Ha én lennék elnök[pályázat]

Day 2,706, 23:07 Published in Hungary Switzerland by arany0s
Ha én lennék az elnök! [PÁLYÁZAT]


Avagy az állami szubvenció kérdése?!


Hetek, sőt hónapok óta gondolkozom egy projekten. Igazából három csontig-hatoló problémát szeretnék megoldani vagy legalábbis enyhíteni. Igazából a problémák az egész e-magyar társadalom szintjén és globális szinten is fellelhetőek. Kínálkozik lehetőség, hogy orvosoljuk. A gazdasági modul gyengeségeit, a fejlesztők által elhibázott Rakétagyár alapanyag költségeit és emeljük a fenntartható sebzést Eszköz adhatunk minden kis és közepes karakternek, hogy tegyenek valamit, ami segít.

Ez a cikk döntően a gazdaságba való állami beavatkozásról, annak költségeiről és várható hatásairól fog szólni. Hogy miért is? Mert az állam akkora piaci szereplő, és rendelkezik akkora forrással és képességgel, hogy a gazdasági modulra hatást gyakoroljon. Program vagy programok által a keresletet növelni tudja, a kínálatot egyensúlyi pontra tudja szorítani.
Mindenki egyetért abban, hogy a gazdasági modullal a fejlesztők mostohán bántak, elég jelentős a túltermelés. Emiatt a piac akadozik. Itt van egy ötlet arra, hogy hogyan orvosoljuk a problémát.

Fegyverpiac

Az államnak van már egy programja ("harci-csomag") amivel lehetőséged ad, kis és közepes játékosoknak, hogy q7 fegyverrel harcoljanak. Fogalmam sincs , hogy a piacról vásárolják, adományból kapják, vagy saját gyárak útján termelik meg az ehhez szükséges mennyiségű fegyvert. De a piacon van még 6 más minőségű fegyver is.

A játékban van egy elhibázott fejlesztés aminek a célja az lett volna, hogy felszívja a túlkínálatot a fegyverekből a piacon. Sajnos erre nem fektettek kellő figyelmet és a beállított korlátok, az épületek árai és a gyártáshoz szükséges késztermékek (q1-q6) igényelt mennyisége miatt, ez meghiúsult. De igazából csak két komponens mennyisége és árai miatt lesz ez hosszútávon (Ha a TP medál után járó bevétel összege, felülmúlja a rakétagyártás költségeit.) vállalhatatlan. A cikk főként arról szól, hogy mi lenne ha az állam bátorítani a játékosokat (részben vagy egészben), hogy ezt a funkciót kiaknázhassák, vagy azt a periódust meghosszabbítsák amikor érdemes ezt a lehetőséget használni. Akkor most felpróbálom sorolni ennek az előnyeit és hátrányait.

Előnyök

1.: Diverzifikálja az államilag támogatott fegyverek mennyiségét és minőségét.
2.: Egyéni és társadalmi szinten a harcban akár döntő is lehet. (Bh medál biztosítása kevesebb ütésből kevesebb "exp"-vel vagy egy mini csatában megadja a döntő késhegynyi előnyt.)
3.: Beavatkozik a gazdaságba, stimulálja egy terület alterületeit.
4.: Felszívja a túltermelés okozta túlkínálatot.
5.: Emeli az egyén vagy divízió sebzését, hosszabb távon az átlagsebzését.
6.: Az egyének figyelmét ráirányítja a kínálatra.
7.: Alkalmat ("event"-et) lehet rá szervezni.
8.: Megfelelő volumen és érdeklődés esetén akár egyes divíziókban "epic"-é lehet tenni a csatákat, úgy hogy lényegében senki nem vállalja a vezető szerepet ezzel elesve attól, hogy "epic"-ben üssön.
9.: "Damage control" eszköz, amit egyetlen állam sem használ.
10.: Megszünteti vagy mérsékli a támogatásokban a méretkülönbség és játékidő miatt meglévő különbséget.

Hátrányok

1.: Az államnak ez lényegesen több játékbeli fizetőeszközbe kerül, mintha zsolddal ("CO"-val) vonzza be a sebzést.
2.: Az egyénnek is jelent egy befektetést.
3.: Infrastruktúrát (fegyvergyárakat vagy raktárt) igényel, ha az állam magára vállalja bizonyos komponensek gyártását, vásárlását és osztását.
4.: Az infrastruktúra mennyisége és minősége nagyobb összegű befektetést igényel.
5.: N+1. feladat az amúgy is túlterhelt állami létesítménynek vagy létesítményeknek.

