Valós élet Vs. Játék

Day 2,501, 04:28 Published in Hungary Hungary by FecoPapa
Sziasztok!

1 napja sincs, hogy megírtam az első cikkem, mivel egy feladat kényszerített rá. Nagy örömömre hamar meglett a 25 hozzászóló játékos! (Pár előfizetőm is lett, aminek külön örültem. 🙂 ) Ismételten köszönöm mindenkinek! Viszont a küldetés folytatódik. (3 cikk , 3x 25 hozzászólás) Újat még most sem tudok írni, mert magam is újonc vagyok, de ha egy cikk nélküli szövegre kapnám a hozzászólásokat, kicsit kellemetlenül érezném magam. Ezért is írok egy apró véleményt/észrevételt , ami minden játékban megtalálható. Természetesen itt is örülni fogok minden hozzászólásnak a cikkel kapcsolatban.

Ahogy a cikk címe is sugallja , a valós élet befolyásáról a játékban,(vagy épp fordítva) szeretnék egy kisebb monológot írni. Nem vagyok semmilyen lélekbúvárnak kitanulva, tehát ez a cikk csak egy szimpla vélemény. Ha van időd elolvasni,talán még érdekesnek is találhatod.

Sokszor hallani, "ne keverd az életet a játékkal!" . Ez ugyan nagy igazság , de mint minden igazságnak , ennek is van bökkenője. Hogy ebben mi? Csupán az, hogy a sokszor maximálisan rejtett profilok mögött valós emberek vannak, akik az ilyen és ehhez hasonló játékokban élik ki kreativitásukat , kíváncsiságukat , haragjukat , örömüket ,.... Végtére is a játékos érzelmei és gondolkodása teszi a profilt egyedivé. Anélkül semmit sem ér maga a játék. Sokszor, ha a kreativitást éli ki valaki, még tanulhat is egy játékból. Egy bizonyos határon belül egy kis érzelmi hozzáadás nem is árt. A gondok ott kezdődnek, mikor valaki túlságosan is belefeledkezik egy játékba és már a valós életet tekinti másodlagosnak. Komolyabb túlzásokról "sajnos" nap mint nap lehet olvasni, mikor valaki egy szuperhősnek érezi magát és repülni próbál , mint a karaktere. Számomra elgondolkodtató , hogy vajon mi az, ami ennyire össze tud zavarni egy embert. Mért tartunk ott, hogy egy idő után a játék béli énünk kezdi átvenni a valós életet, holott azt pont azért hozzuk létre, hogy mások lehessünk? Ennyire szörnyű lenne a mai világ, hogy a saját valóságunk már kezd érdektelenné válni és inkább egy virtuális világot higgyünk valósnak?
De nem szeretnék csupán az alsó veszélyes határról írni. Hisz rengeteg jó oldala is van. Ezeket én is minden nap megtapasztalom. Az egyik legjobb a új barátságok kötése olyanokkal, akik hasonló nézeteket vallanak. A gondolkodásmód és stratégia fejlesztése sem utolsó szempont, melyet később a valós életben fel tud használni az ember. Nem utolsó sorban az információk hegye amellyel az emberi kíváncsiságot csillapíthatjuk . ( Már ha épp nem tompító , hanem valós és hasznos ! ) Szerintem ezek ("és még sok más hasznos") kellene hogy legyenek az elsődleges felfogás alapjai és nem az "én vagyok a repülő minő manó és a tömeggyilkos atomgolyó keveréke a valós életbe"



A végére egy apró kérdésem is lenne. Örömmel fogadok minden választ!

Ti mennyire viszitek bele a játékba, a valós életet? Vagy épp fordítva, a játékot a valós életbe?


További jó és hasznos játékot kívánok mindenkinek! Köszönöm, hogy időt szántál a cikkem olvasására és hogy támogattál 1 hozzászólással a feladatom elvégzéséhez. Ha érdekesnek találtad a cikkem, nemsokára még 2 lesz 🙂

Tisztelettel: Fecó Papa