[ICS] A tegnapi napról + javaslatok

Day 2,248, 07:45 • Published in Hungary Slovakia • by Istencsaszar

Üdvözlöm a kedves olvasókat!

A tegnapi napon eseményeivel több cikk foglalkozik, így nem mennék bele részletesebben. Távirati stílusban annyit azért rögzítsünk, hogy milyen játékélmény-növelő eredményeket értünk el az elmúlt napon:
- elbuktuk a szingapúri airstrike-ot. (13 millió wellnesznyi kaja és 360 ezer huf)
- elbuktuk Kelet-Szlovákiát (szarvas bónusz)
- elbuktuk Kárpátalját (hídrégió 4 bónuszhoz)

Annyi pozitívumot említsünk meg, hogy Kárpátalját ma délután megtámadtuk, így elvileg csak egy napra esett ki a 4 bónusz. A szarvas visszaszerzése már komplikáltabb, de nem lehetetlen feladat.

Ezeken kívül mindenképpen meg kell említenünk a jó pontok között azt, hogy végre sikerült egyezményes formába is önteni az orosz olaj birtoklását, így elvileg ott nem lesz gond a következő időszakban. Az megint más kérdés, hogy ugyanezt jóval, de jóval korábban, még akár az előző ciklusban meg lehetett volna csinálni, mert egyértelmű volt, hogy gyakorlatilag mi zárjuk el az oroszokat és a bolgárokat a románoktól, akik folyamatosan várják azt, hogy mikor indulhatnak meg keletre a bezártságból.

Hogy ne érhessen az a vád, hogy utólag okoskodok, megjegyezném, hogy én már decemberi cikkeim egyikében megírtam, hogy nyugodtan meg lehet zsarolni az oroszokat azzal, hogyha nem adják bérbe reális pénzért, akkor átengedjük a románokat és akkor megnézhetik magukat. Valószínűleg egyébként ezt az érvet is figyelembe vették a ruszki kormány képviselői, amikor rábólintottak a magyar javaslatra.

Egyébként az Airstrike kapcsán is felmerült, hogy én vagyok a hibás a bukásért, mert nem szóltam előre, hogy nehéz lesz. Így ezekkel a szavakkal tényleg nem mondtam, csak kettő cikket írtam róla, hogy mekkora őrültségnek tartom a Szingapúr elleni légicsapást. Aki abból nem vette le, hogy szerintem rossz ötlet, az nem is akarta. Azt viszont sajnos tényleg csak kommentben és PM-ben jeleztem a kormány képviselőinek, hogy nem tanácsos egyszerre 4 csatát futtatni és hogy esetleg rossz lehet az időzítés.

De hogy miért is buktuk el a csatát, miután áttörtük a gigantikus pajzsot a TWo segítségével? Azért, mert a látszólag és gyakorlatilag és értelmetlen Airstrike-unkat az ellenséges erők egy vicces csomagolásba burkolt, rafinált haditervnek gondolták. Azt hitték az egykori CoT tagok vezetői, hogy a mi célunk bizony Chile megtámadása, amihez kiváló hídfőállást biztosíthat nekünk Szingapúr. Éppen ezért szépen kivárták, míg szenvedünk a pajzzsal, majd miután mindenki nyugovóra tért a győztesek álmát aludni, kitankolták az összes divízió, összes körét. Bámulatosan szervezett akció volt, olyan, amit sajnos a magyar hadseregtől már évek óta nem láthattunk.

Na de, akkor tekintsünk is a jövőbe!

Van még egy teljes AS-re való kaja és pénz a kincstárban, azt még mindenképpen elköltheti az uralkodói adminisztráció. Néhány tanácsot azért adnék, hogy lehetőleg egy hónapon belül kétszer ne kerüljünk be az erep történetének legnagyobb buktáit összefoglaló könyvbe:

1. Tervezzük meg előre, hogy a kritikus körök (érts😛 a végjáték) mindig a nekünk kedvező napszakra, órákra essenek! Ez nálunk kb este 6 és 11 között van. Előtte utána drasztikusan esik az aktivitás. Ha tudjuk, hogy az első körökben a pajzs miatt fixen vinni fogják a pontokat az alsóbb divekben, akkor számítani lehet rá, hogy szoros lesz az állás a közepén és a vége felé is. Éppen ezért erre az időszakra nem árt mozgósító, lelkesítő cikkek kiadásával is toborozni a jónépet. A CO és az osztás szintén segíthet.

2. Olyan célpontot kell választani, aminek sikerességében érdekeltté tehetjük a szövetségeseinket is és magukénak is érzik a célt. Szingapúr senkinek semmit nem jelent. Néhányan azért ütögettek mellettünk, mert ők is azt hitték, mint a chileiek, hogy az indók és Chile ellen megyünk segíteni Ausztráliának és Új-Zélandnak. Nézzétek meg az argentinok AS-ét Bulgária ellen! Olyan simán nyernek minden kört, ahogy az meg van írva, holott az ellenoldalon is van 10+ MPP és egy, a saját bázisterületéért küzdő középhatalom. Ez annak köszönhető, hogy szépen előkészítették, továbbá több szövetségest is érdekeltté tettek, akik szívesen ütnek azért, amit részben a saját céljuknak is éreznek, jelesül, hogy a bolgárokat visszaparancsolják a román megszállás alá.

Az mondjuk érdekes és ügyes taktika, hogy a bolgárok a még a kezükben lévő Moszkvából kiindulva észt NE-t adtak, hogy később, rögtön az észtek megtámadása után felszabadítva a régiót, elvágnák az argentinok útját az új bázisukhoz. Ezzel két elérhetetlen területük alakulna ki: Volga és az észt régiók.

3. Mindig nézzük meg a pajzs mértékét! Ne a beadás után, a támadás reggelén ébredjünk rá, hogy hú basszus, 12 milliárdos a fal!

4. Olyan célt válasszunk, aminek a lakosság is látja értelmét és nem csak 15 embernek okoz játékélményt.

5. Készítsük elő diplomáciailag! Például, ha mindenáron Szingapúrt akartuk volna elfoglalni, simán megkérhettük volna a thaiokat, hogy támadják meg és vigyék le a pajzsot, mi meg simán bemasírozunk.

6. Mindig nézzük meg, milyen MPP-i vannak a célországnak! Ha túl sok közös, akkor nem érdemes támadni, mert a támadó üti ki a sajátjait.

De hagyjuk az AS-t!

Vannak más célok is, amiket meg lehet valósítani. Elfogadott declare war. Szövetséges megtámadása. Jobbnál jobb ötletek, lehet válogatni. 🙂

Végezetül annyit mondanék a játékélményt mindenáron hajszolóknak, hogy én megértem, hogy unalmas a játék és kihívások vagy legalábbis szokatlan dolgok kellenek, de ha a lépések mögül kiveszik az értelem, a logika, a ráció, a tervezés, az előkészítés, akkor csak folyamatos bukásokban lesz részünk, ami szerintem senkinek az ég világon nem ad játékélményt. Illetve de, az ellenségeinknek, akik rajtunk nevetnek.

Maradok tisztelettel:
ICS

ui.: az AS-nél felsorolt pontok egyébként a sima NE-s (vagy DoW-s) támadásra is érvényesek, így mindenképpen megkérném a kormány tagjait, hogy fussanak végig rajta, mielőtt elfogadnak bármilyen javaslatot