[ICS] Miért van zsákutcában a magyar külpolitikai irányvonal?
Istencsaszar
Sziasztok!
A múltkori gondolatébresztő cikkem után ma újabb témát dobnék fel megvitatásra a rendszeres olvasóimnak. A címben megfogalmazott kérdésnek megfelelően ma arra szeretnék rávilágítani, hogy - szerintem - miért jár rossz úton a magyar külpolitika, vagy ha úgy tetszik, miért hibás már az alapkoncepció is, ami alapján haladunk az utóbbi időben. Ez részben kapcsolódik az előző cikkem témájához, hiszen ott részletesebben beszéltem róla, hogy szerintem miként befolyásolják a közéletben megtalálható érdek- és véleménycsoportok a hatalomgyakorlást és úgy általában az irányvonalakat.
Először is nézzük meg, hogy milyen irányvonala van a magyar külpolitikának az utóbbi időszakban!
Ha az elmúlt egy évet nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy két szakaszra osztható a pályaív:
1. Asteria orientáció:
Ez az időszak nagyjából 2014 decemberétől 2015 májusig tartott, kisebb közbeékelődésekkel (pl.: Tarsolytestvér elnöksége). Legfőbb jellemzője az volt, hogy az Asteria sebzésfölényére, az Asteria országokkal fenntartott MPP-kre és az Asteria tagállamaival való relatív jó, vagy legalább semleges viszonyra alapozva tudtuk a fullbónuszt megszerezni, illetve tartósan, hosszabb ideig megtartani. Ha vezettünk is hadjáratot, azt is főként az Asteriával egyeztetve, velük együttműködve, a kifejezetten Asteria-ellenes államok ellen tettük (Bulgária, Chile). Ez az alapkoncepció egészen az Asteria csatlakozás sikertelenségéig tartotta magát és a folyamat során számos Asteria, vagy proAsteria országgal kerültünk szorosabb szövetségesi viszonyba és többükkel napi szintű kapcsolattartás és egyeztetés is megfigyelhető volt (Peru, Brazília, Kína, stb)
2. Asteriától való távolodás:
A csatlakozási kísérlet sikertelenségét követően egyértelműen irányt váltott a magyar külpolitika és elkezdtünk kapcsolatot keresni az Asteria-ellenes, ám velünk barátságosnak mondható kapcsolatot ápoló országokkal (pl.: Macedónia, Indonézia). Ezt az időszakot az jellemezte, hogy a szerbek, szlovének mellett rendre kiálltunk, ahogy ők is mellettünk, ám a többi Asteria tagállammal fokozatosan elkezdett kihűlni a kapcsolat. Természetesen ez sem volt egy lineáris folyamat, itt is megfigyelhetőek voltak erre-arra kilengések.
A váltás óta jelen van egy, már korábban is népszerű alaptézis, miszerint nekünk proAsteria országként rossz volt és mindenképpen szükségessé vált valamilyen változás. Ez, a döntően érzelmi szempontokra visszavezethető elképzelés egyértelműen abból fakad, hogy sokan nem tartják elfogadhatónak a románokkal való semleges viszonyt, illetve azt, hogy olyan szövetségnek legyünk külső, támogató tagjai, ahol a románok tagi szerepben vannak jelen.
Ebből a kiindulópontból jutottunk el oda, hogy ma már folyamatos MPP-t tartunk fenn olyan, alapvetően Asteria-ellenesnek mondott országokkal, mint Macedónia, Bulgária, Indonézia vagy újabban Mexikó. Igazából ez a megfogalmazás kicsit sarkított, mert ezek az országok csak egyes Asteria vagy proAsteria országokkal tartanak fenn ellenséges viszonyt. Macedónia és Bulgária például hónapok óta nem harcolt Asteria országok ellen, ahogy Indonézia is csak az amcsikkal háborúzik éppen. Az Asteria ellenesség így inkább az MPP-szettekben és a diplomáciai kapcsolatokban mutatkozik meg ezen országok esetében.
