra alibiznek a nagyvilágban, nehogy a bónusz veszélybe kerüljön. A szerb-lengyel hadjárat az USA ellen már-már maga a nevetséges kategória. Már 4-5 napja megérkezhettek volna a mexikói határra és beadhatták volna a horvát NE-t együtt, de mivel ez egyiknek sem érdeke, inkább a homkolegyenest ellentétes irányban lévő amerikai régiókat ütötték be. Továbbá jópár alkalommal szerintem direkt vesztettek köröket, RW-ket, hogy erre később hivatkozni lehessen és időt lehessen vele húzni.
Szóval bajok vannak, belső és külső szinten is. Talán abban lehet reménykedni, ha a két frontos támadás alatt már közel leszünk az eltörléshez, akkor esetleg a lengyelek beadnak egy bolgár NE-t, de erre sem vennék mérget.

Lehet, hogy nekünk is ezt kéne csinálni, hagyni, hogy a románok elköltözzenek Indiába és mi meg kitöltenénk a hatalmi vákumot a Kárpát-medencében bónuszokkal együtt. Sajnos igazából ebben az esetben is csöbörből-vödörbe kerülnénk, mert a bolgárokkal kéne megvívni érte, akik meg egészen biztosan megvernek, szóval mindegy. Ja és a román-török háborútól nem nagyon kell félni, mert 1 napnál tovább úgyse tudják megszállva tartani az oszmánokat.

Utóirat1: a kommenteket megelőzve kijelentem, hogy igen, én is számos dologban hibáztam, de nem kell aggódni senkinek, most abbahagyom az aktív újságírást, szóval nem kell attól tartani, hogy megint rossz dolgokat sugallnék a cikkeken keresztül.

Maradok tisztelettel:
ICS

Utóirat2: köszönöm azoknak az olvasóimnak, akik pozitív, vagy kulturált formában megfogalmazott negatív visszajelzéseket adtak a tevékenységem során.

Utóirat3: valamikor majd még rászánom magam és kiadok egy nagyobb lélegzetvételű cikket, esetleg cikksorozatot, amiben összefoglalom, hogy mit is gondolok azokról az elnökökről, akikkel volt szerencsém, vagy szerencsétlenségem együtt dolgozni, minden negatívumukkal és pozitívumukkal együttvéve. De ez nem a közeljövőben lesz, mert most totálisan elment a kedvem az újságírástól.