Erre már ki emlékszik? Indexesek bevonulása!

Day 1,511, 10:36 • Published in Hungary Hungary • by II.Taltosok

Következő visszaemlékezésem nem csak nekem lehet emlékezetes, ha nem az eRepublik történetének is nagy eseménye volt. Ez pedig az Indexes babyboom!

Nem arról akarok itt emlékezni, hogy kinek voltebben a legnagyobb érdeme, hogy Quicksikver vagy hatasu volt a fő szervező. Lényeg, hogy akkor megmutattuk itt az erepen, hogy kell toborozni, népességet növelni, és játékban tartani az embereket. Én inkább arról emlékeznék meg, hogyan életem ezt meg közvetlenül a chaten. Mert ott volt csak igazán emlékezetes ez.

Szóval a cikk megjelenése előtt már napok óta lázban volt mindenki, hogy mi lesz. Lázas készülődés volt, hogyan fogadjuk, hogyan kezeljük őket. De ami a cikk megjelenése után történt, az minden várakozást felülmúlt.

Én előbb a cikket vettem észre, és csak utána léptem fel a chatre. Akkoriban erep szobában alig voltunk 30-40-en. De ekkora már majd százan voltak belépésemkor. És csak kapkodtam a fejem.

Fantasztikus hangulat volt, alig győztem visszaolvasgatni a beírásokat. Nagyon gyorsan pörgött a dolog. Valaki mindig közölte az aktuális állást:
"Már 300 fölött vagyunk!!!"
"Most meg már 500-an jöttek!"
"Beszarás, már 1000 fölött járunk!"

És hasonló bekiabálások voltak. Mindenki infót gyűjtött, és adott tovább. Próbálták megszervezni, hogy az újoncoknak jusson segítő(mentor), de mindenkire jutott vagy 30-40 ember. Ment a vita, hogy milyen cégeket hozzunk gyorsan létre. Hova irányítsuk őket dolgozni.

"Valaki adjon pénzt bérre!"
"A jó életbe, nincs elég goldom céget alapítani!"
"A szocmin cégeiben sokan vannak, van ahol 280-an. Jó ez?"
"Tegyetek már ki állásokat, megint nincs kint q1-es!!!"

Aztán jött az első pánik. Elfogyott a kaja! De ekkor mindenki azon volt, hogy minden tartalékát mozgósítva az államnak kaját juttasson, hogy ne halljanak éhet a kicsik. Aztán jött a jó hír, hogy sikerült szerezni kaját a szövetségesektől. Fantasztikus érzés volt az az összefogás! Mindenki csak egy célért dolgozott, és az ezután következő hónapok történései igazolták, hogy jól csináltuk akkor, amit csináltunk. De ez már egy másik történet lesz!

Számomra az akkor történtek legnagyobb elismerés az volt, később mikor a más országokban végbemenő babyboomok lekezelésére tőlünk kértek tanácsot, segítséget, ezzel elismerve munkánk eredményét.

És te hogy emlékezel erre?


Jó Magyarnak lenni!