[GM]A játékosok vásárlási szokásai

Day 2,549, 10:46 • Published in Hungary Hungary • by Gazdasagi Miniszterium




Tisztelt állampolgárok, kedves olvasók!

Először is kezdeném a közérdekű bejelentéssel, lezárult az államtitkári jelentkezési lehetőség. Ennek eredményeként a Gazdasági Minisztérium csapata a következő személyekkel bővült:
Krisztian uj
TaylorTB
Honoratus
feher66

Most pedig térjünk rá a cikk valódi témájára. Történt ugyanis az előző hónapban, hogy a vámpolitikáról szóló elemzés készítése közben felmerült benne, jó volna általánosságban látni a vásárlási szokásokat, mennyire befolyásolja az embereket az ár, milyen termékeknél, és mennyire hajlandóak utazgatni vagy chaten kereskedni a jobb ár érdekében. Összesen 160 kitöltés érkezett a felmérésre, ami figyelembe véve a ténylegesen aktív játékos tömegünket, úgy gondolom igen csak reprezentatívra sikeredett.

Első körben az érdekelt, mennyire élénk még a feketepiac (tehát az erepublikos piac modulon kívüli kereskedelem, legyen az akár chaten keresztül is). Anno amikor közel 6 éve mibbiten megalapítottam az első magyar feketepiacot (akik még emlékeznek rá #piac néven), bőven csak akadt kereslet és így persze kínálat is. Jó ideje azonban, legalábbis chaten láthatólag visszaszorult ez a kereskedelmi forma.





A fenti diagram azonban biztosabb támpontot ad a kérdés megválaszolásában. Láthatóan a válaszadók 56,25%-a egyáltalán nem használ feketepiacot. Jelentősebb csoportot képviselnek még a feketepiacot csak 10%-ban használók (az összes válaszadó 19,37%-a) valamint a feketepiacot csak 20%-ban használók (az összes válaszadó 11,87%-a) aránya. Összességében azonban mégis azt a megállapítást tehetjük, hogy igenis jelentős szerepet képvisel továbbra is a magyar játékosok életében a feketepiac. Ez persze nem a feketepiac használtságának arányában áll, inkább abban, hogy a játékosok közel fele (46,75%-a) még most is igyekszik valamilyen formában a piaci áraknál olcsóbbakat találni (jellemzően az árkülönbség az adó meg nem fizetéséből adódik első sorban).

Bár a feketepiaccal nyitottam a sort, ami elsősorban érdekelt a felmérés elkészítésekor, az az erepen belüli piaci megoszlás, vagyis a magyar piac vs. külföldi piacok versenye.





A válaszadók 61,25%-a a magyar piac elkötelezett híve, hiszen őket semmilyen gazdasági változás nem befolyásol abban, hogy hol vegye meg a szükséges termékeket, hiszen azokat kizárólag a magyar piacról szerzik be. Az előbbinél jóval kisebb, de mégis jelentősebb csoportot képviselnek a külföldi piacokat 10%-ban használók (az összes válaszadó 14,37%-a) a külföldi piacokat 20%-ban használók (az összes válaszadó 8,75%-a) és a külföldi piacokat 50%-ban használók (az összes válaszadó 5,62%-a) aránya.

A két diagram közötti hasonlóság kísérteties, de nem megmagyarázhatatlan. Bár egyesével nem vetettem össze a két csoport válaszadóit, a hasonlóság leginkább azzal magyarázható, hogy azok, akik a szükséges termékeket valamilyen arányban külföldi piacon vagy feketepiacon szerzik be, nagyban befolyásolhatóak az árakkal. Tehát úgyis fordíthatnánk az egészet, hogy a külföldön vagy feketepiacon vásárlók köre megközelítőleg hasonló, hiszen jellemzően mindkét vásárlás esetén a cél az olcsóbb termékhez való jutás.

De ha már az árnál, mint befolyásoló tényezőnél járunk, erre is irányult a felmérés egyik kérdése.





A fentiek tudatában nem meglepő, hogy azok aránya, akik nem vásárolnak külföldön, és nem használják a feketepiacot sem, hasonló, mint a fenti diagramon azok aránya, akiket egyáltalán nem befolyásol az ár. Az is kijelenthető, hogy azok használják 10-20%-ban a külföldi vagy fekete piacokat, akiket csak kis mértékben befolyásol az ára. Ekként viszont egy olyan összefüggést is fellelhetünk, miszerint minél jobban befolyásol valakit a termék ára annál inkább hajlandó külföldre látogatni vagy fekete piacokat felkeresni, hogy az adott terméket olcsóbban szerezhesse meg.

Érdekelt azonban az áron túl az is, hogy mely termékek beszerzésénél jelent leginkább befolyásoló tényezőt az ár. Azt már a felmérés elindításakor biztosra vettem, hogy a fegyver fog első helyen végezni, mint az a termék, amit a legtöbben használnak, és amelynél az önellátás jóval alacsonyabb, mint az ugyancsak általános használati termék, az étel esetében.





A felmérést követően az eredmények a vártaknak megfelelően alakultak, hiszen az első helyen a fegyver végzett. Ennek oka leginkább a fentiekben ismertetett tényen alapszik, tehát hatalmas a kereslet, azonban jóval kevesebb ember tudja előállítani magának (lévén itt a Q7 fegyver e leginkább keresett minőség) mint az ételt, ahol egy Q1-es gyár már ugyan annyira használható, mint egy Q5-ös vagy Q7-es. A második helyre azonban nem az étel, hanem a ház futott be, ami leginkább a termék magas árának köszönhető. Jóval kevesebb fogy belőle, jóval magasabb az előállítási költség is, és persze kevesebb is fogy belőle, mint az előzőekből. Ezért a házak esetében akár már 1-1 termék vásárlásánál lehet akkora ár előnnyel találkozni, amelyért megérheti azt nem a magyar piacon beszerezni.

Az utolsó kérdésről (ami a megspórolt pénzekkel volt kapcsolatos) nem készítettem külön diagramot, lévén való igaz, hogy igen nehéz megbecsülni, ha valaki nem számolgatja egész hónapon keresztül ezt az értéket. Egyébként kb. 50.000 forintról van szó. Ez persze újfent kiemelném, csak a megspórolt összeg, vagyis a magyar piaci ár és a külföldi vagy fekete piaci ár különbözete. Ha csak azt feltételezzük, hogy a játékosok egy átlagos 10%-os különbözet esetén már hanyagolják a hazai piacot, akkor valójában a magyar piac egy több százezer forintos forgalomtól esik el ez által.


Amennyiben bármilyen kérdésetek-észrevételetek van, írjatok levelet nekem vagy keressetek a Gazdasági Minisztérium chat szobájában(#gm).


Tisztelettel
Imre Norbert
Gazdasági Miniszter