A világban jelenleg nagyjából 3 hatalmi tömb van, amelyek között bizonyos országok jelentik a kapcsolatot. Érdemes megvizsgálni ezt a viszonyrendszert, mert ez alapján fogjuk látni, hogy mennyire hibás az egész koncepciónk jelenleg.
1. csoport: Asteria országok. Egyértelmű csoportot képeznek, annak ellenére is, hogy számos belső törésvonal figyelhető meg, akár a görög kérdésben, ahol az argetinok és egy ideig a románok is, a szerb vezetők határozott és kifejezett kérése ellenére MPP-t tartottak és tartanak fenn Görögországgal, azaz azzal az országgal, aki a Szerbia elleni hadjárat második legfontosabb szereplője volt a horvátokkal karöltve. De említhetnénk a szlovén-román ellentétes is, amely egy időben nagy publicitást kapott a nemzetközi sajtóban, aztán valahogy elsimították.
2. csoport: horvát-görög-török és egyéb csatlósok csoportja. Szintén egyértelműen külön egységet képez ez a blokk, amely az utóbbi időben a játék mozgatórugója szerepet tölti be, hiszen ha megnézzük a világ háborúinak térképét, mindenhol olyan konfliktusok vannak jelen, amit alapvetően ez a csoport generált.
3. csoport: Macedón-bolgár csoport, leánykori nevén az exCoT. Szintén nagyon jól elkülöníthető csoport, mert bár Asteria-ellenesnek van mondva és MPP-szettjük is utal erre, mégis van ellentét a horvát-görög és a macedón-bolgár páros között.
4. csoport: Be nem sorolhatóak. Nem egyértelműen azonosítható, hogy hova tartozik például az USA vezette Pacifica szövetség, vagy éppen a lengyelek.
A 2. és a 3. csoport között Chile jelenti a kapcsolódási pontot, ugyanis rendkívül jó kapcsolatokat tart fenn mind az exCoT országokkal, mind a horvátokkal és a törökökkel. Bár érdemes megjegyezni, hogy repedések mutatkoznak, vagy ha úgy tetszik beérni látszik a horvát propaganda, ugyanis Chile legutóbb már viszonylag szorosan, sok nem szavazattal együtt fogadta el a macedónok által felajánlott MPP-t, valamint a bolgárokkal is több ízben vádolták egymást ilyen-olyan dolgokkal, főként a horvátok közbenjárására.
Az 1. és a 3. csoport között elsősorban Magyarország jelentette egy ideig a kapcsot, de az utóbbi időszakban ez egyre inkább megszakadni látszik és Magyarország szépen lassan átcsúszik a 3. csoportba. Persze ez ellen még ideig-óráig hat a magyar-szerb és az újabb ismét elég jónak tűnő magyar-szlovén kapcsolat.
Érdekes egyébként, hogy a szerbek nem tartanak igényt a macedón-bolgár csoportra, annak ellenére sem, hogy a görögök és a horvátok elleni háborúban természetes szövetségesük lehetne ez a blokk, ahogy az a mi háborúinkban is megmutatkozott. Emögött erős argentin és/vagy román propaganda vagy lobbitevékenységet érezhetünk, ugyanis ez a két ország minden fórumon igyekszik azt plántálni az emberekbe, hogy a görögök nem Asteria-ellenesek. Nyilván azért teszik ezt, mert ha ez kimondásra kerülne, akkor nekik is színt kéne vallani és az az Asteria teljes belső széteséséhez vezethetne.
Szóval a magyar külpolitika egyre távolodik az Asteria blokktól és közeledik a maci-bolgár csoporthoz. Ez azért zsákutca véleményem szerint, mert nem nagyon látom a bővítési lehetőségeit ennek a dolognak. Chile szerepe erősen kérdéses, egyáltalán nem biztos, hogy hajlanának egy olyan szövetségre akár, amiben mi is jelen vagyunk és mondjuk a horvátok nem.
