[GM]Elemzés a Fegyveriparról

Day 2,555, 12:13 • Published in Hungary Hungary • by Gazdasagi Miniszterium




Tisztelt állampolgárok, kedves olvasók!

Ezen cikkben a fegyver gyárak illetve a hozzá tartozó alapanyag gyártó cégek termeléséről és befektetések megtérülési idejéről szeretnék írni.

Kiemelném mindenkinek, hogy az általam közölt számok szigorúan a piaci áron alapulnak. A [] jelek között a plusz tartalmat tüntettem fel. Az alábbiakban láthatjátok hogy milyen alapértékekkel dolgoztam a számolások során.

Kezdjük először a fegyver előállításhoz szükséges nyersanyag gyárakkal. A befektetendő összegeket is odaírtam a könyebb átláthatóság végett.

Mint fentebb látható, hogy a valós napi termelés esetén a jelenlegi bónuszokkal kalkuláltam mind egy főre és mind a teljes termelésre vonatkozóan látható a dolog, illetve utolsó oszlopban megadtam a bónusz mentes értéket is. A megépítés árát mind aranyban mind CC-ben a későbbiek során a megtérülés végett tüntettem fel.

Most jöjjön a mindenki által várt rész: Nyereség és a megtérülés
Az alábbi képen a számolást a maximálisan alkalmazható munkással végeztem. Az első 2 szinten csak manageri munka végezhető későbbiekben 1 és az utolsó szinten 4 emberrel egészül ki.

Mint az látható a jelenlegi bónusz mennyiséggel nem térül meg a befektetés, már amennyiben elsősorban piaci béren alkalmazott munkásokkal próbáljuk a céget üzemeltetni (nyilván Q3-tól Q5-ig érvényes ez). Összehasonlításhoz mellékelek alább egy olyan képet ahol látszik, hogy hasonló kondíciók mellett 100% bónusszal hogyan nézne ki a megtérülési idő.

Mivel valószínűleg a legtöbb esetben a fegyver nyersanyag cégekben csak manageri munkavégzés történik, mellékelek egy csak Önmunkát tartalmazó táblázatot is.

A fentiekből annyit minden képp érdemes kiemelni, hogy láthatóan a fegyver nyersanyag előállítás nem az a terület, ahol érdemes munkások foglalkoztatásán gondolkozni. A sok féle befektetési forma közül viszont az egyik legegyszerűbb, hiszen a nyersanyag előállításnál költségekkel nem kell számolni (Kivéve persze a manageri munka adóját ami levonandó a [megtermelt mennyiség x piaci ár = profit] képletből. Csupán emlékeztetőül, a manageri munkánál munkabérnek a rendszer az ország gazdasági oldalán található átlag bért veszi alapul, mely egyébként az elmúlt 30 nap bérei alapján számítódik automatikusan.)

A bevételt leginkább a bónuszok mennyisége, és az aktuális nyersanyag árak befolyásolják. Ezen téren egyébként az utóbbi talán egy évben hatalmas csökkenésnek lehettünk tanúi, hiszen a korábbi állapotokhoz képest mára csak a töredékéért lehet eladni a fegyver nyersanyagot. A fő probléma ezen a területen az árak zsugorodása, amely a piaci verseny kialakulását hátráltatja. Be kell ugyanis látni, hogy hiába csak 0.01 huf a különbség a 0.01-0.02 ár vagy épp a 0.05-0.06 árak között, ez arányaiban mégis sokkal nagyobb különbséget jelent. Mivel a csökkentés legkisebb mértéke 0.01, így a jelenlegi 0.02 árhoz képest ha valaki a piacon csökkenteni próbál, akkor 50%-os kedvezményt kell nyújtania. Ellenben a korábbi időszakokban, ha a piaci ár mondjuk 0.06 volt és valaki kevesebbért akarta kirakni a terméket, hogy gyorsabban elvigyék, akkor a 0.05-ös ár a piaci árhoz képest csak 16,7% csökkenést jelentett.

Térjünk át a gyártásra. Alább egy összefoglaló táblázatot láthattok az építés és fejlesztés költségeiről, minden esetben az akciós fejlesztési árral számoltam (-44😵. (Itt is újfent szeretném hangsúlyozni a Minisztérium részéről, főleg a fiatalabb játékosok részére, hogy megközelítőleg egy-másfél hónaponként rendszeresen lehet számítani cégfejlesztési akcióval (44%-ossal), így semmiképp nem éri meg akción kívül céget fejleszteni, hiszen ezzel az így is horribilis hosszúságú megtérülési időket majd duplájára emelnétek). A későbbi adatok csak azt az esetet nézik amikor a nyersanyag a piacról lesz véve:

Az alábbi részben feltüntetésre került az egy elkészített fegyver költsége látható 40%-os bónusz és maximális dolgozói szám és manageri munkavégzés esetén.

