[STAT] Adóztatás az eVilágban, költségvetési kapcsolatok szerepe az adózásban

Day 2,334, 10:24 • Published in Hungary Hungary • by Mandalaa


Az adópolitikák országonként váltakozó színes világába pillanthatunk be. Megtudhatjuk, hogy jelenleg milyen adókulcsok a népszerűek, milyen adóztatási stratégiák mentén alakítják adópolitikájukat az országok, s nem utolsó sorban hozzávetőlegesen milyen adóbevételi szintek érhetőek el általuk.


Világszerte megváltozott az adózással kapcsolatos felfogás már egy ideje. A WORKTAX felváltotta az income jövedelem típusú adót, mely utóbbi csak az alkalmazottak bérét sújtotta, míg a worktax a menedzseri munkát is bevonta az adóztatásba.
A propaganda szerint a kormányokat szerették volna segíteni több adóbevételhez jutni a változtatással, azonban ez úgy igaz véleményem szerint, hogy a fejlesztők túltermelést megalapozó tudatos törekvései következtében látták – a privát statisztikáikban – a csökkenő tendenciát az income adóból befolyt adóbevételek kapcsán.
A worktax intézményének az lett középtávon az eredménye, hogy az országok túlnyomó része levitte az alkalmazotti bért és a menedzseri munkát egyaránt megadóztató WORKTAX-ot 1-3% közé. Ma ez a helyzet.



Jelenleg 54 ország adóztat jövedelmeket az 1-3%-os sávban, s a legmagasabb arány ezen belül is az 1% adókulcsnál figyelhető meg. Van öt olyan ország, amely az 1% worktax mellett igen magas fegyver vat-ot (20-25😵 állapított meg.



Aktuális állapot szerint 45 ország tartozik az 1-3%-os tartományba. Az 1%-os fegyver áfa kulcsot választó országok immár 27-en vannak. A 3% a második helyezett, majd az 5%-os kulcsé lett a bronzérem.



Az étel áfáját 30 ország választotta az 1-3%-os szegmensben. A legkisebb adókulcsot 24 ország alkalmazza. A második helyezett az 5%-ig meg sem áll, míg a 3. helyezett adókulcs a duplája, 10%.


Következtetést korai még levonni az eddigiekből, hiszen az adóformákat külön-külön vizsgáltuk. Az adóztatást a továbbiakban a 3 000 lélekszám feletti országokra tekintjük át, hiszen ezek az országok már bizonyosan tényezői eFöldünknek.



A TOP országok körében eléggé változatos a kép, adóztatás ügyben. USA kirí a 10%-os worktaxával, és Argentína is a 7%-kal, de például az amerikiaknál nyilván egy újszülöttnek is van havonta 50-100 dollár zsebpénze. A spanyolok a 6%-os fegyver áfában látják a kielégítő mértéket. A brazilok és szerbek a 10-9%-os étel áfáját tartják megfelelőnek.

Átlagos:
► woktax 3,53%,
► weapon vat 3,00%,
► food vat 4,33%

Megoldások sokasága vajon meghozza-e a kívánt adóbevételeket?




A hozzánk hasonló népességű országok közül nálunk a legkevesebb az adóbevétel. Csak a hazai adóbevételeket vettem figyelembe.
Chile adópolitikája hasonló a miénkhez, csupán 1% worktax különbség van köztünk (náluk 3😵. A napi átlagos adóbevételeink között 14 644,31 CC a javukra. Ez nem jelenti azt, hogyha mi is 3%-ra emelnénk, akkor nekünk is akkora bevételünk lenne, mert számos olyan tényezőtől függ, amelyre nem tudjuk, vagy részben tudhatjuk a választ. Ilyen tényezők lehetnek az aktívak száma, az országban végzett menedzseri munkák száma, az alkalmazottak száma, cégpark nagysága, a feketekereskedelem kiterjedtsége, a birtokolt bónuszok száma, a játékosok anyagi IRL helyzete (mennyit költenek a játékra), stb.

Romániában mindhárom kulcs 5%, így náluk már 42 ezer felett alakul a napi adóbevétel, viszont a töröknél mind 3%, amely 28 000 CC bevételi szintet jelent.
Egyébként nálunk is 26-28 ezer CC napi átlagos bevétellel, esetenként 30 ezer feletti plusszal számolhatunk a worktax 3%-ra emelésével.

A spanyoloknál 3% worktax (WT) és 6% fegyver áfa 36 ezer CC napi átlagos bevételt hoz a konyhájukra. A görögök esete még érdekes: 4% WT, fegyver és étel áfa 2% 37 ezer napi bevételre elégséges.


Körülbelül ezt kell látnunk az adóztatással és annak hozadékaival kapcsolatban. Az adókulcsok és az állami bevételi szint meghatározása a közös céljainktól függ. Ha kijövünk kevesebből, akkor jó a jelenlegi helyzet. Ha több bevételből szeretnénk gazdálkodni, akkor meg kell terveznünk először azt, hogy mire mennyit szánnánk akár hónapról hónapra:
→ Kalkulált CO keret,
→ Közéleti (pl. oktatás) célok,
→ Támogatások (pl. edzőtermi)
→ stb.
→ Mennyit tehetnénk félre.

Nyilván nem lehet fillére pontosan tervezni, mert nem egyformák a hónapok sem, valamikor több CO kell, valamikor kevesebb is elég, de valamilyen formában fontosnak érzem a ciklusok közötti költségvetési tervezést az adóbevételek célhoz kötöttsége miatt.
Lehet, macerásnak tűnik ez így, viszont ha a közösség látja a közös célt (mire költünk), akkor talán a többség szívesebben vállalja a közterheket.

Bízom benne, hogy hasznos tudtam lenni, s egyben gondolatébresztő is.


Tisztelettel:
Mandalaa
Mandala Ferdis