[GM] Elemzés az élelmiszeriparról

Day 2,563, 12:01 • Published in Hungary Hungary • by Gazdasagi Miniszterium


Tisztelt állampolgárok, kedves olvasók!

A sorozat folytatásában a fegyveripar után most az élelmiszergyárak, illetve a hozzá tartozó alapanyag gyártó cégek termeléséről és befektetések megtérülési idejéről szeretnék írni.

Kiemelném mindenkinek, hogy az általam közölt számok szigorúan a piaci áron alapulnak. Az alábbiakban láthatjátok, hogy milyen alapértékekkel dolgoztam a számolások során.

Kezdjük először az élelmiszer előállításához szükséges nyersanyaggyárakkal. A befektetendő összegeket is odaírtam a könnyebb átláthatóság végett.

Ahogy az a felső részen látható, a “valós napi termelés” oszlopban a jelenlegi bónuszokkal számoltam. Feltüntettem mind az egy főre mind a teljes foglalkoztatási szám (már amennyiben erre lehetőség van) mellett történő 1 napra jutó termelést. Az alapítás és felfejlesztés költségét feltüntettem aranyban és CC-ben is.

Térjünk át az izgalmasabb részre.
Az alábbi képen a számítást a maximálisan alkalmazható dolgozói számmal végeztem el. Az első két szinten még csak manageri munka végezhető később még egy ember dolgozhat és Q5 esetén már 4 ember végezhet nálunk munkát.

Mint a kép is jól illusztrálja sajnos amennyiben nem csak manageri munkavégzés történik a befektetés nem térül meg, ebből következik hogy ez nem az az iparág lesz ahol elgondolkozhatunk az emberek alkalmazásáról piaci béren.

Összehasonlításhoz mellékelek alább egy olyan képet ahol látszik, hogy hasonló kondíciók mellett 100% bónusszal hogyan nézne ki a megtérülési idő.

Mivel valószínűleg a legtöbb esetben a élelmiszer nyersanyag cégekben csak manageri munkavégzés történik, mellékelek egy csak Önmunkát tartalmazó táblázatot is.

Az összes befektetési lehetőség közül mégis ez a legnépszerűbb, ugyanis itt nem kell az előállításhoz külön költséggel számolni (Kivéve persze a manageri munka adóját ami levonandó a [megtermelt mennyiség x piaci ár = profit] képletből. Csupán emlékeztetőül, a manageri munkánál munkabérnek a rendszer az ország gazdasági oldalán található átlag bért veszi alapul, mely egyébként az elmúlt 30 nap bérei alapján számítódik automatikusan.)

A bevételt leginkább a bónuszok mennyisége fogja befolyásolni. A nyersanyagok ára sajnálatos módon elég alacsonyan van jelenleg, a korábbiaktól eltérően. Míg a régebbi időkben a piaci versenyt fenntartotta a magasabb árak nyújtotta lehetőségek, manapság sajnos a 0,02-0,03 áron történő értékesítés erre nem ad lehetőséget. Hiszen amennyiben csökkenteni szeretné az ember az árat mert esetlegesen pénzhiányban van, és sürgősen pénzre van szüksége így nem a piaci áron hanem alatta szeretné értékesíteni az általa megtermelt javakat. Mivel a legkisebb csökkentési érték 0,01 ezért, ha megnézzük 0,03-ról 0,02-re csökkentés már 33% engedmény(ami Q1 esetén 0.63, míg Q5 esetén már 4.5cc eltérés) míg korábban a 0,06-ról 0,05-re csökkentés csak 16,7% differencia.