Márpedig relatíve nagyra törő terveink vannak, úgy mint a bónuszok visszaszerzése és megtartása, néhányaknak román háború, stb. Ezek márpedig sebzést és támogatókat igényelnek. A macedón-bolgár orientációval véges és nem elégséges sebzés érhető el és az sem formálható szövetséggé, ugyanis a minket támogató Lengyelország például elég rossz viszonyt tart fenn a macedónokkal, de a bolgárokkal sem felhőtlen a kapcsolat.
A másik oldalról, az anti-Asteria országok közül, magyarul a 2-es blokkal nincs lehetőség közeledni, ugyanis az magával vonná a macedón-bolgár csoport elhagyását, hiszen e két csoport között a macedón-görög ellentét miatt antagonisztikus ellentét húzódik.
Persze összeszedegethetjük mindenhonnan azokat az országokat, szövetségtől függetlenül, akik támogatnak minket és MPP-t tarthatunk fenn velük, így például a szerb-szlovén páros az Asteriából, a macedón-görög páros a 3-as blokkból, Chile a 2-3-ból és így tovább, de ezt szövetségi rendszerré formálni és/vagy egy közös célnak megnyerni szintén lehetetlen a heterogenitás miatt. Márpedig az olvasott vélemények alapján ez szintén célja a mindenkori magyar kormányoknak.
Szóval összefoglalva, a jelenlegi célkitűzéseinknek a külpolitikai irányvonal nem felel meg. Vagy a célokat kell átalakítani és elfogadni azt, hogy ezentúl csak a barátokkal működünk együtt és mellőzzük a reálpolitikát, cserébe viszont lejjebb kell vinni az igényszintet, vagy el kell fogadni, hogy bizony reálpolitikára van szükség, sokszor az érzelmekkel szemben és akkor lesz esélyünk elérni a jelenlegi céljainkat.
Maradok tisztelettel:
ICS
Comments
I present you: ARMY of DJOZIKE
http://www.erepublik.com/en/main/rankings-military/1/1
Jó végre összegezve látni a dolgokat. De még mindig nem tiszta hol lenne a helyünk 🙁
A jetICSicska szerint a románok mellett.
Mindig.
Feltétel nélkül.
Bármi áron.
Pont mint eddig.
Az igazán nagy szövetségi rendszerek kora szerintem lejárt. Amúgy a "mindenhonnan egy kicsit" elv nem feltétlenül rossz, kevésbé lenne megkötve a kezünk, egyben háborúban több lenne a potenciálisan semleges (ezáltal nem tudnák ellenünk a teljes sebzéspotenciált prezentálni). Persze ez visszafele is igaz, de úgy gondolom, alapvetően mi járnánk jobban.
Ha védekező koncepciót vázolunk fel magunknak, akkor igen, de ha bárkit ismeg akarunk támadni, aki erősebb mint austria, akkor már valószínűleg mpp kiütés várható és esetleg minden támadásnál fennáll a veszélye annak, hogy olyat támadunk, aki az mpp-s országoknak fontosabb, mint mi.
Valamint a mindenhova kicsit tartozó országot mindenki csak kicsit segíti, nem maximálisan.
Szerintem ez az egyik legnagyobb hibája a magyar külügynek az elmúlt években. Nem tud kiállni senki és semmi mellett maximálisan.
Én kiálltam a román NE mellett maximálisan.
Ki mellett lehetne? kezdő vagyok, csak érdeklődöm, h megtudjam mi a helyzet, mert mindenki azt mondja erős ország vagyunk meg szeretnek aztán átgázolnak rajtunk röhögve mi meg nézzük meg a barátok egy része is, aztán meg még mi segítsük őket?... Mondtam én h nagyapáink rossz helyen táboroztak le 🙁
A szerbek mellett kiálltunk és viszonozták is a segítséget több alkalommal. Szerintem érdemes lenne a szlovén-lengyel páros mellett is legalább így kiállni, mert hasznos és stratégiai szövetségesek és én nem vetném el a brazilok, peruiak és egyéb, velünk szimpatizáló Asteria-tagok melletti kiállást is.
