[ICS] Miért van zsákutcában a magyar külpolitikai irányvonal?

Day 2,934, 09:44 Published in Hungary Slovakia by Istencsaszar

Sziasztok!

A múltkori gondolatébresztő cikkem után ma újabb témát dobnék fel megvitatásra a rendszeres olvasóimnak. A címben megfogalmazott kérdésnek megfelelően ma arra szeretnék rávilágítani, hogy - szerintem - miért jár rossz úton a magyar külpolitika, vagy ha úgy tetszik, miért hibás már az alapkoncepció is, ami alapján haladunk az utóbbi időben. Ez részben kapcsolódik az előző cikkem témájához, hiszen ott részletesebben beszéltem róla, hogy szerintem miként befolyásolják a közéletben megtalálható érdek- és véleménycsoportok a hatalomgyakorlást és úgy általában az irányvonalakat.

Először is nézzük meg, hogy milyen irányvonala van a magyar külpolitikának az utóbbi időszakban!

Ha az elmúlt egy évet nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy két szakaszra osztható a pályaív:

1. Asteria orientáció:
Ez az időszak nagyjából 2014 decemberétől 2015 májusig tartott, kisebb közbeékelődésekkel (pl.: Tarsolytestvér elnöksége). Legfőbb jellemzője az volt, hogy az Asteria sebzésfölényére, az Asteria országokkal fenntartott MPP-kre és az Asteria tagállamaival való relatív jó, vagy legalább semleges viszonyra alapozva tudtuk a fullbónuszt megszerezni, illetve tartósan, hosszabb ideig megtartani. Ha vezettünk is hadjáratot, azt is főként az Asteriával egyeztetve, velük együttműködve, a kifejezetten Asteria-ellenes államok ellen tettük (Bulgária, Chile). Ez az alapkoncepció egészen az Asteria csatlakozás sikertelenségéig tartotta magát és a folyamat során számos Asteria, vagy proAsteria országgal kerültünk szorosabb szövetségesi viszonyba és többükkel napi szintű kapcsolattartás és egyeztetés is megfigyelhető volt (Peru, Brazília, Kína, stb)

2. Asteriától való távolodás:
A csatlakozási kísérlet sikertelenségét követően egyértelműen irányt váltott a magyar külpolitika és elkezdtünk kapcsolatot keresni az Asteria-ellenes, ám velünk barátságosnak mondható kapcsolatot ápoló országokkal (pl.: Macedónia, Indonézia). Ezt az időszakot az jellemezte, hogy a szerbek, szlovének mellett rendre kiálltunk, ahogy ők is mellettünk, ám a többi Asteria tagállammal fokozatosan elkezdett kihűlni a kapcsolat. Természetesen ez sem volt egy lineáris folyamat, itt is megfigyelhetőek voltak erre-arra kilengések.

A váltás óta jelen van egy, már korábban is népszerű alaptézis, miszerint nekünk proAsteria országként rossz volt és mindenképpen szükségessé vált valamilyen változás. Ez, a döntően érzelmi szempontokra visszavezethető elképzelés egyértelműen abból fakad, hogy sokan nem tartják elfogadhatónak a románokkal való semleges viszonyt, illetve azt, hogy olyan szövetségnek legyünk külső, támogató tagjai, ahol a románok tagi szerepben vannak jelen.

Ebből a kiindulópontból jutottunk el oda, hogy ma már folyamatos MPP-t tartunk fenn olyan, alapvetően Asteria-ellenesnek mondott országokkal, mint Macedónia, Bulgária, Indonézia vagy újabban Mexikó. Igazából ez a megfogalmazás kicsit sarkított, mert ezek az országok csak egyes Asteria vagy proAsteria országokkal tartanak fenn ellenséges viszonyt. Macedónia és Bulgária például hónapok óta nem harcolt Asteria országok ellen, ahogy Indonézia is csak az amcsikkal háborúzik éppen. Az Asteria ellenesség így inkább az MPP-szettekben és a diplomáciai kapcsolatokban mutatkozik meg ezen országok esetében.

A világban jelenleg nagyjából 3 hatalmi tömb van, amelyek között bizonyos országok jelentik a kapcsolatot. Érdemes megvizsgálni ezt a viszonyrendszert, mert ez alapján fogjuk látni, hogy mennyire hibás az egész koncepciónk jelenleg.

1. csoport: Asteria országok. Egyértelmű csoportot képeznek, annak ellenére is, hogy számos belső törésvonal figyelhető meg, akár a görög kérdésben, ahol az argetinok és egy ideig a románok is, a szerb vezetők határozott és kifejezett kérése ellenére MPP-t tartottak és tartanak fenn Görögországgal, azaz azzal az országgal, aki a Szerbia elleni hadjárat második legfontosabb szereplője volt a horvátokkal karöltve. De említhetnénk a szlovén-román ellentétes is, amely egy időben nagy publicitást kapott a nemzetközi sajtóban, aztán valahogy elsimították.

