Mát megint az Asteria...
Juszuf ibn Juszuf
Üdv mindenkinek!
Az elmúlt időszak ismét érdekes külpolitikai változásokat hozott. Bebuktunk egy bolgár konspirációt, majd azon ment a vita, hogy menjünk-e a lengyelek ellen. A nagyobb szövetségek közül aktuálisan csak az Asteria maradt porondon. Ettől úgy látom, sokan megijedtek. El ne töröljenek minket-mondják. Igazából ezzel egy probléma van. Ezt eddig is megtehették volna (legutóbb CH ostromakor). Tény, hogy amennyiben úgy döntenének, semmi esélyünk nem lenne. Ezért nem tudunk aktívan kormányszinten harcolni a románok ellen, és ezért nem érdemes a külpolitikát a románokra építeni (hozzáteszem: nem vagyok nagy románbarát). Jelenleg, ahogy már egy ideje megy, hiány van a megbízható szövetségesből, kb.:maradtak a szerbek. Mielőtt a SerHun "oszló, bűzös hullája" előkerülne: eddig nem tettek aktívan ellenünk, sőt. A románokkal való viszonyuk, az ő problémájuk, ebben a kérdésben ők semlegesek, ezt szerintem fogadjuk el ( ismét :miért is kellene a külpolitikát a románokra építeni)? Még egy dolog (mindenki értse, ahogy akarja): ha valaki szövetségesnek esetleg nem jó (mi is a követelménye?), ellenségnek még halálos lehet. Nem kell hergelni.
Jelszó lett a semlegesség is. Ne legyünk Asteria, se más szövetség része. Ennek akkor lenne értelme, ha:
1. minden oldalról tudnánk barátokat szerezni, akiket a többiek érdekeinek figyelembe vételével tudnánk támogatni.
2. nem kihalóban lennének az eddigi szövetségi rendszerek.
Mi lehetne akkor a megoldás?
A felbomló rendszerek hatalmi űrt hagynak maguk után, mely valamilyen formában kitöltésre fog kerülni. Egyelőre ennek menete megjósolhatatlan. Egy Asteriához hasonló erős szövetség egyébként is kedvez az ilyen folyamatoknak, a többi ország veszélyeztetve érzi magát (lásd.: pl.:napóleoni Franciaország esete). Nekünk ezt a hullámot kellene meglovagolnunk,új kapcsolatokat keresnünk, benne lenni az újban, aktívnak lenni. Aztán ha felálltak az új viszonyok kialakultak, akkor jöhet az Asteria lerohanása... Bukarest vár 🙂
Éljen az e-Haza!
Comments
Megijedtünk attól, hogy eltörölnek minket. Attól miért nem ijedünk meg, hogy a fél világ lenéz és kiröhög?
Miért nyelünk be mindent Budapest ostromlóinak a szövetségeséért, serhun fedőnéven? Miért tekintjük az ellenségeink barátját, s egyáltalán bárkit, a gazdánknak? Miért keressük az asteria kegyeit? Ki nem szarja le az asteriát, de tényleg? Miért vagyunk proasteria ország, mikor annak tagjai elfoglalták Budapestet, az pedig, akit a barátunknak hazudunk, az ellenségeink szövetségese, és a jetik legnagyobb barátja? Miért akarunk az ellenségeink kedvében járni? Miért ígérte meg a kormány bosszút, ha az nincs? Miért nincs bosszú? Miért nem próbálkozunk legalább? Miért nem kötünk a barátainkkal MPPt? Mert az ellenségeink nem engedik? Miért vagyunk ilyen gyávák? Miért hazudsz susussk? Miért nyerhet egy elnök hazugsággal választást, és miért nem kapott még egyetlen impícset sem?
Remek kérdések, de sajna nem kapunk rájuk sose választ. Egyedül azt tudják hajtogatni, hogy: "a SerHun örök, a SerHun elpusztíthatatlan"
De valójában: A SerHun halott.
Nem a SerHun lenne a lényeg. Kellenek új barátok, és kell egy Asteria-mentes politizálás.
Juszuf, emiatt lényeges a serhun, mert ezzel indokolják a proszartéria státuszt.
Ne ezt kellene a fejekből kiverni! Ha a szerbek mondhatják, hogy barátok, de a románokkal jóban vannak, mi is mondhatjuk, hogy jóban vagyunk velük, de a románokkal (és az Asteriával) nem! Ha igaz barátaink, akkor ezt elfogadják. Az meg végkép tarthatatlan, hogy egy ország miatt közeledünk egy olyanhoz, ahol gyakorlatilag csak ellenségeink vannak. Ez csak akkor működne, ha ezzel kikapcsolnánk őket, de ez nincs így!
A megoldás a jelenlegi helyzetre, hogy a barátaink oldalára állunk,
Én inkább leszek eltörölve a barátaim oldalán, minthogy az ellenségeim kegyét keressem, mindenki előtt elásva magamat.