Az a baj, hogy szinte soha nem ütünk szervezetten és sokat szöviknek, mert vagy a saját TP-s csatáinkat ütjük 99%-ra, vagy, ha éppen nincs, akkor meg co-ért ütnek sokan, akár szövik ellen is.
2-3 éve ez megy a megalkuvó sunyi politika miatt, amit olyanok vezetnek, akik félnek a román admin bannhammertől.
Lásd a kard fogyatkozása, de a többi fékkeltető is sorra fog kerülni.
Megszűnik a közös érdekük és már egymást sem fogják védeni, legfeljebb a régi reflexek működnek majd.
.
Szétesőben a becsontosodott politikai szerkezet.
Új nincs helyette, a játék meg gyorsuló folyamtokkal darálja le a közösségi lehetőségeket.
Ahogy elnézem a jelenlegi helyzetünket, a defenzív felállás abszolút indokolt. Nem mostanában fogunk nagy hódításokba kezdeni. De egyébként igaz, az mpp kiütés veszélye abszolút jogos. Személy szerint úgy gondolom, hogy legutóbb, mikor egy tömbhöz akartunk csatlakozni, kudarccal végződött (mármint az Asteriához). Ebben persze az is szerepet játszott, hogy a románokkal nem akartunk kiegyezni, meg hát volt egy-két olyan állam, amit nem kedveltünk meg mondjuk a kis budapesti kalandjukat követően. Nem is nagyon ütöttünk szövetséges csatában, ezt szerintem ők is érezték. De mielőtt valaki megkövezne, azért hozzáteszem, hogy ez csak egy szelete volt a problémának, így utólag jobban jártunk. Külügyi tekintetben voltak jó húzásaink (pl.: bónuszok szerződés általi biztosítása), de valóban nem köteleződtünk el. Ha azt nézzük, hogy kik segítettek nekünk a nehéz pillanatokban azt látjuk, hogy azok is több csoportból érkeztek. Ha innen nézzük, nehéz választani. Én nem vagyok biztos benne, hogy égető szükségünk lenne most egy csoporthoz tartozni.
Miért vagyunk zsákutcában? Mert vagy teljesen szervilisek voltunk, vagy nem tudtuk elmagyarázni, mit is akarunk. Azért.
te mit magyarázol, még elnök se mersz lenji!
Szerintem a kutya ott van elásva, hogy jó ideje képtelenek vagyunk felelni azokra a kérdésekre, amelyekről az előző cikkedben értekeztél.
Amíg belpolitikai szinten sem tudjuk meghatározni, hogy mi legyen az általános kormányzati irányvonal, addig a külpolitika is csak csapongani tud a sok kielégítésre váró célkitűzetés között. Ennek abban is lehetett szerepe, hogy ide jutottunk. Miután az általános politika is állandóan változott (védjük a bónuszokat ↔ kalandozzunk a világ különböző tájain), a külpolitikánkat is annak rendeltük alá, hogy megfeleljen a belpolitikának.
Most abból a szempontból vagyunk "könnyebb" helyzetben, hogy az ami most van biztosan nem jó. A választási lehetőségeinket azonban meglehetősen leszűkítik a geopolitikai és gazdasági helyzetünk valamint a sebzéspotenciálunk csökkenése.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a külpolitika nem volt elhibázott és jelenleg nincs éppen totális zsákutcában, csupán azt, hogy amíg nincsen letisztázva az általános irányvonal, addig a kül- és hadügy is csak ugrálni tud a lehetőségek között.