Megvalósítás

Közvetlen beavatkozás

Kétféle módon lehetne megvalósítani, az első a közvetlen beavatkozás esete. Ebben az esetben az állam kétféle módon járhat el. De az a közös mindkettőben, hogy a piacról vásárolja fel a fegyverkomponenseket.
Meglehet vásárolni a teljes mennyiséget 2 darab legyártására játékosonként. Vagy csak a gyártás szempontjából legdrágább komponenseket (q5 és q6). De a helyzetet még tovább lehet árnyalni azzal, hogy az állam csak bizonyos mennyiségű és minőségű komponenseket vásárol. Ez már részletkérdés. Mindenképp hozzájárul az állam a programmal ahhoz, hogy a kereslet növekedjen, az alsóbb kategóriájú fegyvergyárak által kibocsátott árú elkeljen.

Előnyök

1.:Az állam nem idéz elő túltermelést.
2.:Közvetlenül avatkozik be a fogyasztás növelésért.

Hátrányok

1.:Költséges.
2.: Csak megfelelő volumen esetén lesz szignifikáns a hatás.

Közvetett beavatkozás

Az állam felépít egy bizonyos mennyiségű és minőségű infrastruktúrát. Ez a legdrágább komponensek, azaz a q5 és q6 gyártását végzi. Két lehetőség van. Az állam beszed valamiféle díjat, ami jelentősen a piaci ár alatt van, mint a "harci-csomag" esetében. Ebben az esetben a dolgot önfenntartóvá lehet tenni érdeklődés esetén. Vagy bizonyos stratégiailag és taktikailag indokolt időszakokban( verseny, éles csata, aminek van valamiféle döntő szerepe)ingyenesen az érdeklődők/igénylők rendelkezésére bocsátja.

Előnyök

1.: Kevesebb költséggel jár.
2.: Q1-q4 fegyverek és gyárak esetében nő a kereslet és profit.
3.: A játékosoknak kevesebb a költsége egy "Tp" medál elérésében.
4.: Több "TP" medált lehet elérni amik profitot jelentenek, "D1" esetében.
5.: Nő a sebzés játékos és divíziószinten.
6.: Akár "BH" medálok biztosítására is lehet használni.
7.: Gyorsabban lehet elérni a "TP" medálokat, kevesebb "exp"-vel.

Hátrányok

1.: Q5 és q6 komponensek iránt csökken a kereslet.
2.: Az állam termel, nő a túltermelés.
3.: Q5 és q6 fegyvergyárak termékei esetében csökken a kereslet és esik a rentabilitás.
4.: Az infrastruktúra kiépítése egyszeri nagyobb beruházási költséggel jár.
5.: Biztosítani kell a munkaerőt.

Költségek




Konklúzió

Költségesebb, mint a zsold amit millióra vetítünk. Mindenképp kell hozzá a megfelelő infrastruktúra, mivel a költségek 100 játékosra vetítve, rakéta gyár szintjeivel árnyalva, irgalmatlanul magasak és kereken nem éri meg egyes csoportokat támogatni a minimális bevonzott sebzés miatt. De mivel a támogatás, nem aki kapja-marja, alapon működik. Ezért magyar állampolgársággal rendelkező játékosokhoz kerülne, illetve társadalmilag igazságos, ha az elosztó szerep oldaláról közelítjük meg a dolgot. Remélem azért nem számoltam el a dolgokat 🙂


Más területek aminél érdekes lehet a szubvenció.

A másik terület, aminél érdekes lehet az állami beavatkozás az a házak kérdése. De ezt csak olyan módon tudom elképzelni, hogy az állam megállapodik pár gyárossal. Az akció lényege az lenne, hogy minimális befektetéssel bizonyos mennyiségű és minőségű házat vásároljon az állam, olyan módon, hogy a gyáros érdekei nem sérülnek, null szaladósra vagy minimális profittal zárja a tranzakciót.
A megvásárolt házakat fel lehetne használni a "DEFCON" programban jól teljesítő helyezettek díjazására.


A másik kritikus terület a Gerilla harc. Tisztában vagyok azzal, hogy mennyi "Bug" van benne és hogy a győzelmi arány mennyire kritikus. Illetve kritikus az, hogy ki ellen játszik a játékos. De, ha belegondolunk abba, hogy 5 ütésből és gerillaharcból, legrosszabb esetben 15 ütést lehet kihozni. Akkor lehet, megéri foglalkozni a problémával. Nem kell mondanom, hogy mennyi "exp"-t lehet spórolni. Foglalkozni kell a gondolattal, hogy valami módon, morálisan vagy pénzügyileg támogatni kell ezt a tevékenységet. Mindenesetre örömmel venném, ha a szociális minisztérium felvenné egyszer pályázati témák közé a Gerilla "tutorial"-okat.


A cikk komolysága miatt kénytelen voltam a hölgyeket elrejteni. Ide, meg ide meg ide.
De természetesen nem maradtak ki, amúgy meg csöcsöket a közlönybe.