2. csoport: horvát-görög-török és egyéb csatlósok csoportja. Szintén egyértelműen külön egységet képez ez a blokk, amely az utóbbi időben a játék mozgatórugója szerepet tölti be, hiszen ha megnézzük a világ háborúinak térképét, mindenhol olyan konfliktusok vannak jelen, amit alapvetően ez a csoport generált.

3. csoport: Macedón-bolgár csoport, leánykori nevén az exCoT. Szintén nagyon jól elkülöníthető csoport, mert bár Asteria-ellenesnek van mondva és MPP-szettjük is utal erre, mégis van ellentét a horvát-görög és a macedón-bolgár páros között.

4. csoport: Be nem sorolhatóak. Nem egyértelműen azonosítható, hogy hova tartozik például az USA vezette Pacifica szövetség, vagy éppen a lengyelek.

A 2. és a 3. csoport között Chile jelenti a kapcsolódási pontot, ugyanis rendkívül jó kapcsolatokat tart fenn mind az exCoT országokkal, mind a horvátokkal és a törökökkel. Bár érdemes megjegyezni, hogy repedések mutatkoznak, vagy ha úgy tetszik beérni látszik a horvát propaganda, ugyanis Chile legutóbb már viszonylag szorosan, sok nem szavazattal együtt fogadta el a macedónok által felajánlott MPP-t, valamint a bolgárokkal is több ízben vádolták egymást ilyen-olyan dolgokkal, főként a horvátok közbenjárására.

Az 1. és a 3. csoport között elsősorban Magyarország jelentette egy ideig a kapcsot, de az utóbbi időszakban ez egyre inkább megszakadni látszik és Magyarország szépen lassan átcsúszik a 3. csoportba. Persze ez ellen még ideig-óráig hat a magyar-szerb és az újabb ismét elég jónak tűnő magyar-szlovén kapcsolat.

Érdekes egyébként, hogy a szerbek nem tartanak igényt a macedón-bolgár csoportra, annak ellenére sem, hogy a görögök és a horvátok elleni háborúban természetes szövetségesük lehetne ez a blokk, ahogy az a mi háborúinkban is megmutatkozott. Emögött erős argentin és/vagy román propaganda vagy lobbitevékenységet érezhetünk, ugyanis ez a két ország minden fórumon igyekszik azt plántálni az emberekbe, hogy a görögök nem Asteria-ellenesek. Nyilván azért teszik ezt, mert ha ez kimondásra kerülne, akkor nekik is színt kéne vallani és az az Asteria teljes belső széteséséhez vezethetne.

Szóval a magyar külpolitika egyre távolodik az Asteria blokktól és közeledik a maci-bolgár csoporthoz. Ez azért zsákutca véleményem szerint, mert nem nagyon látom a bővítési lehetőségeit ennek a dolognak. Chile szerepe erősen kérdéses, egyáltalán nem biztos, hogy hajlanának egy olyan szövetségre akár, amiben mi is jelen vagyunk és mondjuk a horvátok nem.

Márpedig relatíve nagyra törő terveink vannak, úgy mint a bónuszok visszaszerzése és megtartása, néhányaknak román háború, stb. Ezek márpedig sebzést és támogatókat igényelnek. A macedón-bolgár orientációval véges és nem elégséges sebzés érhető el és az sem formálható szövetséggé, ugyanis a minket támogató Lengyelország például elég rossz viszonyt tart fenn a macedónokkal, de a bolgárokkal sem felhőtlen a kapcsolat.

A másik oldalról, az anti-Asteria országok közül, magyarul a 2-es blokkal nincs lehetőség közeledni, ugyanis az magával vonná a macedón-bolgár csoport elhagyását, hiszen e két csoport között a macedón-görög ellentét miatt antagonisztikus ellentét húzódik.

Persze összeszedegethetjük mindenhonnan azokat az országokat, szövetségtől függetlenül, akik támogatnak minket és MPP-t tarthatunk fenn velük, így például a szerb-szlovén páros az Asteriából, a macedón-görög páros a 3-as blokkból, Chile a 2-3-ból és így tovább, de ezt szövetségi rendszerré formálni és/vagy egy közös célnak megnyerni szintén lehetetlen a heterogenitás miatt. Márpedig az olvasott vélemények alapján ez szintén célja a mindenkori magyar kormányoknak.

Szóval összefoglalva, a jelenlegi célkitűzéseinknek a külpolitikai irányvonal nem felel meg. Vagy a célokat kell átalakítani és elfogadni azt, hogy ezentúl csak a barátokkal működünk együtt és mellőzzük a reálpolitikát, cserébe viszont lejjebb kell vinni az igényszintet, vagy el kell fogadni, hogy bizony reálpolitikára van szükség, sokszor az érzelmekkel szemben és akkor lesz esélyünk elérni a jelenlegi céljainkat.

Maradok tisztelettel:
ICS