Join the new world

Tisztelt állampolgárok, kedves olvasók!

Ahogy azt már a hétvégén említettem, a ciklus második elemzésének témája az országok vámpolitikája. Ez egy olyan terület az erepes gazdasági modulon belül, ami jó formán a legkevesebb figyelmet kapja. Itthon lényegében 6-7 éve beálltunk a totális védővámok rendszerébe és az óta egy két kivételes és átmeneti alkalomtól eltekintve nem is foglalkozott senki ezzel a területtel.

Ezért úgy gondoltam némi érdekességként kissé kitérnék az egyes vámrendszerekre. A cikk alapját kizárólag az országok jelenleg is gyártható késztermékeire kivetett vámjai (tehát az étel, fegyver és ház piacokon lévő vámok) valamint e termékek árai adták.

Vámrendszerek

Mivel az erepublik gazdasági moduljára is jellemző az a letisztult és egyszerű forma (érts😛 borzasztóan lebutított) így túl sok féle csoportosítást nem lehet találni. Az országok képviselői kezdeményezhetik a különböző termékek vámjának beállítását 1 és 99% között. Ezért általánosságban beszélhetünk a teljes védővámokkal ellátott piacokról, a vámok nélküli szabad piacokról, és az olyan országok piacairól, amelyek e kettő véglet között, valamilyen vegyes módszerben alkalmaznak vámokat.

Ebből a megközelítésből az erepublik 74 országa a következő módon oszlik szét:

Teljesen szabad piacokkal (tehát mindhárom vizsgált terméknél 1%-os a vámokkal) rendelkeznek:




Totális védővámokkal ellátott (tehát mindhárom terméknél 99%-os a vámokkal rendelkező) piacok országai:



S végül a vegyes vámokat alkalmazó országok. Azonban ezen belül is inkább két csoportra bontottam a piacokat attól függően, hogy többségében alacsony vagy magas vámok jellemzik a piacukat (a 30% vagy a fölötti vámokat már magasnak tekintettem, mint láthatjátok, figyelemmel arra, hogy 30% már bizonyosan olyan nagy plusz terhet jelent, ami gátolja az adott ország piacán az import versenyképes eladását):

Többnyire magas vámokat alkalmaznak:



Többnyire alacsony vámokat alkalmaznak:



Jól láthatóan a szélsőséges vámpolitikát alkalmazók vannak a legkevesebben. Azonban ha megnézzük az országok nagyságát (és itt nagyság alatt lakosság nagy számára gondolok) az egyetlen hasonlóság az egyes csoportokon belül az, hogy nincs hasonlóság. Mindkét szélsőséges esetben egyaránt találhatunk nagy népességű, és kis népességű országokat. Egyebekben a bónuszokkal történő összehasonlításnál is hasonlóan vegyes a kép, de erre a későbbiekben még kitérek.

Megfigyelhetjük azonban azt is, hogy a teljesen szabad, vagy ahhoz közelítő piacokkal rendelkező országok jóval nagyobb halmazt képeznek, mint a nagyrészt magas, vagy teljes védővámokat alkalmazó országok. Tehát azon túl, hogy az adminok is ez irányba tettek lépéseket, egyre nagyobb fokú globalizációnak lehetünk tanúi.

Viszont álljunk meg egy pillanatra, hiszen milyen admini lépésekre is gondolok? Nos, az újabbaknak annyira talán nem feltűnő a változás, azonban az utóbbi években jó pár olyan gazdasági “újítás”-nak lehettünk szemtanúi, melyek ez irányba hatottak. Az egyik legjelentősebb álláspontom szerint az egységes monetáris piac megteremtése. A másik pedig a cégenkénti piaci részvétel beszüntetése. Előbbi elég egyértelmű változást hozott, hiszen innentől kezdve az országok monetáris politikája, és valutáinak védelme, mint piaci befolyásoló tényezők megszűntek. Utóbbi pedig azzal, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy bárki,( tehát akár céggel egyáltalán nem rendelkező is) képes a megvásárolt terméket a saját országa piacára kitenni. Mondanom sem kell, elég jelentős hatással volt a globalizációs folyamatra ezen változtatás is. Hiszen ettől kezdve nem kellett gold százakat invesztálni a játékosnak azért, hogy mondjuk Q7 fegyvert áruljon. Tehát a globalizáció erep gazdaságában leginkább azzal valósul meg, hogy egyre inkább eltünnek az országonkénti piacok, és az árak egyre jobban egységesednek.


Mivel azonban a teljes cikk igen hosszúra sikeredett, a második részt csak a hétvégén adom majd ki. A következő részben kifejezetten a legnépesebb 15 ország lesz a figyelem középpontjában. Továbbá a vámok bónuszok és termék árak viszonyára is ki fogok térni.

---

Amennyiben bármilyen kérdésetek-észrevételetek van, írjatok levelet nekem vagy keressetek a Gazdasági Minisztérium chat szobájában(#gm).

---

Tisztelettel
Imre Norbert
Gazdasági Miniszter