Többre vagyunk képesek,mint az hisszük magunkról. CH-át sem tudták elfoglalni az ellenségeink, az adminiszrátorok adták nekik. Milyen rohadt érdekes már, hogy amikor volt az a bizonyos Magyarország-szartéria míting, ott is lenéztek, amikor pedig "belebegtettük" az átállást, mindjárt visszavettek a pofájukból. Ennyit az erőviszonyokról. Csak a gyávaság gátol bennüket, semmi más.
De egy kis izgalom sem ártana. És ha eltörölnek? Akkor mi van? Ennél mélyebbre már úgy sem süllyedünk. Mennyi pénzt hajlandóak elCOzni ellenünk? Csak Budapestig tudtak menni (csalással), másnap már elfogyott a harci kedvük. Simán hoztuk az RWket. Az FF+TP kombó is csak jól jön.
Jogos a felháborodás. De kérdem én, mennyi barátunk maradt? Még a saját országunkban is egymás ellenségei vagyunk! Ezért írtam, hogy a jelenlegi helyzetben új barátok után kellene néznünk ahelyett, hogy az Asteriában, pro-Asteriában gondolkodunk. Ettől függetlenül még mindig nem értem, hogy miért nem tudjuk elfogadni, hogy attól még lehet egy ország a barátunk, hogy semleges marad. Tényleg ennyiből álljon a külpolitika? Aki a románok ellen az velünk, a többi az ellenségünk? Tényleg elérték a jetik, hogy csak róluk szóljon a játék!
CH ostrománál tudtommal már nem volt akkora tömeg ellenünk, mint előtte. Mint fentebb is írtam, nem vagyok ellene a jetinyírásnak (jacáék ezt jól is csinálják), de felesleges dolgokat nem szeretek csinálni. Most nincs esélyünk. Ez nem azt jelenti, hogy az ő érdekeik szerint kell politizálni! Sőt! Gyűjtsünk új barátokat, alapítsunk velük egy új szövit, utána nekimehetünk az Asteriának. A bosszúra tett ígéretet nem kommentálom. Sejtettem, hogy nem teljesül (másik oldalról nézve persze kérdés az is, hogy elfogadta volna-e a nép, hogy nem azonnal állunk bosszút). A lényeg, hogy ne a vörös köd irányítson bennünket. A bosszú hidegen tálalva jó 🙂
Juszuf, ezt a blablát olvasom itt 5,5 éve, sosem alkalmas az időpont románt ütni.
Mindig unalmas ping pong a románt ütni, de az ezredik ukrán RW és az ezeregyedik osztrák RW az sziontén buli, nem unalmas.
Csak a román ping pong nem megy.
Pedig nem bonyolult:
Ütni kell a románt, nem pedig szolgálni.
Ennyire egyszerű ez a játék.
De itt már 5 éve nem ütni akarják őket a fékerek és az őket pórázon tartó jeti esitenek, hanem egyezkedni velük és játékélmény szerezni nekik a magyarok kárára. Sikerül is nekik minden hónapban, mint épp most is.
Valóban húzódik egy jó ideje. Sajnos az egység még mindig hiányzik. A helyzetet csak rontotta, hogy feltétlen az Asteria oldalán akartunk állni. Most itt a lehetőség egy új felállás kialakítására. Élni kellene a lehetőséggel.
Én csak azt akartam hangsúlyozni, hogy érdemi valós szövetségesek nélkül nem kivitelezhető egy olyan ország lerohanása, ami stabil szövetségi rendszerrel rendelkezik, és mint korábban láttuk, nálunknál jobb a propagandája. Ha felszívjuk magunkat (és erre a most átalakuló világrend alkalmas kehet), bármi lehetséges 🙂
Nincs mire várni, borítani kell a bilit. Ennél szarosabbak nem leszünk, mint most a romser oldalán.
még azért nem néz le mindenki és számítunk még valakiknek, de ha elveszítjük a fejünket és túl hamar lépünk.... Sok játékost veszthetünk is egy ilyen bukással, nem csak nyerhetünk vele újakat.
Ut sementem feceris, ita metes.
- Ki mint vet, úgy arat. (Cicero)
A régi bölcsesség amit idecitáltál a jelen helyzetre is vonatkozik, a tegnapira is és a tegnap előttire is.
Ez egy valamikor 24+ ezres játékosközösség roncsa ma.
sok sok szar vetés kellett itt a jetik csicskáitól és a gazdáiktól is ennek eléréséhez.
Megértem, ha halogatnátok, mert az egyszerűbb, mint tenni,
Abban igazad van, hogy sokk sok játéksot vesztentek, mert aki magar, az nem bírja itt sokáig és jórászt mára antimagyar szemetek és a fékejik maradtak itt, akik sosem fordulnának a románn gazdáik ellen, ahogy eddig se tették. Ők tutira ellenetek harcolnának.
De velük sem bosszú, se Nagy Magyarország nem lesz osha.
Nélkülük esetleg.
v11 s17 please comment http://www.erepublik.com/en/article/senior-journalist-mission-3-31-2471365/1/20