Térjünk át a sütésre. Lentebb egy összefoglaló táblát láthattok a megszokott módon feltüntetve minden esetlegesen szükséges adattal. Minden esetben az akciós árral számoltam a fejlesztések során ami 44% mínuszt jelent a jelenlegi árhoz viszonyítva. (Itt szeretném hangsúlyozni hogy a cégek fejlesztése csak az akciós időtartamban éri meg. Ezen időszak minden 1-1,5 hónapban van egy. [Most pénteken is lesz egy, ez ráadásként 50% mínuszos lesz] )

A későbbiekben csak azt az esetet elemeztem amikor a nyersanyag beszerzése a piacról történik.

A most következő részben feltüntetésre került az, hogy egy egységnyi élelmiszer mekkora költséggel készül el. Több szempontból vizsgáltam meg a költséget. Az első rész a teljes létszámú termeléssel és a manageri munkavégzéssel létrehozott teljes mennyiség alapján számolja ki, a középső oszlop azt az esetet tartalmazza, ha csak egy adott ember költségét nézzük meg (figyelmen kívül hagyva a manageri munkavégzéssel termelt mennyiséget amely, mint látható jelentősen kompenzálja a végső előállítási költséget) és az utolsó oszlopban feltüntettem összehasonlításként a manageri munkavégzés költségeit egy élelmiszerre vonatkoztatva.

Mint azt a fenti részben megfigyelhettétek, amennyiben csak azt vesszük figyelembe, hogy mennyibe kerül az egy dolgozó, akkor nem éri meg termelni. Sajnos, ha mellévesszük a manageri munka által jóval olcsóbban termelt mennyiséget, akkor is deficites a termelés.

Alább a maximálisan alkalmazható dolgozói szám és önmunka mellett a teljes megtérülés ideje visszabontás nélkül.

A fenti tábla is remekül szemlélteti, hogy ha valaki tisztán piaci árakkal, bérekkel kíván ilyen jellegű befektetést eszközölni, úgy soha nem fogja viszont látni a befektetett összeget. Összehasonlításhoz itt is mellékelem a 100% bónusszal történő termelést:

Illetve a harmadik eset mikor valaki csak manageri munkát végez, pusztán az összehasonlítás érdekében.

Összességében elmondható, hogy a nyersanyagot előállító cégek mára már csak manageri alapokon működnek. Ezért ez a befektetési forma megtérülhet, bár nem rövidtávú befektetésként kell tekinteni rá. Azt azonban szeretném nyomatékosítani főleg a fiatalabb olvasók számára, hogy a piaci viszonyok néhány hét vagy hónap leforgása alatt is rengeteget változhatnak. Láthattuk, hogy a nyersanyag árak a töredékeire zuhantak alig egy éven beül, így ha ezt hozzávesszük a nyersanyag gyárakba fektetett összegek megtérülési idejéhez, már bizonyos szempontból egy igen kockázatos vállalkozásnak is tűnhet. Továbbá mint a fenti számokból jól látható az élelmiszer gyártása is csak manageri alapokon hozza vissza a befektetett összeget. Amennyiben piacról történik a nyersananyagok vétele és piaci béren történik a dolgozók alkalmazása, sajnos nem fog megtérülni a dolog.

Jelen cikkben sem került elemezésre azon eset mikor a gyárakhoz a nyersanyagot is az adott személy termeli meg. Az ebben rejlő lehetőségek megkönnyíthetik a termelést hiszen ilyenkor az estlegesen a nyersanyaggyárban megtermelt esetlegesen elenyésző profitot immár magasabb áron lehet értékesíteni.

Az étel gyárak inkább szolgálják manapság a biztos, kiszámítható önellátást, azt, hogy mindig ugyanannyiért állítsuk elő a saját igényünknek megfelelő ételmennyiséget, mint gazdasági célokat.

Végezetül utólag is köszönöm a korábbi cikkemhez történt visszajelzéseket.

________________________________________
Amennyiben bármilyen kérdésetek-észrevételetek van, írjatok levelet nekem
vagy keressetek a Gazdasági Minisztérium chat szobájában(#gm).
________________________________________


Tisztelettel:
Shekrat
Gazdasági Államtitkár