Illetve a maximálisan alkalmazható dolgozói szám és önmunka mellett a teljes megtérülés ideje visszabontás nélkül.

A fenti tábla is remekül szemlélteti, hogy ha valaki tisztán piaci árakkal, bérekkel kíván ilyen jellegű befektetést eszközölni, úgy az első 6 minőségi szintnél soha nem fogja viszont látni a befektetett összeget. Összehasonlításhoz itt is mellékelem a 100% bónusszal történő termelést:


Illetve a harmadik eset mikor valaki csak manageri munkát végez, pusztán az összehasonlítás végett.

Mint a fenti esetekből is látszik a piaci áron történő termelés nem igazán kifizetődő, amennyiben a piacról történik a nyersanyagok beszerzése.

Összességében tehát elmondható, hogy a fegyver nyersanyagot előállító cégek mára már csak és kizárólag manageri munkára épülnek. Ennek ellenére azonban egy egyszerű, igaz nagyon hosszú idő alatt megtérülő, de épp ezért stabil befektetési forma a játékosok számára. Természetesen ez nem igaz minden szintre, hiszen a Q1 szint mindenképp veszteséges, továbbá a Q2 és Q4 szintek a magas arany árak miatt szintén nem ajánlatosak befektetés szempontjából. Ár érték arányban hosszú ideje a Q3-as bányák vezetik a listát, azonban azok számára, akik nagy jövedelmük miatt rendszeresen tudnak újabb és újabb cégeket alapítani, már sokkal inkább a Q5 bánya éri meg, pusztán azért, mert az elkölthető energia mennyiség véges,ha nem akarunk ilyesmire csokit pazarolni.

A fegyver gyárak terén pedig, nem meglepően a minőségi árúra van igazi kereslet. Az adminok hiába vezették be a rakéta gyárakat, nem tudtak Q1-Q6 szintek között olyan plusz forgalmat generálni amit a piac ne tudott volna ellensúlyozni. A Q7-es fegyverek azok a termékek, amelyek igazán keresettek, így az ebbe történő befektetés (miután a játékos megfelelő nyersanyag előállító cégparkkal rendelkezik) ajánlott lehet.

A fentiekben azonban két lényeges körülményről. Az egyik, a fegyver gyárakban rejlő azon lehetőség, hogy a megtermelt nyersanyagot ilyen formában lehetőség van értékesíteni. Például, elképzelhető, hogy valaki naponta termel több tíz ezer fegyver nyersanyagot, melyet alig tud értékesíteni a hatalmas kínálat miatt. Ilyenkor ugyebár, ahogy az a való életben is történik, válaszúthoz ér a termelő. Vagy piaci versenybe kezd és valahogy csökkentett áron de eladja a készterméket, főleg ha kényszer helyzetben van. Vagy átalakítja egy másik termékké, jelen esetben mondjuk Q7 fegyverré. Így a Q7 fegyver eladásánál nem csak a Q7 gyár profitja fogja a markát ütni, de a nyersanyag bányák profitja is realizálódni fog.

A másik körülmény, amivel igazából nem foglalkoztam a cikkben, a tőkeerős cégesek esete. Bizonyára a legtöbben átéltetek már pár akciót (pontosabban valamilyen küldetést, versenyt). Ezen események egyik közös jellegzetessége, hogy rövid időre megnövekszik a fegyver felhasználás, elkezdenek kiürülni a piacok és megemelkedni az árak. Azok a cégesek akik elég tőkével rendelkeznek, hogy hosszú ideig raktárra termeljenek, ilyen időszakokban az átlagos piaci árnál jóval többért képesek termékeiket eladni. Ilyen formán könnyen megtörténhet az, hogy egy cég napi értékesítés mellett alig hoz pár forint hasznot, ellenben ha valaki az árak ideiglenes emelkedésekor értékesít, akkor a teljes termelési időszakra vetítve az eredeti profit akár többszörösét is elérheti.

Végezetül utólag is köszönöm a korábbi cikkemhez történt visszajelzéseket. Remélem most már kevesebb hibát sikerült elkövetnem.

Amennyiben bármilyen kérdésetek-észrevételetek van, írjatok levelet nekem vagy keressetek a Gazdasági Minisztérium chat szobájában(#gm).



Tisztelettel:
Shekrat
Gazdasági Államtitkár