Az általad emlegetett külpolitikátokban egyetlen állandó ellem volt és van ma is:
- a romser feltétel nélküli szolgálata, bármiylen körülmények között, bármilyen bukásotok során.
Ezt semmi nem idokolta rhual idején a kilépésetek után. Ot kaptátok a sokadik leckét a romsertől.
Azóta pedig hiába kaptatok újabbakat, mint most is, töretlenül nyomjátok a romser propagandát.
Totálisan alap nélkül.
Lesz&rnak benneteket.
Bónuszostól, görögöstól, ukránostól.
Ne aggódj, ti lesztek a következők. hehe
Ugyanmár galvinmus... az ellenzéknek nincs ereje. A szavazóbázis 10-20%-ot tesz ki.
Igaz abban a 10-20% százalékban kevesebb a fék, de ez majdnem mindegy.
A politikai fékelés káros, a gazdasági meg hasznos, de sajna az utóbbi lehet az elterjedtebb
Miből gondolod, hogy a románok hótbiztosan a görögöket választanák, ha szakadna az Asteria? Mindkettő exEDEN állam, de szinte kizárt, hogy valaha veszélyeztetnék őket a görögök mert elég erős államokkal vannak körülvéve akik kimondottan görögellenesek
A románok mindig a reálpolitikának megfelelően döntenek. Ha szakadna az asteria a görög ügy mentén, akkor az egyik, görögellenes oldal lenne a magyar-szerb-szlovén-lengyel tengely, kiegészülve a macedón-bolgár és egyebekkel. (még ha nem is lenne mindnek MPP egymással), a másik oldal meg a görög-horvát-török, esetleg Chile. Ha a románok a görögellenes oldalra mennének, csak a szerbek lennének velük szimpatizáló ország, az összes többi inkább ellenséges velük. Magyarul marginalizálódnának, mint a régi TWO idején, amikor 7-8 hónapig ücsörögtek eredetire bezárva. Ha a másikra mennének, akkor összeállna az exEDEN, ahol van befolyásuk.
Mennyi időt adsz még az Asteriának? A vezetésben nincs RL szerb szóval a románok megbeszélik magukkal a problémákat. Az argók görög MPP-je miatt nem szakadtak, akkor mikor fognak?
Én azt gondoltam, hogy mostanra már szétesik, de alábecsültem a szerbek konformizmusát és a románok elszántságát az Asteria egyben tartására. Jelenleg nem tudom, hogy meddig fogja húzni. Elképzelhető, hogy addig, amíg valaki a tagok közül nagyon nyíltan nem áll át a másik oldalra, vagy nem formálódik olyan erő, ami képes felvenni velük a versenyt hosszútávon.
Ma ültem a buszon és láttam egy ICS rendszámot, eszembe jutottál, gondoltam ma biztosan lesz vmi kontaktus köztünk. Nincs ezen mit szépíteni: azért mert egy rakat szar, ennyi.🙂
Ha nem tudunk választani a jelenlegi felállásokból, akkor ne válasszunk.
Indítani kell egy új szövetséget, lehet hogy kezdetben csak pár gyengébb ország lenne, de legalább azok akiket mi akarunk. A lényeg ugyan az, mint ami most folyik: keressük azokat az országokat akivel együtt tudunk működni, csak tisztán, korrekt módon és akkor nem is kéne annyit politizálni (amúgy sem megy nekünk🙂. Ki tudja, lehet hogy kellemesen meglepődnénk és pár hónap múlva lenne egy erős szövetségünk. Jobb úgy várni hogy van irányvonal.
Nincs kivel.
olyan nincs
A rendszerszintű elfáradás csak növelni fogja az EDEN és a többiek közötti szakadékot, mert a mastercard-faktor is a nyilvánvaló történeti okoknak köszönhetően náluk érvényesül erőteljesen. A játékosaikat benntartja az eddig befektetett pénz, a többiek számára egyre kevésbé éri meg rajthoz állni.